Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-12-01 / 4. szám
116 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 4. sz. 2010. is megváltozott. A korábban vezető helyen álló oralis Streptococcus fertőzések a második helyre csúsztak a Staphylococcusok okozta fertőzések mögé. Az IE előfordulása fiatalokban ritka, idősebb korban gyakoribb, országonként változó: 3-10 eset/100 000 lakos évente. Bakterémia elsősorban beavatkozások kapcsán alakulhat ki, de spontán bakterémiát mutattak ki rágás, fogmosás és fogselyem használata után is. Természetesen ez a bakterémia kismértékű és rövid ideig tart, de gyakori előfordulása magyarázat lehet arra, hogy az IE esetek nagy része nem invazív beavatkozások kapcsán alakul ki. Az IE lokalizációja, a fertőzés módja a kezelést is meghatározza, ezért az IE felosztása ezek alapján történik (I. táblázat). Meg kell különböztetni bal ill. jobb szívfelet érintő fertőzést, és más megközelítést igényel, ha valamilyen intracardialis idegentest van jelen. Nem lényegtelen a fertőzés módja, mert az otthon vagy kórházban szerzett IE esetén más-más kórokozó csoport a feltételezhető fertőző ágens. Az IE profilaxisa eddig két feltevésen alapult: 1. az orvosi beavatkozások kapcsán létrejövő bakterémia okozza az lE-t, különösen olyan betegek esetén, akiknek valamilyen hajlamosító tényezőjük van; 2. a profilaktikusan adott antibiotikum képes minimalizálni vagy megakadályozni a kórokozók véráramba kerülését, és csökkenteni a baktériumok endotélhez való kötődési képességét. igen széles határok között adják meg (10-100%). Az eredmények ennyire eltérő volta mintavételi ill. analitikai-metodikai különbségekből adódhat. Az egyéb beavatkozások kapcsán létrejövő bakterémia mértékéről még kevesebb információ érhető el. A fogászati beavatkozásokhoz mérhető mértékű bakterémiát találtak egyszerű mindennapi tevékenységek, mint pl. fogmosás, rágógumizás kapcsán is. Az elhanyagolt fogazató betegeknél beavatkozás nélkül is kialakulhat szignifikáns bakterémia, és ezen betegeknél a fogászati beavatkozás után várható bakterémia erőteljesebb és hosszabb. Mindezek alapján hangsúlyozni kell a megfelelő szájápolás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés jelentőségét az IE megelőzésében. 2. A betegek nagy részében az IE kialakulását nem előzi meg semmiféle beavatkozás, ezért a procedúrához kötött profilaxis a betegeknek csak igen kis hányadában képes kivédeni az IE létrejöttét. 3. Az antibiotikumok profilaktikus alkalmazása is hordoz bizonyos veszélyeket (pl. anafilaxiás reakció). 4. Az antibiotikumok gyakori és nem megfelelő alkalmazása a rezisztens törzsek kifejlődését segíti. 5. Az antibiotikum profilaxis alkalmazásának indokoltságát igazoló kontrollált klinikai vizsgálatokat eddig még nem végeztek. Mindezek alapján az új irányelvek szerint, a megelőzést csak a legveszélyeztetettebb csoportra kell alkalmazni, és hangsúlyozni kell a megfelelő szájápolás és rendszeres fogorvosi ellenőrzés jelentőségét. II. táblázat IE szempontjából magas kockázatú betegségek, melyekben antibiotikus profilaxis szükséges, ha nagy kockázatú beavatkozást végeznek ANTIBIOTIKUS PROFILAXIS CSAK AZ IE SZEMPONTJÁBÓL MAGAS KOCKÁZATÚ BETEGEKNEK AJÁNLOTT! 1. Műbillentyű vagy mesterséges anyag alkalmazása billentyűplasztika esetén 2. Korábbi IE 3. Congenitalis szívbetegségek • Cyanosissal járó congenitalis szívbetegségek sebészi korrekció nélkül, reziduális defektusokkal, palliativ shuntökkel, conduittal; • Congenitalis szívbetegségek teljes sebészi korrekcióval, mesterséges anyagok beültetésével, a műtétet követő 6 hónapon belül; • Reziduális defekt egy implantatum környezetében. NINCS SZÜKSÉG ANTIBIOTIKUS PROFILAXISRA A VELESZÜLETETT SZÍVBETEGSÉGEK ÉS A BILLENTYŰ BETEGSÉGEK EGYÉB FORMÁIBAN! A fenti feltételezések döntően állatkísérletek eredményein alapultak, és ezeket a feltételezéseket kontrollált klinikai vizsgálatok nem támasztották alá. A korábbi ajánlások újrafogalmazását több tényező is indokolta. 1. A fogászati beavatkozások során kialakuló átmeneti bakterémia előfordulását a különböző vizsgálatok Az új ajánlás megnevezi azokat az állapotokat, melyek nagy kockázatúnak minősülnek az IE szempontjából és amelyekben a profilaxis alkalmazása indokolt. A többi esetben nem szükséges megelőző antibiotikum kezelés (II. táblázat). A beavatkozás módja szerint is megváltozott a profilaxis alkalmazása; csak bizonyos fogászati beavatkozások előtt tartják szükséges-
