Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 4. sz. 2008. 147-153. Semmelweis Egyetem, Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Kórház, Budapest* Magánrendelő, Szombathely** Véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazásának aktuális kérdései a fogorvosi és szájsebészeti kezelések során DR. JOÓB-FANCSALY ÁRPÁD, DR. BARABÁS JÓZSEF BÉLA*, DR. HORVÁTH CSABA**, DR. KALMÁR GABRIELLA, DR. KOPPÁNY FERENC A fogászati és szájsebészeti praxisban egyre több olyan beteggel találkozunk, akiknek véralvadást befolyásoló gyógyszert, antithrombotikumokat írnak fel a kezelőorvosaik. Ennek az oka, hogy hazánkban a különböző trombózisok napjainkban a morbiditási és mortalitási statisztikák első helyén állnak. Az összes halálozás több mint ötven százalékában valamilyen szerepet játszik a thromboembólia. Mindennek ismeretében nem meglepő, hogy az utóbbi pár évben mind az antikoaguláns, mind a thrombocyta-aggregáció gátlására alkalmazott gyógyszerek javallatai, alkalmazásuk módja és adagolása is megváltozott. Az évtizedek óta ismert és alkalmazott elvek mára már módosultak. A fogorvosoknak és szájsebészeknek is fontos tudniuk, hogy a beavatkozásaik milyen kockázattal járnak, és milyen külön feladatokat jelent a véralvadásgátló gyógyszert szedő páciensek ellátása. Kulcsszavak: antithrombotikumok, thrombembólia, antikoaguláns terápia, thrombocyta-aggregációt gátló terápia (TAGG), INR Bevezetés A betegeink, akik valamilyen szív- vagy keringési betegségben szenvednek, a fogorvos számára rizikócsoportot jelentenek, amit komolyan figyelembe kell venni a kezelési terv felállításánál és az elvégzendő beavatkozásoknál. Az agyi katasztrófák és a kardio-vaszkuláris megbetegedések a társadalmunkat leginkább veszélyeztető betegségcsoportok, melyek szinte minden korosztályt érintenek [18]. Magyarországon majd’ egy városnyi lakosság, évi 40 000 ember hal meg atherotrombózis következtében. Az anamnézis felvételekor a pácienseink több mint ötven százalékánál számolhatunk cerebrális trombózis vagy szív- és érrendszeri probléma leírásával, melynek közel felében ráadásul még a pontos diagnózis is ismeretlen. Az agyi verőerek trombózisa agyi, a szív verőereiben kialakult trombózis szívinfarktushoz vezet. A vénás rendszerben az alsó végtagok felületes vagy mélyvénáinak trombózisa a leggyakoribb. A vénás és artériás trombózis pathomechanizmusa, kezelése és így az alkalmazott szerek is különböznek [25], Vénás trombózis esetén a keringés nem megfelelő, lelassul, ún. stasis állhat be, és ilyenkor a vér összetétele is megváltozik. Felületes vénás trombózis leginkább az alsó végtag felületes vénáinak változó kiterjedésű gyulladásának a következménye. A trombotizált szakasz tapintható, kipirosodott, fájdalmas, meleg tapintató. Hajlamosító tényező a már meglévő visszértágulat. A mélyvénák közvetlenül nem láthatók, trombózisukra az okozott tünetek alapján következtethetünk. Néha jellegtelen panaszokkal kezdődnek, a beteg görcsös lábszárfájdalmat érez, és indokolatlan fáradtságot tapasztal. Kiváltó okai lehetnek a tartós fekvőbetegség, baleset, csonttörés, súlyos szívbetegség, májbetegség, kismedencei gyulladások, műtéti beavatkozások, rosszindulatú daganatos betegségek, hormontartalmú gyógyszer szedése, véralvadási zavarok, korábban lezajlott mélyvénás trombózis. A felületes vénás trombózis otthon is kezelhető, míg a mélyvénás trombózis azonnali kórházi elhelyezést indokol, mert a beteg számára az esetleges pulmonális embólia életveszélyt jelent. Az artériás trombózis kialakulásában az érfal sérülése áll előtérben. Ennek az oka az ér belső felületén megtapadó az atherosclerotikus plakk. Ruptúrájának következtében az érlumenben hirtelen kialakuló trombotikus elzáródás alakulhat ki, és ez napjainkban a fejlett országokban a vezető halálokot jelenti (szívinfarktus, stroke, arteriosclerosis obliterans). A vénás trombózisok kialakulásában a koagulaciós faktoroké, míg az artériás trombózisok esetén a thrombocytáké a fő szerep, éppen ezért a terápia is más, vagyis a vénás trombózisban antikoaguláns terápiát alkalmaznak, az artériásban pedig a vérlemezkék mű-Erkezett: 2008. május 7. Elfogadva: 2008. május 27.