Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-08-01 / 4. szám
160 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 4. sz. 2008. nyésztésének módszertanát sikerült standardizálnunk. Az általunk vizsgált sejtek a mesenchymalis őssejtekre jellemző fibroblaszt morfológiát mutattak, proliferációs képesség tekintetében is ezen sejttípusokra (pl. BMSC) jellemző eredményekhez jutottunk [19]. A sejtkultúrákban kimutattuk klonogén sejtek jelenlétét is, melyek aránya a primer sejtkultúrákban hasonló volt az irodalomban fellelhető értékekkel. Ezek az eredmények alátámasztják azt a megfigyelést, miszerint parodontális regeneratív gyógyulás során az életképes gyökérhártyaszövet tartalmazza azt a progenitor, klonogén sejtpopulációt, amely az eredeti szöveti struktúra helyreállítására képes. A sejtek életképességét jellemző MTT-analízis segítségével felmértük az 5, 10, 15%-os fötális borjúszérum tartalmú tápok tenyészetekre gyakorolt hatását. Sikerült kimutatnunk, hogy FCS alkalmazásakor szignifikánsan nagyobb a kezelést követően az életképes sejtek száma, mint szérummegvonás esetén. Emellett kimutattuk, hogy a szérum dózisának csökkentése egy bizonyos határig nincs szignifikáns hatással a sejtek növekedésére, azaz vélhetően a mások által alkalmazott 15%-nál kisebb, 10%, illetve 5% szérumtartalmú tenyésztő médium használata is elegendő lehet a tenyészetek fenntartásához. Az FCS felhasználásával végzett tenyésztés során több olyan növekedési, proliferációs faktor hat a sejttenyészetekre, amelyek hatása a szérum pontos összetételének hiányában kevésbé kiszámítható a definiált sejttenyésztő médiumokhoz képest. Emellett az állati eredetű szérummal történő tenyésztés a klinikai felhasználást nem teszi lehetővé. Ennélfogva a későbbi in vivo klinikai alkalmazás érdekében a valóban szükséges faktorok azonosítása, és ilyen módon definiált sejttenyésztő médium létrehozás, illetve autológ szérum felhasználása a cél, ezt a lehetőséget tanulmányozni kívánjuk a későbbiekben [20, 21,22], Az Emdogainnel kapcsolatos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a készítmény kedvező in vivo hatása emberekben összhangban áll sejtosztódást, sejtéletképességet és differenciálódást befolyásoló effektusával [23, 24]. Az Emdogain parodontális regenerációra gyakorolt hatására vonatkozó klinikai megfigyeléseket alátámasztja, hogy a PDLSC sejtek a fáziskontraszt mikroszkópos felvételeink szerint szubsztrátként használják a zománcmátrix fehérjéket, illetve pozitív kemotaxissal reagálnak a cseppekből diffundáló faktorok megjelenésére, majd a koncentráltabb csomópontokba érve mineralizációs gócokat alakítanak ki. Ez magyarázatot adhat az Emdogain in vivo gyökérhártyaszöveti progenitor sejtekre gyakorolt hatásmechanizmusára parodontális regeneratív műtéteket követően. MTT-analízis segítségével igazoltuk, hogy az Emdogain 200-, illetve 400 pg/ml-es koncentrációban szignifikánsan növelte az életképes sejtek számát a szérummentesen tenyésztett kontrolihoz képest. Ez arra utal, hogy in vivo alkalmazás során is szükséges egy küszöbdózis használata az adott szöveti környezetben a klinikailag értékelhető proliferativ hatás létrejöttéhez. Parodontális regeneratív kezelést követően a regeneráció bizonyítottan a még ép gyökérhártya felől indul meg, vélhetően az ott elhelyezkedő szöveti őssejtek hatására. Ezen sejtek azonosítására FACS-analízist végeztünk. Ennek során különböző mesenchymalis őssejtmarkerek expresszióját igazoltuk a sejtkultúrákban. Azt tapasztaltuk, hogy a tenyészetekben jelen vannak STRO-1 stromális őssejtmarkert hordozó sejtek, amelyek eredményeink szerint csupán a teljes sejtpopuláció 8%-át teszik ki. Emellett sikerült igazolnunk CD34 és c-kit őssejtmarkereket expresszáló sejtek jelenlétét is a sejtkultúrákban. Eredményeink összhangban vannak a korábban maradó fog pulpa eredetű őssejtek esetében kapott adatokkal [18]. Az általunk kimutatott őssejtmarkerek segítségével később kevésbé heterogén, progenitor sejteket nagy számban tartalmazó sejtpopulációk hozhatók létre, melyek alkalmasak lehetnek a parodontális regenerációs folyamatok további tanulmányozására. Módszertani eredményeink lehetővé teszik a létrehozott sejtkultúrák további alaposabb tanulmányozását. Az általunk alkalmazott modellrendszer lehetőséget teremt további in vitro, illetve in vivo vizsgálatok elvégzésére. Eddigi eredményeink megalapozzák a foggyökérhártya eredetű, és potenciálisan fogágy regenerálására képes sejtek osztódásának és differenciálódásának későbbi molekuláris szintű tanulmányozásának lehetőségét. A PDLSC sejtekkel kapcsolatos kutatások hosszú távú célja a klinikai alkalmazást megalapozó eredmények elérése, melyek lehetővé teszik az emberi gyökérhártya eredetű őssejtek felhasználását a parodontitis következtében elpusztult fogágy szöveteinek regeneratív terápiájában [25], Köszönetnyilvánítás A munkához az OTKA 61543 és 67250 kutatási támogatások nyújtottak fedezetet. Köszönjük Pállinger Éva és Barabás Kornélia szíves segítségét a FACS-vizsgálatok elvégzésében. Irodalom 1. Bianco P, Robey PG: Stem cells in tissue engineering. Nature 2001: 414 (6859): 118-121. 2. Wobus AM, Boheler KR: Embryonic stem cells: prospects for developmental biology and cell therapy. Physiol Rev2005; 85 (2): 635- 678. 3. Goessler UR, Hormann K, Riedel F: Tissue engineering with adult stem cells in reconstructive surgery (Review). Int J Mol Med 2005; 15 (6): 899-905. 4. Morsczeck C, Schmalz G, Reichert TE, Völlner F, Gallér K, Driemel O: Somatic stem cells for regenerative dentistry. Clin Oral Investig 2008 Jan 3; [Epub ahead of print]. 5. Morsczeck C, Reichert TE, Völlner F, Gerlach T, Driemel O: [The state of the art in human dental stem cell research]. Mund Kiefer Gesichtschir 2007 Nov; 11 (5): 259-266. Epub 2007 Sep 6. German. 6. Miura M, Gronthos S, Zhao M et al.: SHED: stem cells from human exfoliated deciduous teeth. Proc Natl Acad Sei USA 2003; 100 (10): 5807-5812.
