Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 3. szám
107 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 3. sz. 2010. pontban 7:45-kor kezdődő intézeti referálón kezdődött a napunk. Ezt a 6. emeleten a tárgyalóban tartják, és mindenkinek, aki szájsebészeten dolgozik, a megjelenés kötelező. Megbeszélik az ügyeletben történteket, az osztály ügyes-bajos dolgait és a műtéti programot. Schmelzeisen professzor úr megkért minket, hogy szóljunk pár szót magunkról. Néhány mondatban öszszefoglaltuk, hogy Budapestről, a Semmelweis Egyetemről érkeztünk, és tanulni jöttünk. Egy-két orvosnak felcsillant a szeme Budapest hallatán. Kiderült, hogy páran már jártak Magyarországon. Többnyire Szegeden és Budapesten voltak hasonló program keretei között, és örömmel emlékeztek a nálunk töltött idő-A freiburgi városképet a kerékpárok határozzák meg re. Volt, aki néhány szót is tudott magyarul. A referáló után vizit következik, majd ezt követően a műtétek. A műtőblokk a legmodernebb része az épületkomplexumnak. Minden praktikus és jól bejáratott. A személyzet magabiztosan kezeli a gépeket. Forgó rendszerben vesznek részt a feladatokban. Mindenki dolgozik mindent egy meghatározott rend szerint. A műtők tágasak és rendkívül jól felszereltek. Időnk nagy részét ezen a helyszínen töltöttük. Legnagyobb számban traumatológiai esetek sebészi megoldásait és implantológiai műtéteket láttunk. Onkológiai esetek és fejlődési rendellenességek jóval kisebb frekvenciával szerepeltek a műtéti programban, mint ahogy azt itthon megszoktuk. A műtőben feltűnt, hogy több ember dolgozik egy műtéten, mint nálunk. Több emberből áll a műtős személyzet és több a szakorvos. Ami talán ebből következik, hogy mivel a szakorvosok nincsenek annyira leterhelve, nagyobb hangsúlyt kap a szakorvos-jelöltek képzése. Minden szakorvos-jelöltre jut egy szakorvos, aki segít a műtétéinél és egyengeti az útját. A szájsebészeti ambulancia teljesen izolált része a klinikának saját bejárattal és külön váróval. 5 kezelőben történik az ellátás. Szembetűnő volt, hogy míg itthon, saját ambulanciánkon naponta 100 fölötti beteg kerül ellátásra, addig itt 20-30 közé tehető a napi ellátott betegek száma. Mi elsősorban szájsebészeti témában voltunk érdekeltek, azonban betekintést nyertünk a fogorvosképzés egyéb területeibe is. Ebben a két épületben képzik a fogorvosokat, az általános orvosi diplomával rendelkező maxillo-facialis sebész szakorvos-jelölteket és a fogtechnikusokat is. A hallgatókkal való beszélgetések során kiderült, hogy a tanterv többé-kevésbé azonos a magyar egyetemekével. A konzerváló fogászati és fogpótlástani gyakorlatok ugyanabban a felállásban zajlanak, mint a Semmelweis Egyetemen. Boxos kialakítású kezelők vannak. 2-3 gyakorlatvezető jut 10 diákra. A gyakorlatok elején tartanak egy rövid megbeszélést, ahol minden hallgató beszámol az aznapi kezelés menetéről. A fogászati anyagokat a kezelés előtt kapja meg mindenki az aznapi munkafázisnak megfelelően. Minden kezelőboxban megtalálhatók az alapvető konzerváló fogászati eszközök és műszerek. Mindketten hasznosnak értékeltük a Freiburgban töltött 4 hetet. Egy ilyen tanulmányút sokat segít abban, hogy az ember reálisabb képet kapjon anyaintézetéről és saját magáról. Ezúton is szeretnénk megköszönni Szabó György professzor úr támogatását és Barabás professzor úr segítségét a tanulmányút létrejöttéért. Dr. Kénosi Viktória, Dr. Lányi Szabolcs Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika
