Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-08-01 / 4. szám
142 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 4. sz. 2009. közlemények száma szerint. Nem tettünk különbséget aszerint, hogy adott szerző hányadik szerzője a közleménynek. Eredmények A teljes lemezes fogpótlásokkal foglalkozó közlemények első szerzőit elemezve tizenkilenc szerzőt tarthatunk számon, akiknek négy vagy annál több közleményük jelent meg a vizsgált periódusban (I. táblázat). mény) és az 1951 év és az 1980 év (7 közlemény). Érdekes megfigyelnünk, hogy az egymást követő 1981 évtől az 1984 évig terjedő 4 év mindegyikén 5 tejes foghiányok témakörében megjelent közlemény jelent meg a Fogorvosi Szemlében. Kvalitatív vizsgálat A teljes lemezes fogpótlással foglalkozó közlemények négy nagy csoportba oszthatók. Az első csoportba so-I. táblázat A teljes foghiányok gyógyítása témakörben megjelent közlemények első szerzők szerint lebontva A legtöbb első szerzős közleményt (29 közlemény) Dr. Kaán Miklós jegyzi, őt követi Dr. Molnár László (16 közlemény) és Dr. Kemény Imre (12 közlemény). További szerzők: Dr. Prágai Géza (10 közlemény), Dr. Földváry Imre, Dr. Schranz Dénes (7 közlemény), Dr. Huszár György, Dr. Szántó György, Dr. Szőke Ágnes (6 közlemény), Dr. Kivovics Péter, Dr. Kovács D. Géza, Dr. Szabó György, Dr. Varga Imre (5 közlemény), Dr. Bonyhárd Béla, Dr. Csorna Mihály, Dr. Fábián Tibor, Dr. Fejérdy Pál, Dr. Kiss Dezső, Dr. Máthé Dénes (4 közlemény). A három vagy annál kevesebb közleményt jegyző első szerzőket nem jelöltük. A tejes foghiányok témakörében megjelent közlemények évek szerinti lebontását vizsgálva (II. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a vizsgált periódusban a legtöbb közlemény 1973-ban (12 közlemény), ezt követte az 1958 év (10 közlemény) és az 1974 év (9 közlemény). Kiemelkedő volt még a 1961 év és a 2000 év (8 közlerolhatjuk azokat a közleményeket, melyek a fogpótlás elkészítésének klinikai-laboratóriumi munkafázisaival, azok kivitelezési technikájával azaz „műtéttanával” foglalkoznak. Másik nagy csoport a teljes lemezes fogpótlás anyagtani vonatkozásait érinti. Harmadik csoportba tartoznak a teljes foghiányok, illetve a teljes fogpótlások epidemiológiájával, előfordulásuk statisztikai jellemzőivel foglalkozó közlemények. Negyedikként külön csoportot képezhetnek a teljes lemezes fogpótlások viselésének határterületi problémáit taglaló közlemények, mint például a teljes foghiányok hangképzési vonatkozásait, vagy teljes fogpótlások nyálképzésre gyakorolt hatását tárgyaló közlemények. Megfigyelhető, hogy míg a Fogorvosi Szemle 1940 előtti évfolyamában főleg az első két csoportba tartozó - technikai, technológiai, mütéttani és anyagtani - közlemények találhatóak, ezt követően feltűnnek a határterületi és epidemiológiai közlemények is, me-
