Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 5. sz. 2007. 243-249. Semmelweis Egyetem, Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika Oral Pathológia Részleg, Budapest A szénhidrát-anyagcsere rendellenességei és a szájüregi rák kockázata DR. SUBA ZSUZSANNA, DR. UJPÁL MÁRTA A dohányzás és az alkoholfogyasztás az orális carcinoma (OC) legfontosabb kockázati tényezői. Az utóbbi évtizedekben a fejlett nyugati országokban a két káros szenvedély hatékony visszaszorításával kedvező, csökkenő tendenciák mutatkoztak az OC morbiditását és mortalitását illetően. Egyidejűleg, a korábban igen magas férfi-nő arány az OC betegek körében világszerte csökkenő tendenciát mutat. Ezt a jelenséget rendszerint azzal magyarázzák, hogy a nők körében is egyre inkább terjed a dohányzás és a mértéktelen alkoholizálás. Az irodalmi adatok viszont arra utalnak, hogy egyre több a nem dohányzó, nem alkoholizáló OC eset a nők körében. Mindezen ellentmondások alapján feltételezhető, hogy az OC epidemiológiájában endogén tényezők, például anyagcsere- és hormonális zavarok is szerepet játszhatnak. Az insulin rezisztens állapotok, például a metabolikus szindróma és a 2-típusú diabetes (DM2) talaján számos emberi betegség alakulhat ki. A reaktív hyperinsulinaemia, az insulin-szerű növekedési faktorok fokozott képzése, a hyperglycaemia és súlyos szövődményei mind bizonyítottan rákkeltő tényezők. Diabetesben a kis- és nagyerek károsodása eredményeként csökken a szövetek vérellátása. A DM kapcsán kialakuló hypoxia, az extracellularis matrix, valamint a gyulladásos és immunreakciók defektusai szintén elősegítik az OC kialakulását. Az irodalmi adatok és a szerzők saját vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy a DM2 fokozott kockázatot jelent az OC- ra vonatkozóan. Kitűnik továbbá, hogy a DM jelentősen fokozza az OC lokális és metasztatikus terjedését is. Az összefüggések a glukóz metabolizmus zavarai és a tumorok keletkezése és terjedése között új lehetőségeket teremtenek az OC megelőzésére és kezelésére. Kulcsszavak: szájüregi rák, rizikófaktorok, 2-típusú diabetikus, inzulinrezisztencia Bevezetés A szájüregi rákok világviszonylatban is nagy jelentőségűek, az első hat leggyakrabban előforduló malignus daganat között találhatók [10, 14, 32], Közismert a dohányzás és az alkohol alapvető szerepe a szájüregi rákok kialakulásában. A fejlett nyugati országok sokat tettek e két rizikófaktor társadalmi méretű visszaszorítására, melynek eredményeként jelentős csökkenés következett be az oralis carcinomák (OC) morbiditásában és mortalitásában [26], Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában folyamatos emelkedés figyelhető meg. Magyarország sajnálatosan első helyezett az európai országok sorában a szájüregi rákok mortalitását és morbiditását tekintve férfiaknál és nőknél egyaránt [14]. Napjainkban egyre inkább visszaszorul a dohányzók és az italozók száma az Egyesült Államokban és Európában egyaránt. Számos irodalmi adat viszont arra utal, hogy a szájüregi rákosok között egyre emelkedik a nem dohányzók és nem ivók aránya [22, 30, 47], Ezzel egy időben világszerte megváltozott a férfi-nő viszonylatban a férfiak korábbi markáns dominanciá-Érkezett: 2007. június 18. Elfogadva: 2007. augusztus 31. ja az OC esetek körében. Ezt a tendenciát rendszerint azzal magyarázzák, hogy a nők között is egyre terjed a dohányzás és az alkoholizálás [14], Mindezek alapján a szájüregi rákok kialakulásában a dohányzás és az alkohol mellett szisztémás rizikófaktorok szerepe is felmerül, mint például az anyagcsere és a hormonrendszer rendellenességei. A szénhidrátanyagcsere-zavar számos humán betegség alapja Ismert tény, hogy a diabetes mellitus (DM) olyan komplex anyagcserezavar, amely a glukóz metabolizmuson kívül érinti a lipid- és a fehérje-anyagcserét, valamint az ion-egyensúlyt is. Vezető haláloknak tekinthető, és komoly szerepe van a magas vérnyomás, a stroke, a cardiovascularis megbetegedések és a veseelégtelenség kialakulásában is. A cukorbetegség szájüregi hatásai is jelentősek, melyek elsősorban a latens és a kezeletlen esetekben, főleg a gingivát és a parodontiumot érintik [44], A glukóz metabolizmus zavarának több fajtája és
