Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 6. sz. 2007. 279-288. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar Fogpótlástani Klinika, Budapest Fix fogművek jellemzőinek alakulása országos felmérések alapján DR. FEJÉRDY PÁL, DR. TOLLAS ÖRS LEHEL, DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, DR. BORBÉLY JUDIT, DR. HERMANN PÉTER A részleges foghiányok gyógyítására - hazai vonatkozásban - jelentős számban alkalmazunk fixpótlásokat. Dolgozatukban a szerzők e fogművek statisztikai jellemzőit kívánják bemutatni nagyszámú minta elemzése alapján. A Fogpótlástani Klinika orvosai 1985-1989-ben „első”, majd 2003-2004-ben „második” sztomatológiai szűrővizsgálatot végeztek a WHO kritériumoknak megfelelően. A szűrővizsgálat a Röntgenernyő és Fényképszűrő Állomások által szervezett tüdőszűrésekhez kapcsolódóan történt. Az „első” vizsgálatkor 6224 fixpótlás adatai, a „második” vizsgálatkor 3676 fixpótlás adatai kerültek elemzésre. Az idő-jellemzőkőn túl vizsgálták a pótfog-számot, a pótfog/pillér arányt (pillér telítettség), a pótolt fogak helyét, a pillérek helyét, valamint a pótlást határoló „foghely” jellemzőit (maradékfog, korona, pótfog, foghiány), hídváz, illetve a leplezés anyagát. Az adatok kezelésére és kiértékelésére SPSS for Windows 10.0.5 programcsomagot használtak. Az átlagos viselési idő 9,34 ± 8,47 év. Az átlagos tagszám; a felső állcsonton 6,34, az alsó állcsonton 4,62. Az átlagos pillérszám; a felső állcsonton 3,58, az alsó állcsonton 2,82. A leggyakoribb pillérfog mind a felső, mind az alsó állcsonton a szemfog (23%), (20%) előfordulással. A leggyakrabban pótolt fogak a felső állcsonton: az első kisőrlők (27%), majd a második kisőrlők (23%); az alsó állcsonton az első nagyőrlők (36%), majd a második kisőrlők (21 %). Megállapítható, hogy a kapott eredmények jelentős mértékben állcsontfüggők, ugyanakkor a nem és az életkor a talált értékeket gyakorlatilag nem befolyásolja, a jobb és bal oldal pedig szimmetriát mutat. A 2004-es adatok egyértelműen a hidak extenziójáról, a pillérfogak számának szignifikáns növekedéséről tanúskodnak. Úgy gondoljuk, hogy a fix fogművek jellemzőinek széles körű statisztikai elemzése segít a lakosság szájállapotának jobb megismerésében. A közreadott eredményeik, a változások trendje epidemiológiai szempontból hasznosak. Megítélésünk szerint valid, releváns adatokat szolgáltatnak a fogászati ellátás stratégiai tervezéséhez, az oktatás hatékonyságának méréséhez is. Kulcsszavak: epidemiológiai vizsgálat, fixpótlás, pillérfog, pótfog A részleges foghiányok gyógyítására - hazai vonatkozásban irodalmi adatok alapján [14], de saját felméréseink szerint is - jelentős számban alkalmazunk fixpótlásokat. Az összes fogpótlás 50,3%-a fix fogmű, 27,5% a részleges kivehető és kombinált fogpótlások aránya, és végül 22,2%-ot tesz ki a teljes lemezes fogpótlást viselők száma. Megjegyzendő másrészről, hogy a részleges foghiányok fele nem pótolt (46% felsőállcsont, 60% alsó állcsont), ezek elsősorban a kis kiterjedésű, 1A „protetikai osztályából kerülnek ki. A fix fogpótlások elsősorban a Fábián és Fejérdy osztályozás szerinti 1A és 1B osztályba sorolt foghiányok terápiás eszköze, de sok esetben élünk a 2B osztályú foghiányok 2A osztályúvá alakításakor e megoldás adta lehetőséggel [2, 15]. Potenciálisan a részleges foghiányok 54%-a ( 1 A) +10%-a (1B) a felső állcsonton, 50%-a (1A) +2 %-a (1B) az alsó állcsonton szanálható egészében, és 22% (felsőállcsont), valamint 30% (alsó állcsont) szanálható részben (2B) fix fogpótlásokkal. A hazai gyakorlatban a páciensek idegenkednek a kivehető fogpótlásoktól, ezért e foghiá-Érkezett: 2007. október 2. Elfogadva: 2007. október 24. nyok megoldásában - ha készül pótlás - szinte kivétel nélkül fix pótlást találunk. Dolgozatunkban a fix fogművek statisztikai jellemzőit kívánjuk bemutatni két országos vizsgálat nagyszámú észlelése alapján. Célunk volt, hogy a két vizsgálat között eltelt időszak epidemiológiai trendjeit bemutassuk, adatokat szolgáltassunk a hazai felnőtt lakosság szájállapotának jobb megismerésére, és nem utolsósorban; mérjük az oktatott irányelvek megvalósulását, hogy szükség esetén didaktikai korrekciókat hajthassunk végre. Anyag és módszer A Fogpótlástani Klinika kalibrált orvosai 1985-1989-ben továbbiakban „első vizsgálat”, majd 2003-2004-ben továbbiakban „második vizsgálat” sztomatológiai szűrővizsgálatokat végeztek a WFIO kritériumoknak megfelelően [13]. A vizsgálatokat mesterséges megvilágítás mellett megtekintéssel (tükör, szonda segítségével), illetve interjú módszerrel végezték. A szűrővizsgálat a
