Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-10-01 / 5. szám
195 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008. gével a kamarai tag fogorvosoknak levélpostai úton kiküldött, majd általuk visszaküldött önkitöltős kérdőív alkalmazásával. Célterületként a három nyugat-magyarországi megyét (GYMS, Vas, Zala) és Budapestet vontuk be az adatfelvételbe. Döntésünkben a tapasztalati tényeken kívül a fogorvosok területi elhelyezkedésének jellegzetességeit kimutató előzetes felmérés adataira támaszkodtunk [1], A Központi Statisztikai Hivatal 2006/2007. év fordulójára számított területi soros népességi adatait is felhasználva meghatároztuk az egy fogorvosra jutó népesség számát (I. táblázat). Budavéleményét tudakolta a forgalom mennyiségi alakulásáról és a közvetlen kilátásokról. Személyre vonatkozó általános demográfiai adatokat szándékosan nem kérdeztünk, egyfelől az anonimitás hangsúlyozása érdekében, másfelől azért, mert az ilyen típusú kérdéseknek (pl. nem, életkor, családi állapot) egyébként sincs különösebb jelentősége a vizsgálat tárgya szempontjából. A jelen vizsgálatban megcélzottakkal (2621 fogorvos) kapcsolatban torzító hatásként vettük figyelembe, hogy 2008-ban a kamarai tagság létszáma kevesebb II. táblázat Kiküldött (N = 2621) és visszaküldött (N = 572) kérdőívek száma, válaszolási arányokkal, területi csoportosításban Területi egység Kiküldött ívek Visszaküldött ívek Válaszolási arány Budapest 1966 406 20,65 % Nyugat-Magyarország 655 166 25,34 % Győr-Moson-Sopron 365 98 26,85 % Vas 155 35 22,58 % Zala 135 33 24,44 % pest minden tekintetben sajátos helyzetén túl, a három fenti megye esetében találtunk a hazai kereslet semmilyen elemével nem magyarázható feltűnő eltérést. Az adatfelvétel keretében 2621 kérdőív kiküldésére került sor (Budapest 1966, GYMS 365, Vas megye 155, Zala megye 135). Ezek közül a 2008. év első negyedévének végéig visszaküldött és kitöltött kérdőíveket (572) dolgoztuk fel (II. táblázat). A kérdőív nyolc volt a fogorvosi működést folytatók számánál. Egy jogszabály [8] időközben ugyanis eltörölte a kötelező tagságot, és 2007 első negyedéve végén a fogorvosok 14,5%-a nem rendelkezett annak megújításáról [1], Jóllehet, a három nyugat-magyarországi megyét regionális egységként kezeltük, az adatokat megyei csoportosításban is közöljük, hangsúlyozva, hogy a kis elemszámok miatt ezek az adatok alkalmatlanok a me-III. táblázat A válaszoló fogorvosok (N = 572) működésének gazdasági formája, területi csoportosításban a 2006-os évben* Területi egység Egyéni vállalkozás tulajdonosa Társas vállalkozás tulajdonostársa Alkalmazott (köz-, ill. magán) Budapest 196 146 107 Nyugat-Magyarország 63 77 35 Győr-Moson-Sopron 46 38 18 Vas 7 22 8 Zala 10 17 9 * A további táblázatok adatai mind a 2006. évre vonatkoznak, ezért a címben nincs az évszám feltüntetve. Megjegyzés: a cellák összege azért haladja meg az N = 572 elemszámot, mert számos esetben többes válaszadás történt. kérdéscsoportból állt, amelyek közül tényszerű közlést igényelt a praxis földrajzi helye, az esetleges többes helyszín, a működés gazdasági formája, a bevételi források mennyiségi és minőségi összetétele, a páciensek országok szerinti csoportosítása és a szolgáltatások szakmai tartalmának megjelölése. Véleményt nyilvánító kérdések is szerepeltek az íven, amelyek közül az egyik arra vonatkozott, hogy a külföldiek milyen motivációk alapján jönnek fogorvosi kezelés céljából Magyarországra. A másik kérdés a fogorvos gyei szintű elemzésre. Megjegyzendő egyébként, hogy Ausztriával közvetlenül csak GYMS és Vas megye érintkezik, Zala megye viszont csak Szlovéniával illetve Horvátországgal határos. Többes működési területet megjelölők esetén a vizsgált területen kívüli megyéket mellőztük a feldolgozásból. Területen belül a többes működést mind a négy egységben számításba vettük. Egyetlen fogorvost, aki kizárólagos működési helyként az osztrák fővárost jelölte meg, módszertani okokból nem vehettünk figyelembe, ugyanis vizsgála-
