Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 5. sz. 2009.

197

dőek a dentoalveolaris sebészetben használt gyökérfogók és emelők, valamint a konzerváló fogászati tömők és gyökérkezelő eszközök [20, 21,22],

Vájná fent említett tudományos tevékenységének eredményeit számos előadásban és közleményben tette közkinccsé. Előbb az Orvosi Hetilapban, majd az Österreichische-Ungarische Vierteljahrschrift für Zahnheilkunde című lapban publikált. Cikkei jelentek

A GYÓGYÁSZAT TUDOMÁNYOS KOZLEMÉNYEI.

KÜLÖN LENYOMAT.

XXXIV. ÉVFOLYAM. INU4. 4. HZÁM.

ÜVEG

N ARCOT ISÁLÓ-KOSÁR

VÁJNÁ VILMOS tr.

RGYRTEMI M. TAXÁK, FOGORVOSTÓL.

ELŐADTA A BUDAPESTI KIK. ORVOS-EGYESÜLET ISíH JANUÁR áO-ÁN TARTOTT RENDES ÜLÉSÉN Î A BUDAPESTI FOGORVOSOK EGYLETÉNEK 180i JANUÁR 25-ÉN TARTOTT SZAKÜLÉSÉN.

BUDAPEST.

18í>4.

16. ábra. Vájná előadásainak kiadványa 1894-ből

meg többek közt a Deutsche Monatsschrift für Zahnheilkunde, a Zahnärztliches Wochenblatt, a Gyógyászat, az Odontoskop, The Lancet, Revue International d'Odontologie, Deutsche Zahnärztliche Zeitung és a The Dental Record London című szaklapokban is. Tevékenységét több külföldi fogorvosi egyesület (pl. finn, olasz) tiszteletbeli tagsággal ismerte el.

Vájná betegellátó és tudományos tevékenysége mellett jelentős közéleti tevékenységet is kifejtett. Alapító tagja volt az Iszlai vezette Magyar Fogtani Társulatnak (1891) és szerkesztőségi tagja az Iszlai által alapított első magyar fogorvosi tudományos lapnak, az Odontoskópnak (1892). Az akkori idők személyes torzsalkodásain felülemelkedve szintén alapító tagként könyvelhetjük el az Árkövy által 1893-ban Az Orvos-egyesületen belül életre hívott stomatológus szakosztályban, illetve az 1897-ben megalakult Stomatológusok (Fogorvosok) Országos Egyesületében is. A különböző egyesületek összeolvadásából 1905-ben létrejött Magyar Fogorvosok Egyesületében is aktív szerepet töltött be.

Családot nem alapított, életét a Sas hegyen álló villájában (Muskotály utca 15.) és az azt körülvevő hatalmas kertben töltötte. Sokoldalúságát a növénynemesítésben is kipróbálta. Idős kori cukorbetegségéből adódó látáscsökkenése, majd szinte teljes vaksága miatt élete utolsó szakaszát magányosan töltötte el, a kollégák túlnyomó többségének érdektelenségétől övezve. Mindezek ellenére végrendeletében vagyonának jelentős részét tudományos társaságokra - így az MFE özvegy- és árvaalapjára - hagyta [1, 7, 14],

Bár az oktatást korán befejezte, tevékenysége a gyakorló fogorvosok számára számtalan, a mindennapi munkát elősegítő és tökéletesebbé tevő találmányt eredményezett. Műveltségének, széles körű műszaki érdeklődésének egyik nem fogorvos szakmai vetülete, hogy a millennium kapcsán szervezett fotókiállításon képeivel - kis pillanatképek Budapestről - „Nagy millenniumi érmet” nyert [23].

Irodalom

1. Bonis F: Vájná Vilmos dr. 1854-1932. Gyógyászat 1932; 72: 301- 302.

2. Huszár Gy: A magyar fogászat története. Orsz. Orvostört. Könyvtár 1965, Budapest, 151.

3. Huszár Gy: Zsigmondy Adolf és Zsigmondy Ottó élete és munkásságuk jelentősége a fogászat történetében. Fogorv Szle 1989; 82: 357-363,

4. Huszár Gy: Fogorvos magántanárok (1848-1951). Fogorv Szle 1993; 86: 375-378.

5. Kapronczai K: Vájná Vilmos. Orvosi Fletilap 1974; 115: 3003- 3004.

6. Kóbor A, Forrai J: Történelmi előzmények a középkortól a II. Világháború befejezéséig. In 50 éves a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kara, Budapest, SE FOK, 2005. 17-29.

7. Új Magyar Életrajzi Lexikon VI, Helikon Kiadó, Budapest, 2004.

8. Petermann A: Zahnártzliche Almanach. Frankfurt am Main, 1885.

9. Péter M: Az erdélyi fogorvoslás történetéből Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006, 147-150.

10. Péter M: A fogorvostudomány oktatásának kezdetei Erdélyben Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-természttudományi Értesítő 2001 ; 74: 356-361.

11. Rottenbiller Ö: A fogextrakció műtéttana. Eggenberger Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1913.

12. Salamon H: A magyar stomatológia (fogászat) története. MFOE, Budapest, 1942, 357-361.

13. Salamon H : A stomatológia tanításának története Magyarországon 1906-ig. Árpád Könyvnyomda, Budapest, 1906, 232-247.

14. Salamon H: Vájná Vilmos 1854—1932, Fogorv Szle 1932; 25: 317-319.

15. Salamon H: Erdély a magyar stomatológia történetében. Fogorv Szle 1942; 35: 157-165.

16. Szabó Sz: A galvántechnika fogpótlástani alkalmazásának lehetőségei. SE. FOK szakdolgozat, Budapest, 2004.