Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 3. sz. 2009. 125-128.

Beszámoló a Magyar Fogorvosok Egyesülete 2006-2009 közötti tevékenységéről

A Magyar Fogorvosok Egyesülete küldöttközgyűlése 2006 májusában választotta meg jelenlegi vezetőségünket és elnökségünket. Azóta pontosan három esztendő telt el. Az MFE Alapszabályának értelmében tisztújító küldöttközgyűlést kell tartanunk. A beszámoló vázát a megtartott elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyvek, a kongresszusi beszámolók és egyéb írásos anyagok képezik. Az alapszabály által előírt elnökségi üléseket megtartottuk. Az elnökségi ülésekről, azok nagyobb horderejű határozatairól és az egyéb fontos eseményekről a Magyar Fogorvos és a Fogorvosi Szemle hasábjain a tagságunkat tájékoztattuk.

Az elmúlt három évben tovább folytatódtak a fogászati ellátás finanszírozásával és szervezésével kapcsolatos kormányzati reformintézkedések, amelyek egyre komolyabb finanszírozási feszültségeket okoztak. Jelentősen csökkent a fogorvosképzés és szakorvosképzés finanszírozása és jelentősen romlott a fogorvosi központi gyakornoki képzés feltétel rendszere. Hasonló módon az állam kivonult a kötelező szintentartó továbbképzés finanszírozásából is. A 2008 júniusában bevezetett minimálidő-rendszer szintén komoly feszültséget okozott, és csak nagy nehézségek árán sikerült finomítani a szabály bürokratikus fiskális szemléletén. Ez különösen sújtotta a fogorvosi fakultásokat és minden rezidensképzésben részt vevő akkreditált rendelőt, mivel 2008 decemberéig az új finanszírozási rendszer nem ismerte el a gyakornokok teljesítményét a minimálidő számításakor.

Az európai uniós csatlakozás után minden végzett fogorvos azonnal teljesen önálló praxisjogot kapott. Az új jogszabály értelmében ugyanis minden diplomát szerzett fogorvos szabadon gyakorolhatja a diplomához kötött bármilyen fogászati gyógyító tevékenységét. Ez azonban kérdésessé tette a kormányzat számára, hogy a fiatal fogorvosok jogosultak lennének az államilag támogatott szakorvosképzésre, Az állam az általános orvosoktól eltérően erre hivatkozva szűkítette a keretlétszámot. Az elmúlt két évben sikerült kiharcolnunk, hogy legalább a végzett fogorvosok közel 25%-a kapjon állami finanszírozást. Azonban az idén elhalasztott új reformtervezet, amely szerint a korházak kötnének szerződést a minisztériummal, a központi gyakornok képzésére és csak egy nagyon szűk, hiány szakmának minősített kontingens lenne jogosult teljes körű állami támogatásra teljesen kizárná a fogorvosokat a központi gyakornoki rendszerből. Ebben a rendszerben a fiatal fogorvosok nem tudnának állást találni, mert nincs olyan magánrendelő, amely három évig finanszírozná

egy szakorvosképzését. Amennyiben ez a terv így marad, jelentős mértékben romlik majd az amúgy is rossz hazai fogorvosi szakellátás színvonala és még az egyetemi oktatói utánpótlás sem látszik biztosítottnak. A teljesen külön vált a maxillo-faciális sebészet, amelyet ma már csak általános orvosi diploma után lehet megszerezni, szintén komoly nehézségekkel küzd. Alig van szakember és a legtöbb szakorvos-jelölt pedig kettős diplomát kíván szerezni, ezt azonban csak a legnagyobb erőfeszítések árán, költségtérítéses formában lehet a mai jogszabályok értelmében teljesíteni. A teljes körű szakorvosképzés összezsugorodása egyre nagyobb felelősséget ró az alapképzést végző fogászati szakokra, hiszen most már elvileg mindent a fogorvosképzés öt éve alatt kellene begyakoroltatni hallgatóinkkal. Ez pedig lehetetlen feladat.

A magyar fogorvostársadalmat képviselő két nagy szakmai szervezet, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata és a Magyar Fogorvosok Egyesülete formálisan és tartalmilag is együttműködik. A két szervezetet a Nemzeti Bizottságában képviseli a hazai fogorvostársadalmat a nemzetközi fórumokon. Több mint két évig az MFE elnöke töltötte be ezt a pozíciót, és Márton Ildikó professzor volt a magyar fogorvosok első számú képviselője. 2006 januárjától az elnökség két évre a Kamarához került, és Dr. Hermann Péter, a Tagozat akkori alelnöke töltötte be a Nemzeti Bizottság elnöki tisztét. 2008 januárjától az elnökség megint az MFE kezébe került, és ezt 2010 januárban adja át a MOK Fogorvosi Tagozatának. Bár az állam szétverte az Orvosi Kamarát, a Kamara önkéntes alapon újraéledt, és a fogorvosi tagozat a fogorvosok több mint 90%-át tömöríti magába.

Hazánk teljes EU tagsága után teljes jogú tagja lett a DLC-nek, ami később a CED, azaz Council of European Dentists nevet vette fel. Ez az a szervezet, amely alapvetően meghatározza és összehangolja az EU tagállamok fogászati ellátásának jogi alapjait és működését. A Nemzeti Bizottság jelenleg már nem tagja az FDI Európai Regionális Szervezetének - ERO- nak, mert a tavalyi közgyűlési határozat értelmében felmondtuk tagságunkat. Ezzel évente 2-3000 Eurót takarítunk meg. Utóbbi években nem láttuk az ERŐ pontos szerepét az európai fogászat szakmai irányításában, és egyre inkább a nem EU tagállamok érdekei határozták meg az ERŐ működését. Az FDI-ban hazánkat az MFE képviseli, a Fogorvosi Tagozat pedig még mint megfigyelő társult tag vesz részt az FDI munkájában.

Az MFE létszámát tekintve még mindig a MOTESZ egyik meghatározó tagszervezete. A 2006. éves nyil