Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 2. sz. 2009. 51 Az MFE elnökének közleménye Dr. Székely Tamás Miniszter úr Egészségügyi Minisztérium 1051 Budapest, Arany J. u. 6-8. Tisztelt Miniszter Úr! Kérelem a fogorvosi rezidens rendszer állami támogatása kérdésének újragondolása ügyében Az ötéves fogorvosképzés után megszerzett fogorvos doktori diploma teljes kompetenciát biztosít és teljes körű szabad praxis gyakorlására jogosítja fel a végzett fogorvosokat. Bizonyos szakterületeken azonban elengedhetetlen, hogy jól képzett, megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakorvosok, specialisták lássák el a fogbetegeket, amely területek betegellátásához szükséges elméleti és gyakorlati tudásnak a jelentős hányada nem része a graduális fogorvosképzés - Európában is elfogadott - curriculumának. A betegek magas szintű ellátása csak megfelelő szakképesítés birtokában, sokévi, felügyelet melletti betegellátási gyakorlat után biztosítható. Ezek a területek a következők: dento-alveolaris sebészet, parodontológia, gyermekfogászat és a fogszabályozás, amely területek mára hazánkban hiányszakmákká váltak. Az ambuláns szájsebészeti ellátórendszer teljes mértékben elégtelen, mind tárgyi, mind személyi feltételei hiányosak. Az általános fogászati praxisok tárgyi és személyi feltételei nem teszik lehetővé még egy betört gyökér „lege’ artis” sebészi eltávolítását sem. Ma betegeink megfelelő szájsebészeti ellátást - néhány kivételtől eltekintve - csak az egyetemi klinikákon kapnak. Igen fontos népegészségügyi kérdés a kellő számú szájsebész szakorvos képzése és a lakosság szájsebészeti ellátásának biztosítása. A másik fontos szakterület a parodontológia. A fogágybetegség Magyarországon népbetegség, az előfordulási gyakorisága közel 100%. A felnőtt lakosság 15-20%-a súlyos fogágybetegségben szenved, amely állapotok speciális konzervatív és sebészi parodontális kezelést igényelnek. Ehhez az általános fogorvosi praxisok személyi és tárgyi feltételei nem adottak. A jelenleg tevékenykedő parodontológusok számának többszörösére lenne szükség, mivel optimálisan 50 ezer lakosra kellene jutnia egy parodontális szakrendelésnek. A harmadik terület a fogszabályozás. Az orthodontus szakvizsga a legrégebbi, az EU minden országában elfogadott fogorvosi szakvizsga a szájsebészet mellett. Megfelelő gyakorlatra és tudásra még a hároméves szakképesítés során is nagyon nehéz szert tenni. Ezek mellett a gyermekfogászat is fontos népegészségügyi kérdés. Hazánkban a caries incidencia többszöröse az EU-s átlagnak. Az iskolafogászati hálózat csak jól képzett, elkötelezett gyermek-fogorvosokkal működhet, akik a fogászati primer prevenció letéteményesei. Összefoglalva: 1. A fogorvosi betegellátás 4 fogorvos diplomán alapuló területének, valamint az általános orvosdoktori diplomán alapuló arc-, állcsont és szájsebészet szakorvosi betegellátása terén az elmúlt években hiányszakmák alakultak ki. 2. Az e téren szükséges szakorvosi betegellátás iránti igény jelentősen megnőtt, tekintettel arra, hogy a fogszuvasodás, a fogágybetegségek előfordulási gyakorisága hazánkban közel 100%, a szájüregi daganatok vonatkozásában pedig egy 27 európai ország adatait összegző statisztikai jelentés szerint hazánk első helyre került mind az incidencia, mind a mortalitás tekintetében mindkét nemben. 3. A 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet alapján 50 000 lakosra kellene hogy jusson 1 szakorvos, amely előírásnak a jelenleg aktívan tevékenykedő 38 fő parodontológus, 54 fő szájsebész messze nem tud eleget tenni. A közeljövőben várható nyugdíjazások miatt ez az arány a jövőben romlani fog, így az utánpótlás nevelése elengedhetetlen. 4. A szájüregben kifejlődő, tovaterjedő gyulladások akár életet veszélyeztető kórformákat is képesek létrehozni, illetve a más szervek megbetegedéseivel való összefüggésük is jelentős. Kiemelt fontosságú tényezőként szerepelhetnek számos magas morbiditású és mortalitásé megbetegedés, szív, tüdő és egyéb szervi betegség előidézésében. Ezen kórformák előfordulási gyakorisága országunkban magas, a betegségek miatti kórházi bennfekvésből, a munkából való kiesésből származó nemzetgazdasági terhek igen jelentősek. Az elmúlt két évben a fogorvosi központi gyakornoki keretek (32 fő 2007-ben, ill. 40 fő 2008-ban) biztosították, hogy elsősorban a hiányszakmák területén megfelelő számú szakorvos-jelöltet képezzünk. Népegészségügyi érdek, hogy legalább az elmúlt évekbeli kontingenst az elkövetkező években is biztosítsa a szaktárca. Egyébként, a közel 95%ban privatizált hazai fogászati praxisok nem tudják biztosítani e speciális szakterületeken a szakorvos utánpótlást. Dr. Vojnik Márta Államtitkár Asszonnyal történt egyeztetés alapján a magyarországi négy fogorvos képzőhely tisztelettel kéri, hogy a 2009-es évben a fogorvosi diplomával megszerezhető alapszakképzések államilag finanszírozott formáját a 2008-as keretszámra visszaállítani szíveskedjenek. Debrecen, 2009. március 17. Kérelmünk előterjesztése sikeres volt. Érveinket elfogadták. Ebben az évben az eredetileg tervezett 0 helytt 42+2 államilag finanszírozott rezidens helyet kapott a szakorvosképzésünk. Dr. Márton Ildikó egyetemi tanár, dékán Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.Tel.: (52) 255-725 Dr. Gera István egyetemi tanár, dékán Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar 1088 Budapest Szentkirályi u. 47.tel.: (1)267-4907
