Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-10-01 / 5. szám
247 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 5. sz. 2007. sok és a már leszokott, korábbi dohányosok aránya 38 % és 32%, ami azt jelenti, hogy 70%-uk dohányzik vagy előzőleg tartósan dohányzott. Diabetes szűrés OC betegeknél A szájüregi daganatos betegek 14,6%-nál találtunk DM-t és 9,7%-nál emelkedett éhgyomri vércukorértéket, vagyis a tumoros betegek 24,3%-ánál volt rendellenes a glukóz-metabolizmus. Az ismert cukorbetegek száma 72, az újonnan felfedezetteké 17 (2,8%) volt. A kontroll csoportban szignifikánsan kevesebb volt a DM (5,6%) és az emelkedett éhgyomri vércukorérték (5,5%), (p<0.01). Az OC-k lokalizáció szerinti megoszlását az összes tumoros körében és a daganatosok DM csoportjában a II. táblázat mutatja. A leggyakoribb tumor-lokalizáció a kontroll csoportban a szájfenék tumor (28%), ezt követi a nyelvrák (19%). Ezzel szemben a cukorbetegeknél a leggyakoribb a gingiva tumor (29%), amit az ajakrák követ (24%). Szignifikánsan több a gingiva és az ajakrákok aránya a DM csoportban a nem diabeteses kontrollokhoz viszonyítva (p<0.01). Stomato-onkológiai szűrésünk során a jóindulatú szövetszaporulatok és a precancerosus léziók gyakoribbak voltak a DM betegeknél. Ezek az értékek magasabbak, mint más hazai szűrési eredmények. Bánóczy és mtsai 3,7%-os benignus daganat incidenciát regisztráltak [4], amely lényegesen alacsonyabb, mint a mi adataink (14,5%) a DM betegek körében (DM1-ben 10,9%, DM2-ben 16,9%). Vizsgálataink megerősítették azt a jól ismert tényt, hogy a dohányzás meghatározó tényező a precancerosus léziók kialakulásában [12, 24, 41], A leukoplákiás, DM betegeink 70%-a dohányzik vagy dohányzott. A dohányzó DM betegek 16,6%-ánál észleltünk rákmegelőző léziót (leukoplakia és erythroplakia együttesen), ami kiemelkedően magas érték, összehasonlítva Albrecht adataival, aki 11,5%-os arányban talált leukoplakiát dohányzó DM betegek körében [2]. Adataink szerint a dohányzó DM betegek magas rizikófaktorú, veszélyeztetett csoportot képeznek a szájüregi precancerosus folyamatok kialakulása szempontjából. Vizsgálataink második része a szájüregi laphámrákos betegek DM szűrése volt (összesen 610 beteg). Szignifikánsan több volt a kóros glukóz-metabolizmussal (diabetes+EFG) rendelkező eset a tumoros csoportban (24,3%), mint a kontroloknál (11,1%), (p<0.01). A 89 diabeteses szájüregi daganatos beteg 97% a DM2 csoportba tartozott. A szájüregi rákmegelőző és rákos léziók gyakoribbak a szociálisan hátrányos helyzetű csoportoknál, és több közöttük a nem diagnosztizált, illetve elégtelenül kezelt cukorbeteg is [19]. Az elhanyagolt fogazat, a rossz szájhigiéné és a helytelen táplálkozás független rizikófaktorai a szájüregi ráknak, melyet a DM tovább súlyosbíthat [50]. A szájüregi daganatok lokalizációjára vonatkozóan: a kontroll betegeknél a szájfenéki és nyelv-tumorok dominanciáját tapasztaltuk. A DM paciensek körében a leggyakoribb a gingiva és az ajakrák volt. Ugyancsak ezek a régiók érintettek a DM következtében ki-II. táblázat Az OC lokalizációja a DM és kontroll betegek körében OC lokalizáció Ajak Nyelv Szájfenék Gingiva Bucca Egyéb Összesen Kontroll betegek 73 (14%) 100 (19%) 146 (28%) 83 (16%) 21 (4%) 98 (19%) 521 (100%) DM betegek 21 (24%) 16(18%) 13(15%) 26 (29%) 3 (3%) 10(11%) 89 (100%) Összesen 94(100%) 116(100%) 159 (100%) 109 (100%) 24 (100%) 108 (100%) 610(100%) Albrecht és mtsai 6,2%-os gyakorisággal találtak leukoplákiát DM betegek körében, ez hasonló az általunk megfigyelt 6%-os értékhez [2]. A 200 diabeteses beteg közül 16 precancerosus elváltozást szűrtünk ki, ebből 4 bizonyult erytrhoplakiának (2%), ami lényegesen több, mint az irodalmi adatok alapján ismert 0,1 %os gyakoriság [13], A leukoplakia és az erythroplakia együttes aránya 8% volt az általunk vizsgált DM csoportban: 3,6% a DM1 betegek körében és 11% a DM2 paciensek között. Ezek az értékek ugyancsak magasabbak, mint más magyar szerzők átlagpopulációban végzett szűrési eredményei, precancerosus elváltozásokra vonatkozóan [4], alakuló gyulladásos és atrófiás szájnyálkahártya folyamatokban. A precancerosus és daganatos szájüregi elváltozások sokkal gyakoribbak voltak a DM2-ben, mint a DM1- ben. Ennek oka minden bizonnyal az inzulinrezisztencia, amely a perifériás szövetek csökkent inzulin érzékenységével jár [6], A másik fontos oki tényező lehet, hogy a DM2 sok esetben csak többéves, panaszmentes fennállás után kerül észlelésre és kezelésre [15]. Beigazolódott, hogy a DM rizikófaktora a colorectalis, az emlő, a pancreas, a prostata, a máj és a vese carcinomáinak ezen kívül prediktív szerepe van a szájüregi daganatok kialakulásában is [1, 16, 18, 29, 40, 55, 57, 60],
