Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-02-01 / 1. szám
25 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 1. sz. 2008. A mérési idő is eltért az egyes szerzők vizsgálatai esetében (3 perc-1 nap). Általában vagy relatíve magas nyomást alkalmaztak rövidebb ideig tart, vagy alacsony nyomást hosszú időn át, elnyújtva ezzel a kísérlet időtartamát [44, 45, 46], Annak ellenére, hogy ezen módszer standardizálásának érdekében még további finomítások szükségesek, minden körülményt figyelembe véve a folyadékfiltrációs módszer az egyik legígéretesebb mikroszivárgás-vizsgáló módszer valamennyi közül, mivel a gyökértömés átjárhatóságáról ad információt. Kapilláris áramlás-porometria A membrán- és filtertechnológiában már széles körben alkalmazzák, de az endodonciai vizsgáló módszerek közül újnak számít a kapilláris áramlás porometria. Alkalmazásával lehetséges a gyökértömések mentén jelenlévő pórusok méretének és eloszlásának meghatározása. Reprodukálható és hiteles adatokkal szolgál a gyökértömés mentén jelenlévő pórusok, az egymásba átnyíló rések természetéről [9], Festékvisszanyerési módszer A mikroszivárgás révén az apikális térbe penetráló festék térfogatának meghatározására jól használható kvantitatív módszer a fesékvisszanyerési módszer (dye recovery method) [66]). Alkalmazása során a gyökértömött és valamilyen festékkel megfestett fogat 3 napra 65%-os salétromsavba helyezik. A fog anyagának feloldódása után az oldatot 1400 r.p.m. fordulatszámon 5 percig centrifugálják, amely révén a guttapercha anyaga elkülönül a könnyebb festéktől. A felülúszó abszorbanciáját spectrofotométerrel vizsgálják az eredeti festék hígítási sorozatához viszonyítva. A festékpenetrációs vizsgálatok feldolgozása Longitudinális metszés A fog gyökerét hosszában kettévágják vagy elcsiszolják. Ha a festékpenetráció mélysége nem ebben a síkban a leghosszabb - az esetek döntő többségében ez a valós helyzet -, akkor a festékpenetráció hosszának korrekt mérése nem lehetséges. Annak érdekében, hogy a metszési procedúra során használt hűtővíz ne mossa ki vagy ne terjessze szét a festéket, a gyökér hosszanti szétrepesztése is használatos módszer. A festékpenetráció hosszanti kiterjedésének vizsgálata a legegyszerűbb, legtöbbet alkalmazott, de a legkevésbé pontos módja a mikroszivárgás kiértékelésének. Transzverzális metszéssorozat A módszer során a fogat valamilyen kemény anyagba ágyazzák - a legtöbb esetben ez valamilyen gyanta -, majd apikális irányból kiindulva keményszövet mikrotómmal bizonyos vastagságú metszetsorozatot készítenek a gyökér hossztengelyére merőlegesen, a festődés koronális határáig. Ez a módszer már pontosabb mérést eredményezhet, hiszen általa nem csak a hoszszanti sík egy szeletének penetrációját lehet vizsgálni. A kiértékelés pontosságát ezen módszer esetén is több körülmény befolyásolhatja, így például az, hogy a keményszövet mikrotóm korongja miközben elvágja a beágyazott fogat, jelentős részt el is csiszol belőle. Ezért az egyes metszetek között bizonyos vastagságú részek kiesnek a vizsgálatból. Amennyiben a festődés határa éppen a kicsiszolt résbe esik, lecsökken a mérés pontossága. Az elcsiszolás során képződő kenetréteg [54, 55] is módosíthatja az eredményeket, lefedve vagy elkenve a festést. További figyelembe veendő tényező az is, hogy a csiszolás során alkalmazott hűtővíz kimoshatja a vízben oldódó festéket. Clear-technika A fog átlátszóvá tételével láthatóvá tehető az apikális festődés kiterjedése [2], A gyökértömött és apikálisan megfestett fogakat 36 órára 5%-os salétromsavba helyezik dekalcifikáció céljából. A dehidrálás érdekében 70, 95, majd 100%-os alkoholba helyezik a fogat egyegy napra. Metil-szalicilát hatására a dekalcifikált és dehidrált fog sárgásán áttetszővé válik. Ezt követően történik a kiértékelés. A festékpenetrációs vizsgálatok kiértékelése Egydimenziós mérések: a gyökér hosszanti metszésével vagy transzverzális metszetsorozattal a festékpenetráció hosszát lehet mérni, ami a mikroszivárgás jelenségnek csak egyik dimenzióját (hossz) mutatja. Kétdimenziós mérések: transzverzális metszeteknél megoldható, hogy a festékpenetráció felületét lehessen mérni akár az egyes metszeteken, akár azokat összesítve [23, 61]. Juhász és mtsai [29] speciális kiértékelési módszert alkalmaztak, melynek során átlátszóvá tett gyökerek apikális harmadában vizsgálták a festékpenetráció teljes felületét úgy, hogy a négy irányból (m, d, V, o,) digitálisan rögzített és mért festékpenetrációs felszíneket összegezték a vizsgált fog esetében. Ezzel a módszerrel kétdimenziós kiértékelések (terület) is lehetségessé válnak. A mikroszivárgást legpontosabban mérő, legjobban karaktizáló mérések azonban háromdimenziósak, térfogatmérésre lehetőséget adó módszerek Háromdimenziós mérések: a tudomány jelen állása szerint háromdimenziós (3D-s) méréseket úgy lehet végezni, hogy a vizsgálatok során kapott kétdimenziós adatokat pozícionálnak a harmadik dimenzióban valamilyen referenciapontok vagy referenciarendszerek segítségével. Napjainkban rendelkezésre állnak olyan 3 D-s szoftverek, amelyek automatikusan elvégzik a rekonstrukciót és a mérést is, pontosabb információt szol-
