Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 5. sz. 2007. 259-265.

Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszék, Budapest'

Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinika, Budapest" Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest*" Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika, Budapest

Fogágybetegségek és fogcsírahiányok kialakulásában szerepet játszó génpolimorfizmusok vizsgálata: módszertani alapok

ÓVÁRI GABRIELLA', DR. MOLNÁR BÁLINT*", DR.TARJÁN ILDIKÓ'", DR. HERMANN PÉTER"", DR. GERA ISTVÁN”, DR.VARGA GÁBOR'

Napjainkra egyre több megfigyelés támasztja alá, hogy a genetikai tényezőknek kiemelkedő szerepe van a parodontitis és hypodontia kialakulásában. Vizsgálataik stratégiai célja, hogy megismerjék a magyar lakosságot érintő két gyakori betegség genetikai hátterét és feltérképezzék a kialakulásukban szerepet játszó génpolimorfizmusokat. Szerzők vizsgálatsorozatuk első lépéseként laboratóriumukban több polimorfizmus kimutatására alkalmas módszert kívántak beállítani a polimeráz láncreakció és restrikciós fragment-hossz polimorfizmus analízis kombinált alkalmazásával. Sikeresen optimalizálták a parodontitis kialakulásával feltehetően összefüggésbe hozható nyolc különböző egyszerű nukleotid polimorfizmus (IL-1a -889, IL-1 ß -511, IL-1 ß +3954, IL-6 -174, IL-10 -1082, TLR-4 -299, TLR-4 -399, TNF a -308), valamint a hypodontia előfordulásához feltételezhetően kapcsolható két további polimorfizmus (PAX9 -1032, PAX9 -912) kimutatási eljárásait. A domináns alléi mellett kis esetszám mellett is minden esetben találtak ritka alléit is. Vizsgálati eredményeik igazolják további ez irányú kutatásaik létjogosultságát, a génpolimorfizmusok nagy esetszámmal elvégzendő további tanulmányozását egészséges és beteg csoportok összehasonlításával. Az eredmények új diagnosztikus stratégiák kidolgozásához vezethetnek, s elősegíthetik a betegségekre való hajlam korai felismerését és a betegségek progressziójának primer kontrollját, és előrevetíthetik a rendellenességek jövőbeni gyógyítását a génterápia eszközrendszerével.

Kulcsszavak: génpolimorfizmus, parodontitis, hypodontia, citokin, PAX9, SNP

Bevezetés

A humán genom projekt az emberi szervezetet felépítő genetikai kódrendszer megfejtésére született. 2002- ben történt befejeztével a humán genetika is új irányt vett [1], a kutatások egyre inkább a fehérjéket kódoló gének összetételének változékonyságának, az úgynevezett genetikai polimorfizmusok vizsgálata felé fordultak. Az egyszerű nukleotid polimorfizmus (Single Nucleotide Polymorphism), rövidítve SNP (kiejtve sznip) egy DNS-szekvencia variáció, mely akkor jön létre, ha egy nukleotid a genomban megváltozik (például a GCCTA-szekvencia GCTTA szakaszra). További általánosan elfogadott feltétel, hogy a variációt akkor tekinthetjük SNP-nek, ha a változás a populáció legalább 1%-ában megjelenik [1], Az ilyen apró eltérések öszszegződve nagyban meghatározzák a kódolt fehérje expressziójának és funkcióképességének szintjét. Célunk, hogy a magyar lakosságot érintő két gyakori fogászati rendellenesség, a parodontitis és a hypodontia genetikai hátterét behatóbban megismerjük, a kialakulásukban esetlegesen szerepet játszó génpolimorfizmusokat feltérképezzük.

Napjainkban az íny- és fogágybetegségek népbetegségnek tekinthetőek, hiszen a felnőtt lakosság több mint 50%-a ínygyulladásban, megközelítőleg 20%-a pedig destruktív fogágybetegségben szenved. A 60-as években a klasszikus epidemiológiai és klinikai vizsgálatok nyomán a parodontitist egyoldalúan a rossz szájhigiénével és a dentális piákkal magyarázták. Akkor úgy gondolták, hogy a plakkon kívül nincs más etiológiai tényező, ami a fogágybetegség igazi oka lenne. Mára világossá vált, hogy a parodontitis valójában egy multifaktoriális betegség, és a dentális bakteriális biofilm csupán szükséges, de nem elégséges oki tényező a destruktív fogágybetegség kialakulásában [2], A korszerű epidemiológiai, klinikai és experimetális vizsgálatok nagyszámú rizikótényező szerepét valószínűsítik a betegség kialakulásában. Ezek között a rossz szájhigiéné, a plakk akkumulációt elősegítő helyi plakkretenciós tényezők, occlusalis túlterhelés, dohányzás, emocionális stressz, életkor és nemi hovatartozás, az immunvédekezést csökkentő általános betegségek, táplálkozási hiánybetegségek, az osteoporosis, és korábban már manifesztálódott parodontitis mellett megjelennek a genetikai tényezők, sőt az etnikai hovatar-Érkezett: 2007. június 18. Elfogadva: 2007. augusztus 31.