Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-06-01 / 3. szám

93 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 3. sz. 2008. gok és anyagcseretermékek, de az antibakteriális fak­torok is nehezebben jutnak át a baktériumok közötti alapállományon [2], A biofilm jól szerveződött struktú­rája nagyon ellenállóvá teszi a rendszert kémiai anti­bakteriális szerekkel szemben [70, 73]. Amint a biofilm érik, folyamatosan szintetizál olyan exopolymer mole­kulákat, amelyek az extrabakteriális mátrixot erősítik. A mátrix nem csupán mechanikai védelmet és struktu­rális rigiditást biztosít, de egyben biológiailag is aktív táplálékraktárként szolgál, és nagyon fontos enzimeket és a bakteriális kommunikációt szolgáló biológiai szig­nál molekulákat hordoz [2, 7], A biofilmen belül a bak­tériumok kifinomult sejt-sejt kommunikációs rendszert építenek ki, amely összehangolja a bakteriális gén­­expressziót. Gram-pozitív baktériumok kis szolubilis peptidmolekulák révén kommunikálnak [76]. A Gram­­negatív baktériumok acyl homoserine lacton (AHLs) molekulákat szekretálnak [83], és ez a AHL szekréció „LÉTSZÁMFÜGGŐ”, amely azt jelenti, hogy a létszám­tól függően szabályozza a bakteriális gén-expressziót. így a gingivális sulcusban olyan baktériumok is elsza­porodnak, amelyek hasonló külső feltételek nélkül so­ha nem lennének képesek jelentős számban megma­radni és szaporodni (pl. anaerob baktériumok, vagy olyanok, amelyek perzisztálni képesek az állandóan változó feltételek ellenére) [58, 47], A biofilmet alko­tó baktériumok nem csupán passzív szomszédok, de nagyon szoros fizikai, kémiai és biológiai interakciók részvevői. Ezek az interakciók nagyon fontosak lehet­nek a baktériumok megtapadása, növekedése, túlélé­se szempontjából egy merőben ellenséges környe­zetben. A „bakteriális társadalom” nagyon előnyös az alkotó baktériumtörzsek számára [11, 53, 71], A korai kolonizáló baktériumok anyagcseretermékei megvál­toztatják a mikrokörnyezetet, lehetővé téve olyan bak­tériumok megtapadását is, amelyek egyébként nem lennének képesek ott megtapadni. Az eltérő metaboli­­kus szokások révén olyan gazdag anyagcsere-mellék­termékek keletkeznek, amelyek táplálékul szolgálhat­nak más baktériumfajoknak. Máskor toxikus termékek neutralizálódnak a bakteriális kölcsönhatások révén. A bakteriális successio bizonyos jól meghatározott sorrendben következik be, és ezért a subgingivális biofilm különböző, időben és térben elhatárolható bak­teriális komplexekből épül fel. Ma már nem tenyész­tési technikákkal (pl. 16S rRNA amplification; FISH) lényegesen komplexebb baktériumflórát mutattak ki még egészséges szájban is, mint azt korábban gon­doltuk volna. A törzsek 40%-a teljesen új fenotípus. Nagyon sok törzs olyan, amely egyáltalán nem te­nyészthető [9]. Az új technikákkal a beteg területekről meghatározott komplex bakteriális konzorciumok mu­tathatók ki, köztük sok, ma még nem klasszifikálható törzs is, amely in vitro nem tenyészthető, és amely el­sősorban a tasak mélyének baktériumflóráját alkotja. A közösségi élet hatását jól példázza az, hogy a bio­film kialakulásának kezdeti szakaszában (első két óra) az S. mutans által termelt 33 protein expressziója ho­gyan változik meg. 25 proteinmolekula termelése foko­zódik, és nyolcé csökken [82]. A szénhidrát kataboli­­kus enzim tevékenység jelentősen fokozódik. Ez rész­ben a fokozott energiaszükségletet fedezi, részben a felszíni adhezív molekulák termelésében vesz részt. Ezzel szemben néhány savtermeléssel kapcsolatos glycolitikus enzim aktivitása csökken [77], A S. mutans „létszámellenőrző mechanizmusa” bizonyos „compe­tence stimulating peptide (CSP)" termelés révén műkö­dik [48]. Ez a peptidmolekula magában a S. mutáns­ban is jelentős genetikai változást idéz elő. A plakkban rendeződött baktériumok genetikai mutációs készsége 10-600-szor nagyobb, mint planktonikus állapotuk­ban [50], A CSP nagyon fontos a plakk-képződés­­ben is. Kimutatták, hogy azok a baktériumok, amelyek CSP signalling rendszere genetikailag hibás, nem ké­peznek biofilmet. A létszám ellenőrző rendszer szabá­lyozza a savtűrő képességüket is [49]. A nagyon ala­csony pH-nak kitett S. mutans olyan CSP molekulákat bocsát ki, amely olyan védő válaszokat indukál, amely megvédi a baktériumokat a potenciálisan halálos kör­nyezeti savi hatástól. A biofilm baktériumai egymás­sal horizontális gén-trasfer útján is kommunikálnak. A CSP fokozza a recipiens sejtek DNS-felvételét [50], A bakteriális biofiim és a gazdaszervezet kölcsönhatása A bakteriális biofilm a természetben teljes harmóniá­ban élhet környezetével, és ez igaz a szájüregre és a parodontiumra is. Az egészséges állapot fenntartá­sa a bakteriális hatások és a szervezet normál véde­kező mechanizmusainak egyensúlyától függ. A humán szervezet annak ellenére lehet egészséges, hogy az összes benne foglalt sejt közel 90% -a baktérium [34]. A szájüregben megtelepedett biofilm együtt élhet az egészséges szervezettel anélkül, hogy betegséget in­dukálna [68]. Az egészséges állapot fenntartása a bak­teriális hatások és a szervezet normál védekező me­chanizmusainak egyensúlyától függ. Következésképen a szervezet és a marginális parodontium környezeté­ben élő biofilm is olyan kölcsönhatásban lehet egy­mással, amely nem károsítja a szöveteket. Ez az öko­lógiai egyensúly azonban könnyen változhat. Az egyes plakk-baktériumok bakteriális felszíni mo­lekuláik révén a sulcus hámsejtekkel is képesek kom­munikálni. A baktériumok gazdaszervezet sejtjeihez kötődve megváltoztathatják a gazdaszervezet sejtjei­nek gén-expresszioját is, és jelentős biológiai válto­zásokat idéznek elő [1], A P. gingivalis fibriái a hám­sejtek felszínére tapadva integrinszerű molekulák expresszálódását okozzák, mely később a cytoskele­­ton-actin és tubulin rendszerének aktivizálódását ered­ményezi [87], A biofilm „barátságos” normál flóra tagjaiból és „el­lenséges” parodontopatogén baktériumokból áll (Cos­­terton és mtsai, 1995,). Biofilmet alkothat normál bak­

Next

/
Oldalképek
Tartalom