Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-04-01 / 2. szám
48 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 2. sz. 2007. nyálkahártyából kiinduló daganatok szinte kivétel nélkül különböző differenciáltságú laphámrákok, amelyek (*) kialakulásában azonos kockázati tényezők játszanak szerepet, ezért elsődleges megelőzésükre azonos lehetőségek vannak, (*) kialakulásuk folyamatában és klinikai kórlefolyásukban (és, sajnos, prognózisukban is) sok az azonosság, valamint azért, mert (*) anatómia helyzetük miatt a korai felismerésre és korai kezelésre könnyen hozzáférhetőek, ezért szűrővizsgálatra kínálják magukat. Kockázati tényezők, kórokok A klasszikus epidemiológia meghatározása szerint a betegség oka valamely olyan tényező, amely szükséges és egyszersmind elégséges is egy adott betegség létrehozásához. Ellentétben a fertőző betegségekkel, a daganatkeletkezés okát nehéz vagy gyakran lehetetlen is egyértelműen meghatározni. E betegségek okát nem ismerjük. Ismerünk azonban számos olyan tényezőt, amelyek - epidemiológiai bizonyítékok alapján - önmagukban vagy más tényezőkkel együtt megnövelik a betegség kialakulásának valószínűségét, azaz kockázatát. Ezeket a betegségek kialakulásában szereplő tényezőket nevezi az epidemiológia kockázati tényezőknek vagy rizikófaktoroknak. Ez a meghatározás érvényes a szájüregi daganatokra is. „Kórokok”-on lényegében olyan „kockázati tényezőket” értünk, amelyek nagy részben az ember „személyes környezetével”, azaz az egészséget befolyásoló szokásaival, divatos szóval az „életmódjával”, kisebb részben a külső, „fizikai” környezetével függenek öszsze. Az egészségre befolyással lévő életmód - meghatározás szerint - „személyes döntések halmaza, amelyre az egyénnek több-kevesebb befolyása van” [20]. Természetesen, e tényezőkre a társadalmi-gazdasági, kulturális és földrajzi környezet - számos más tényező mellett - jelentős befolyással van. Dohányzás és alkoholfogyasztás Epidemiológiai bizonyítékok tömege szól amellett, hogy mind a dohányzás, mind a rendszeres alkoholfogyasztás dózisarányosan növeli a szájüregi rákkeletkezés kockázatát [13, 14], Becslések szerint az Európai Unióban a férfiak szájüregi rákjának mintegy 60%-át, a nők esetében 30%-át a dohányzás okozza [7], Bonyolítja helyzetet, hogy a rendszeresen alkoholizálok erős dohányosok szoktak lenni, így a két tényező egymás káros hatását megsokszorozza. Együttes hatásuk nem csupán additív, hanem multiplikativ: a szájüregi rák kockázata akár 15-szörösre is emelkedhet [38]. Ez a daganatcsoport a fejlődő országokban a füstmentes dohányzási szokások valamilyen formája miatt különösen gyakori [36, 40]. Táplálkozás Európában a kiegyensúlyozatlan vagy hiányos táplálkozást a szájüregi rákesetek mintegy 10-15%-áért, azaz évente mintegy 5000 elkerülhető halálesetért teszik felelőssé [22], jóllehet nincs egyetértés abban, hogy ezért a táplálkozás mely elemei hibáztathatok [42]. Legvalószínűbb, hogy bizonyos nyomelemek hiánya társul magasabb kockázattal [30]. Meggyőző bizonyítékok vannak ugyanakkor arra, hogy zöldségfélékben (különösen karotinban) valamint gyümölcsökben gazdag étrendnek védőhatása van [41], Fogászati tényezők Klinikusok régóta megfigyelték, hogy összefüggés van a szájüregi rák, az elhanyagolt szájhigiéné, valamint az elhanyagolt fogazat, a letört fogak jelentette mechanikus irritáció, a nem megfelelő fogművek között [44]. Mások azt találták, hogy a szájüregi státus más rizikótényezőkkel együtt hat úgy, hogy az elhanyagolt szájban az alkoholnak a nyálban bakteriális hatásra létrejött anyagcsere-termékei (pl. acetaldehid) jelentik a tulajdonképpeni kockázatot [12], Minthogy más tényezőkis befolyásolhatják (társadalmi-gazdasági tényezők, dohányzás, táplálkozás stb.), természetesen ezeket az adatokat óvatosan kell értékelni. Humán papillomavirus Újabban a humán papillomavirus (HPV) jelenlétére figyeltek fel a fej-nyaki régió daganataiban, ezért a vírus lehetséges szerepére gondoltak [32, 23]. Az IARC több klinikai központra kiterjedő, nagyszabású vizsgálatában az HPV valószínű kóroki szerepét a fejnyaki régió egyes daganatainak esetében a fertőzés molekuláris markerének, a HPV-DNS kimutatásával megerősítette [15]. Ezekben a daganatokban is, csakúgy, mintáz a női genitáliák esetében közismert, a HPV 16 típusa volt a leggyakoribb. A biopsziás anyagban HPV-DNS-t gyakrabban találták meg a több szexuális partnerrel rendelkezők és az orális szexet gyakorlók között, mint a dohányosoknál [31]. Természetesen az átvitel mechanizmusa és számos más részlet még további vizsgálatra szorul. Úgy tűnik, hogy a HPV-pozitív daganatok egy különleges kliniko-patológiai entitást jelentenek,amelyre a dohányzási szokások és az alkoholfogyasztás kevésbé jellemző, és a prognózisuk is kedvezőbb, mint a HPV-negatív daganatok esetében [11], Egyéb kockázati tényezők Bár a szájüreg közvetlenül ki van téve számos lehetséges rákkeltő anyag hatásának (folyadékok, élelmiszerek, füst, por), alig van adat a foglalkozás és a szájüregi rák közötti kapcsolatra, és azoknak az értékelését is zavarja a különféle életmóddal kapcsolatos tényezők hatása [32], A tartós UV-B sugárzás és az ajakrák kapcsolata közismert [39]. A fizikai környezetnek tulajdonítható hatások kisebb szerepet játszanak, mint sokan gondolják [33].
