Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-02-01 / 1. szám
10 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 1. sz. 2008. 30---------% Kontroll Fogpótlással NEM Megtámasztásra Elhorgonyozásra érintkező igénybe vett igénybe vett Fogpótlással érintkező 8c. ábra. A részleges kivehető fogpótlás által különböző módon igénybe vett fogak %-os károsodása; tasakképződés fogmozgathatóság (8a. ábra) eredményeinek összehasonlításakor több fontos megállapításra juthatunk; az azonos osztályú, de fogpótlást nem viselők (kontroll) maradékfogazatának mozgathatósága teljes mértékben megegyezik a „belső” kontroliéval (fogpótlással nem érintkező fogak). A fogpótlás megtámasztására igénybe vett fogak mozgathatósága 0,5% körül van, tized része a kontroll értékeinek, igazolva az elvi várakozást [10]! A csak elhorgonyzásra igénybe vett fogak mozgathatósága a kontrollokhoz képest is szignifikáns (p <0,01) értéket mutat, több mint tizenötszöröse a megtámasztására igénybe vett fogakénak. Minden csoporthoz képest szignifikánsan a legkedvezőtlenebb a fogpótlással érintkező, de direkt elhorgonyzási, illetve megtámasztási funkcióra igénybe nem vett fogak helyzete; okát alapvetően a dekoltázs hiányában kereshetjük. A 8b. ábra a részleges fogpótlás által különbözőképpen igénybe vett fogak elongációjának százalékos gyakoriságát szemlélteti. A fogpótlást nem viselők (kontroll) fogaihoz képest a fogpótlást viselők fogpótlással nem érintkező fogai feleannyira (1,6%), a megtámasztásra igénybe vett fogak harmadannyira (1,1%) károsodtak (p<0,01). A legkedvezőtlenebb a fogpótlással megtámasztó és/vagy elhorgonyzási funkció nélkül érintkező fogak helyzete (p<0,01). A 8c. ábra a fogak körüli kóros tasakok előfordulási gyakoriságát mutatja az „igénybevétel” típusa szerint. A legkisebb eltéréseket - melyek a kontroll és a fogpótlással érintkező fogak között még mindig szignifikáns (p <0,05) - ennél a mutatónál találtuk. A megtámasztásra igénybe vett fogak állapota a legkedvezőbb, szignifikánsan jobb (p<0,01), mint az érintkező, „funkció nélküli” fogaké. A károsodás típusától elvonatkoztatva megállapíthatjuk hogy: • a kivehető részleges fogpótlást viselők fogpótlással nem érintkező fogai, a mért paraméterek vonatkozásában nem mutattak jelentős különbséget, gyakorlatilag azonosnak tekinthetők; • a dentalis megtámasztásra igénybe vett fogak károsodása minden más típusú „igénybevételhez” képest szignifikánsan kisebb mértékű [3]; • a csak elhorgonyzásra igénybe vett fogak károsodása szignifikánsan nagyobb, mint a „külső” vagy a „belső” kontrolloké; • a legkedvezőtlenebb a fogpótlással érintkező, de direkt elhorgonyzási, illetve megtámasztási funkcióra igénybe nem vett fogak állapota, e fogakon a részleges kivehető fogpótlás szignifikáns tényleges károsító hatása tapasztalható. Az eredményekből levonható következtetések Felmérésünk eredményei a részleges kivehető fogpótlások tervezése vonatkozásában minden tekintetben jelentős - de még nem elégséges - javulást mutatnak. Az oktatásban közreadott és megkövetelt irányelvek fokozatosan jelennek meg a mindennapi gyakorlatban. A fogak károsodottságának vizsgálati eredményei ismételten megerősítették az 1990-ben publikált észleléseinket [3], alátámasztják a részleges kivehető fogpótlások tervezésekor az általunk megfogalmazott szempontok érvényesítésének helyességét, melynek fő prioritásai a dentális megtámasztás mindenkori szükségessége [10], és a marginális parodoncium védelmének biztosítása [3].
