Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-02-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 1. sz. 2009. 13-20. Miskolci Rendészeti Szakközépiskola, Akkreditált Felnőttképzési Intézmény, Miskolc * Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen** Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest*** Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest**** Táplálkozási, szájhigiénés, valamint fogorvoshoz járási szokások és a családi háttér bizonyos jellemzői rendészeti szakközépiskolások körében DR. FARAGÓ ILDIKÓ*, MÁRTON SÁNDOR**, DR. TÚRY FERENC***, BAGI ISTVÁN* DR. MADLÉNA MELINDA**** A vizsgálat célja volt felmérni a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanulóinak táplálkozási, szájhigiénés, fogorvos­hoz járási szokásait, ezek összefüggéseit egymással és családi háttérre jellemző tényezőkkel. A kérdőíves felmérés 792 tanuló részvételével történt, [átlagéletkor: 20,43±1,25 év (átlag ±S.D.)j. A kérdőív adatait SPSS tor Windows 10.0 programcsomaggal dolgoztuk fel. A megkérdezettek édességet 30,8%-ban, cukros szénsavas italokat 28,8%-ban fo­gyasztanak naponta. Nincs szignifikáns összefüggés az apa iskolai végzettsége és az édességfogyasztás gyakorisága között (p>0,05). Az édességfogyasztás a testvérek számának növekedésével szignifikánsan csökken (p<0.05). A meg­kérdezettek 60,0%-a naponta kétszer végez szájhigiénés tevékenységet, 10%-uk használ fogselymet. Az apa iskolai végzettségének növekedésével a fogmosás gyakorisága szignifikánsan nő (p<0,05). 28,4%-ban keresik fel fogorvosu­kat ellenőrzés céljából a kötelező szűrővizsgálaton kívül. Szignifikánsan többen keresik fel fogorvosukat 12 hónapon belül ellenőrzés céljából azok, akik naponta háromszor mosnak fogat, mint akik nem mosnak naponta fogat (p<0,05). A vizsgált populációban szükség volna a szájegészségi állapottal összefüggő tényezők javítására. Kulcsszavak: táplálkozási szokások, szájhigiénés szokások, fogorvoshoz járás, családi háttér, érettségizett fiatalok, fegyveres testület A magyar rendőrképzés érettségi utáni szakképzés, speciális, bentlakásos iskolákban, az ország négy in­tézményében folyik. A hallgatók 18 éves koruk után kerülhetnek ide, és az iskola elvégzését követően fegy­veres testület tagjai lesznek, tiszthelyettesi rangban. A képzés kétéves, a Miskolci Rendészeti Szakközép­­iskolában egyszerre két évfolyam tanul. Ismert, hogy a táplálkozási és szájhigiénés szoká­sok befolyásolják a fogazat állapotát. A táplálkozási és szájhigiénés szokások jellemzőit, azok jelentőségét kü­lönböző populációkban számos esetben vizsgálták és értékelték [2, 8,12-15, 17, 18]. A kérdéskörrel kapcso­latos jellemzők összefüggéseket mutathatnak a csalá­di háttér illetve a szociális helyzet bizonyos jellemzőivel is [7, 11, 16, 19]. Namal (2008) törökországi felnőttek esetében mutatott ki összefüggést a nem, a kor és a születési hely, valamint a caries előfordulása között [17]. Ling és misai (2003) a kínai gyermekek és fiatal fel­nőttek fogmosási szokásait, ezzel kapcsolatos isme­reteit, fogorvoshoz járási gyakoriságot, és édesség fogyasztási szokásokat vizsgált kérdőíves felmérés alapján [11]. Caban-Martinez (2007) a fogorvoshoz já­rási szokásokat a nemek, szakmák összefüggésében Érkezett: 2009. január 7. Elfogadva: 2009. január 20. nézte, Ceylan és mtsai (2004) a jövedelem, az iskolai végzettség, a szülők iskolai végzettsége és a fogorvo­si látogatottság összefüggését vizsgálta [3, 4], Hobdell (2003), valamint Honkala és Freeman (1998) a szoci­ális-gazdasági körülmények hatásait vizsgálta a száj­üregi egészségre [7, 8]. Horev és mtsai (2003) az iz­raeli haderőnél végeztek vizsgálatokat a fogorvoshoz járási szokások és a katonai rang, illetve a civil lakos­ság fogorvosi látogatottsága közötti összefüggések tekintetében [9]. Chisick és mtsai (1998) az amerikai besorozottak fogorvoshoz járási szokásait vizsgálták a civil munkavállalókkal összehasonlítva [5]. Hazánkban Pénzes és mtsai (2005) az édesanyák iskolai végzettségének hatását vizsgálta óvodásko­rúak esetében a táplálkozási szokásokra, fogorvos­hoz járási gyakoriságra [18], Madléna és mtsai (1993) debreceni általános iskolások körében a fogtisztítási eszközök használatát, a fogorvosi rendelő látogatási gyakoriságát, valamint az édesség, sütemény, szén­savas üdítő, gyümölcsfogyasztás gyakoriságát illetve ezek összefüggéseit vizsgálták [12]. Madléna és mtsai (2001) a főváros és Debrecen tinédzserpopulációjá­ban vizsgálták a szülők iskolázottságát, testvérek szá­mát és a fogmosási szokásokat a szájüregi egészség

Next

/
Oldalképek
Tartalom