Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-04-01 / 2. szám
56 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 2. sz. 2009. kimutatták, hogy a cigaretta és az alkohol együttes fogyasztása nem egyszerűen összeadódóan, hanem megtöbbszöröződve növeli a szájüregi rákok kialakulásának veszélyét. (4. ábra) A WHO adatai szerint Magyarország a cigaretta-fogyasztásban Európában az A DMF-T-értékek a 12 éves korosztályban az 5. ábrán feltüntetett módon alakultak Európában 1990 és 1995 között [12], Magyarországon ez 4,3 volt, majd a széles körű prevenciós munka eredményeként 1996-ra 3,8-re csökkent [15] (6. ábra). Az európai 2000-2005-ös érténők ■ cardiovascularis betegség rosszindulatú daganat ■ légzőszervi betegség emésztőszervi betegség ■ bűntény férfiak cardiovascularis betegség rosszindulatú daganat * légzőszervi betegség emésztőszervi betegség ■ bűntény Naponta elszívott cigaretták száma 2a-b. ábra. Halálokok Magyarországon 2003-ban nemek szerint. Forrás: WHO 2005. 4. ábra. Az alkoholfogyasztás és a cigarettafogyasztás befolyása a szájüregi rák alakulására (Biot et al. 1988.) első öt között szerepel, illetve vezet a májcirrhosis okozta mortalitásban (WHO 1998) [20], Ez a magas szájüregi daganatos morbiditási és mortalitási szint más közép-európai és kelet-európai ország népességére is igazolódott (WHO 1998) [20]. Ország Férfi/100000 fő (rangsor) Nő/100000 fő (rangsor) Magyarország 18,5 (1) 2,4 (1) Franciaország 12,0 (2) 1,3 (7) Horvátország 11,7(3) 1,1 (17) Szlovénia 11,2 (4) 0,9 (3-4) Románia 11,1 (5) 1,0 (24) 3. ábra. Az életkorhoz viszonyított szájüregi és oro-pharyngealis rák okozta halálozási adatok (100000 főre vonatkoztatva) alapján a vizsgált 46 ország közül az első öt (Landis et al. 1998.) Cariológiai és parodontalis status Az Egészségügyi Világszervezet és az FDI a szájüregi egészséggel kapcsolatosan a 2000. évre a következő globális célokat tűzte ki 1981-ben [17], keket a 7. ábra mutatja [20], Látható, hogy a közép- és kelet-európai volt szocialista országok hasonló értékeket mutatnak, és az adatokból kitűnik, hogy nagyrészükben nem sikerült a globálisan elvárt DMF-T értéket teljesíteni, azaz a 3 DMF-fog értéket [15]. A parodontális status értékeléséhez nagy populációs vizsgálatokban a CPITN-index rendszert alkalmazzák [2]. A 8. ábra mutatja a Magyarországon végzett ilyen irányú, különböző korosztályokat érintő WHO-vizsgálatok eredményét 1985 és 2000 között [6, 13, 14]. A 9. és a 10. ábrából látható, hogy a parodontális állapot terén Magyarország az európai átlaghoz hasonló értékeket mutat [20], A WHO, az FDI és az IADR által 2000-ben megfogalmazott, 2020-ig érvényes stratégiai célok A WHO az FDI-vel és az IADR-ral (International Association for Dental Research, „Nemzetközi Szervezet a Fogorvostudományi Kutatásokért”) együtt 2000-ben 2020-ra új stratégiai célokat fogalmazott meg, amely azonban nem konkrét számokat tartalmaz, hanem egy keretet ad az egyes országokban megvalósítható egészségügyi tervezéshez [8]. Ezek az általános célok a következők:
