Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-04-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE

100. évf. 2. sz. 2007.

75

kompozitragasztók, valamint a hagyományos cementek.

A fogászati allergiás megbetegedések legjellemzőbb tünetei két csoportra oszthatóak: objektív és szubjektív tünetekre. A polimer-túlérzékenység objektív tünetei a nyálkahártya-irritáció (pl. deszkvamatív gingivitisz, keilitisz, glosszitisz, lichenoid lézió) és a bőrelváltozások (szem-, ajak ödéma, dermatitisz, ekcéma, diffúz alopécia), míg szubjektív tünetei az égő érzés, szájszárazság érzése. A fémallergia objektív tünetei szintén a nyálkahártyát (deszkvamatív gingivitisz, keilitisz, glosszitisz, lichenoid lézió, sötét elszíneződés a fémmel érintkező nyálkahártyán) és a bőrt érintik (dermatitisz, ekcéma, diszhidrózis, alopécia), szubjektív tünetei a fémes íz érzése és az elektromos fájdalom (csípő íz érzése) (4a., 4.b ábra).

A szenzibilizáció kialakulásának valószínűsége hároméves kor alatt a legmagasabb [10, 19]. Experimentális és klinikai vizsgálatok szerint a nikkel-tartalmú ötvözetek intraorális expozíciója (pl. fogszabályozó készülék) csökkentheti a nikkel-allergia kialakulásának esélyét, bizonyos toleranciát indukálhat, amennyiben a szenzibilizáció még nem következett be [22, 23], Más szerzők szerint ez nem valószínű, és maguk a rögzített készülékek indukálhatják a szenzibilizáció kialakulását [8, 9, 11, 17, 18]. Egyes kutatók véleménye szerint nincs összefüggés a fogszabályozó kezelés és az allergia kialakulása között [16]. A nemzetközi irodalmi adatok tehát rendkívül ellentmondásosak, vagyis meglehetősen sok az allergiával kapcsolatos megválaszolatlan kérdés, melyek további vizsgálatokat tesznek szükségessé.

Jelen munkánk a RET - 06 / 2004 pályázat támogatásával készült.

Irodalom

1. Counts AL, Miller MA, Khakhira ML, Strange S: Nickel allergy associated with a transpalatal arch appliance. J Orofac Orthop. 2002; 63 (6): 509-515.

2. Erdei A: Kóros folyamatok kialakulásához vezető túlérzékenységi reakciók. In: Gergely J, Erdei A (szerk.): Immunbiológia. Medicina, Budapest, 2000; 329-344.

3. Fernandez Vozmediano JM, Armario Hita JC: Allergic contact dermatitis in children. J Eur Acad Dermatol Venerol 2005; 19 (1): 42-46.

4. Grimaudo NJ: Biocompatibility of nickel and cobalt dental alloys. Gen Dent 2001 ; 49 (5): 498-503.

5. Heine G, Schnuch A, Uter W, Worm M: Frequency of contact allergy in German children and adolescents patch tested between 1995 and 2002: results from the Information Network of Departments of Dermatology and the German Contact Dermatitis Research Group. Contact Dermatitis 2004; 51 (3): 111-117.

6. Hensten-Pettersen A, Jacobsen N, Gri'msdottir MR: Allergic reactions and safety concerns. In: Brantley WA, Eliades T (szerk.): Orthodontic materials, Scientific and clinical aspects. Thieme, Stuttgart- New York, 2001 ; 287-300.

7. Jensen CS, Lisby S, Baadsgaard O, Volund A, Menne T: Decrease in nickel sensitisation in a Danish schoolgirl population with ears pierced after implementation of a nickel-exposure regulation. Br J Dermatol 2002; 146 (4): 636-642.

8. Kalimo K, Mattila L, Kautiainen H: Nickel allergy and orthodontic treatment. J Eur Acad Dermatol Venerol 2004; 18 (5): 543-545.

9. Kim H, Johnson JW: Corrosion of stainless steel, nickel-titanium, coated nickel-titanium, and titanium orthodontic wires. Angle Orthod 1999; 69 (1): 39-44.

10. Manzini BM, Ferdani G, Simonetti V, Donini M, Seidenari S: Contact sensitisation in children. Pediatr Dermatol 1998; 15 (1): 12-17.

11. Menezes LM, Campos LC, Quitao CC, Bolognese AM: Hypersensitivity to metals in orthodontics. Am J Orthod Dentofacial Orthop 2004; 126(1): 58-64.

12. Nékám K és MTSAi: Allergography of Salomvar, Hungary. Int Arch Allergy Immunol 1999; 118: 242-244.

13. Páll G és mtsai: Relation between the socioeconomic stastus of the family and primary allergy prevention in infant feeding in Hajdú- Bihar County, Hungary. European Journal of Public Healt. 2006; 16 (1): 48-53.

14. Pratt MD és mtsai: North American Contact Dermatitis Group patch-test results, 2001-2002 study period. Dermatitis 2004; 15 (4): 176-183.

15. Rahilly G, Price N: Nickel allergy and orthodontics. Journal of Orthodontics 2003; 30: 171-174.

16. Saglam AM, Baysal V, Ceylan AM: Nickel and cobalt hypersensitivity reaction before and after orthodontic therapy in children. J Contemp Dent Pract 2004; 5 (4): 79-90.

17. Schultz JC, Connelly E, Glesne L, Warshaw EM: Cutaneous and oral eruption from oral exposure to nickel in dental braces. Dermatitis 2004; 15 (3): 154-157.

18. Schuster G, Reichle R, Bauer RR, Schopf PM: Allergies induced by orthodontic alloys: incidence and impact on treatment. J Orofac Orthop 2004; 65: 48-59.

19. Seidenari S, Giusti F, Pepe P, Mantovani L: Contact sensitisation in 1094 children undergoing patch testing over a 7-year period. Pediatr Dermatol 2005; 22 (1): 1-5.

20. Temesvári E és mtsai: Multicentre study of fragrance allergy in Hungary. Contact Dermatitis 2002; 46: 325-330.

21. Silverberg NB, Licht J, Friedler S, Sethi S, Laude TA: Nickel contact sensitivity in children. Pediatr Dermatol 2002; 19 (2): 11D- 113.

22. Van Hoogstraten IM és mtsai: Reduced frequency of nickel allergy upon nickel contact at an early age. Clin Exp Immunol 1991; 85: 441-445.

23. Vreeburg KJJ, De Groot K, Von Blomberg M, Sheper RJ: Induction of immunological tolerance by oral administration of nickel and chromium. J Dent Res 1984; 63: 124-128.

24. Wohrl S, Hemmer W, Focke M, Gotz M, Jarish R: Patch testing in children, adults, and the elderly: influence of age and sex on sensitisation patterns. Pediatr Dermatol 2003; 20 (2) 119-123.