Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-06-01 / 2. szám
55 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 2. sz. 2010. Az implantátumok vizsgálatára kifejlesztett eljárás A vizsgálatra kapott csapokat hajlító igénybevételnek vetettük alá oly módon, hogy a csap egyik felét szorosan befogtuk, a másik végére terhelő kart szereltünk, melynek végét változó Férővel terheltük. Az F erő támadási pontját úgy vezettük meg, hogy az általa, a csap bemetszéssel gyengített keresztmetszetére ható nyomaték k karja állandó maradjon, függetlenül a csap alakváltozásából adódó cp szögváltozástól (ívpályán történő erőbevezetés) [5]. Ezáltal biztosítottuk, hogy a mért F erő arányos volt a csapot terhelő M= Fk hajlító nyomatékkal. A vizsgálat elvi vázlatát a 4. ábra mutatja. A készülékbe fogott csapot folyamatos erőmérést biztosító, csúcsérték tároló mutatóval felszerelt erőmérő eszköz segítségével hajlítottuk. Az erőmérő készülék maximálisan = 10 N terhelést tudott biztosítani, így az esetleges ennél nagyobb terhelőerő szükséglet biztosítására több fokozatban kalibrált terhelő súlyokat is készenlétbe helyeztünk. A csaphajlító készülék fényképét az 5. ábra, míg a terhelést és erőmérést biztosító eszközöket a 6. ábra mutatja. 5. ábra. Csaphajlító berendezés fényképe 6. ábra. A csapok terhelését és a terhelő erő mérését biztosító eszközök Eredmények A vizsgált csapokon a felrakott (alkalmazott) terhelő erő (F), és az általa keltett görbülés (a csap két szakasza közötti szögelfordulás, <p) közötti kapcsolat mért értékeit a II. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat 4 db csap mérési adatait tartalmazza. (Az 5. csapot az előkísérletek alkalmából oly értékben terheltük, hogy annak mérési adatai nem voltak felhasználhatók a kiértékelés során.) Ahhoz, hogy a mért szögelfordulás-értékeket össze tudjuk hasonlítani az anyag műbizonylatában található szakadási nyúlás értékeivel, közelítőleg feltételeztük, hogy a csap görbülése csaknem teljesen az annak a középső szakaszán kialakított horonyban (bemetszésben) folyik le, azaz a szárak alakváltozása elhanyagolható. A hajlított tartók elmélete alapján a vizsgált keresztmetszet görbületi sugara és a szélső szálban ébredő fajlagos nyúlás közötti kapcsolat: r ^max j P (1) Ahol r a horony kör-keresztmetszetének sugara, és p a meggörbült tartó középvonalának görbületi sugara. Ez utóbbi a 7. a.) ábra jelöléseivel a következőképpen írható fel: s P = - -<P (2) (a cp szöget ívmértékben mérve és helyettesítve). Az (1) valamint (2) összefüggésből kapjuk: r £max=-<P S (3) Mivel a bemetszés görbülete miatt az r sugár a bemetszés hossza mentén változik, közelítőleg a 3. ábrában csillaggal jelölt r - r* - 1,2 mm, valamint s = s* = 1,2 mm középértékekkel számoltunk. A vizsgálat eredményei alapján szükség volt megvizsgálni a beszúrás (horony) s hossza megnövelésének hatását is, s* = 2,2 mm értéket felvéve. Mutató Szögskála Próbatest
