Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-02-01 / 1. szám
13 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 1. sz. 2007. lítása különböző időpontokban készült teleröntgen felvétel értékelések alapján. A növekedési prognózist, a növekedés előrejelzési vizsgálatot, a kezelés kezdetekor készült teleröntgen felvétel kielemzésekor tudjuk felállítani. Az itt kapott értékek hasznos információkat tudnak nyújtani a fogszabályozó kezelés során későbbiekben várható állcsontfejlődésről, szkeletális nyitott vagy mélyharapás kialakulásáról, mely nagyban befolyásolhatja a gyermek növekedési periódusában indított állcsontortopédiai, bimaxilláris, funkcionális kezelések kimenetelét. Vizsgálati anyagok és módszerek 18 gyereket vontunk be a vizsgálatba (11 lányt és 7 fiút). Átlag életkoruk a kezelés kezdetekor 8,5 és 11,5 év közötti. A gyerekeknek nem volt semmilyen öröklött betegségük, fejlődési rendellenességük. Diagnózis felállításakor alsó-felső primer fogtorlódás, ortognát arctípusban. A kezelési tervben mindegyik gyereknél a fogtorlódás megoldásához négy első premoláris fog extrakciója szerepelt. Vizsgálatunk alapját a Hasund-féle növekedés előrejelzési táblázat képezte (/. táblázat). Az analízist a kezelés megkezdésekor és a kezelés során végeztük: a fogeltávolítások után, amikor a gyerekek párhuzamosan kivehető (alsó-felső retenciós lemez) vagy rögzített (linguál és palatinál ív készülék) retenciós készüléket kaptak. Ezek a fogszabályozó készülékek nem befolyásolták az állcsontok növekedésének irányát, a növekedés ütemét, csak az állcsontokban lévő erupcióban lévő maradó fogak extrakció utáni előtöréséhez szükséges helyet tartották fenn. A te-I. táblázat A Hasund-féle növekedést előrejelzési táblázat [1] 111. Növekedési analízis Testmagasság Apa : Anya : Paciens cm cm cm leröntgeneket átlagban fél-egyévente megismételtük, így betegenként 2 illetve 4 felvételt készítettünk. A felvételek számítógépes kiértékelését a Smile for Windows 3.0 (Markella Zsolt) fogszabályozási diagnosztikai elemző programmal végeztük. A korábbi adatokat a későbbiekkel szuperimpozíciós módszerrel - egymásra vetítéssel - hasonlítottuk össze. A növekedés előrejelzését a különböző időben készült teleröntgen felvételek értékelésekor végeztük el és hasonlítottuk össze a valós elmozdulás irányával. Eredmények Az előre jelzett és a valós növekedési értékeket táblázatban összesítettük. A II. táblázat jobb oldali oszlopában tüntettük fel, hogy sikerült-e előre jelezni a mandibula várható növekedési irányát. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy 14 esetben az előrejelzéssel megfelelő irányú állcsontnövekedést tapasztaltunk, 4 esetben ellentétes eredményt kaptunk. A kis számú eset ellenére azt találtuk, hogy a Hasund-féle növekedési előrejelzés által kapott eredmények 77,7%-ban (18 esetből 14 esetben) megegyeztek a valós növekedési iránnyal. 4 esetben nem tudtuk előre jósolni az alsó állcsont növekedési irányát. Megbeszélés A betegcsoportunkról elmondható, hogy a gyerekek vegyes fogászati alapellátástól illetve iskola-fogorvosoktól kapott fogszabályozási beutalóval érkeztek az osztályunkra, majd a diagnózis felállítása után csak azokat a gyerekeket vontuk be a vizsgálatba, akiknél maximális együttműködést tapasztaltunk mind a gyerek, mind a szülő részéről a fogszabályozás teljes ideje alatt. A kezeléseken a pontos megjelenés, a kivehető fogszabályozó készülékek megfelelő idejű viselése biztosított volt. A vizsgálat során Hasund-féle kefalometriával végeztük a teleröntgen felvételek elemzését. A Hasund-féle koncepció lényege az egyszerűség és az egyéni esetre való alkalmazhatóság. A fogszabályozó kezelés során nem egy úgynevezett statisztikai középértékű arc elérését célozzuk meg, hanem az adott arctípuson belül (retrognát, ortognát, prognát) próbálunk mind szkeletálisan, mind dentálisan harmóniát teremteni. A Hasund-féle analízis segít felállítani a kezeléssel elérendő célt, az állcsontok közötti harmóniát. Az orthodonciai kezelésünk során meg kell változtatnunk a fogszabályozó készülékekkel bizonyos arcfelépítési mutatókat, melyek a spontán növekedéssel is változnak. Ezért figyelembe kell vennünk a kezelési terv felállításakor a kefalometriai értékek a növekedés folyamán várható változását. Mivel az analízis csak a mandibula paramétereinek alakulását képes prognosztizálni, a növekedési értékek befolyásoló tényezői közé tudjuk sorolni a maxilla változásait, amit előre jelezni nem tudunk, tehát a sikertelenség egyik legfontosabb oka közé sorolhatjuk. Bizonyított a két állcsont egymásra hatása a növekedés során. Az eredményekből következően elmondhatjuk, hogy az analízisnek fontos diagnosztikai értéke van a keze-
