Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-08-01 / 4. szám
154 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 4. sz. 2007. ezek valósítják meg [22, 2]. Fontos szerepük van az immunológiai védelemben is. A kisnyálmirigyek szekréciójának meghatározására legtöbben az ún. pipettázós módszert [12, 8, 14, 10] vagy a szűrőpapíros és súlyméréses módszert alkalmazták [3, 5, 6, 9, 11, 15, 19, 21], míg Boros és misai egy speciális, ún. gumigyűrűs labialis nyálmérési módszert dolgozott ki [1], Niedermeyer és Krämer pedig a szűrőpapíros PERIOTRON® technikát alkalmazta [16]. A funkcionális vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a szájüreg különböző területein a kisnyálmirigyek szekréciója különböző értékeket mutat (15, 16, 3). A legkisebb mennyiséget a palatinalis mirigyek produkálják, a legtöbbet a buccalis és lingualis mirigyek, majd a labialis kisnyálmirigyek szekretálják [22], Több szerző szerint [5, 22] a korral szignifikáns csökkenés figyelhető meg a kisnyálmirigyek szekréciójában [20]. Ennek oka egyrészt az idős korban szedett xerogén (szájszárazságot okozó) gyógyszerek megnövekedett számában, másrészt a nyálmirigyszövet mennyiségének csökkent voltában keresendő. Kevés adat ismert arra vonatkozóan, hogy a fogpótlásviselés idős korban milyen mértékben befolyásolja a nyálmirigyek szekrécióját. A szerzők célja annak a meghatározása volt, hogy teljes lemezes fogpótlás viselése milyen mértékben befolyásolja a nyugalmi kevert, valamint a palatinalis és a labialis nyál szekrécióját. További céljuk volt a kisnyálmirigyek szekréciójának meghatározásánál alkalmazott két szűrőpapíros módszer: a PERIOTRON®módszer és a súlyméréses módszer összehasonlítása. Anyag és módszer A vizsgálatban 29 személy vett részt: 9 férfi, 20 nő, akik közül 12 fő teljes kivehető fogpótlást viselt, 17 fő (kontrollcsoport) pedig lemezes fogpótlást nem viselő személy volt. Mindannyian a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján regisztrált személyek voltak, életkoruk: 66 ±11 év volt. A kontrollcsoport tagjai olyan egyének voltak, akik a vizsgálat idején lemezes fogpótlást nem viseltek, átlagéletkoruk 62 ±11 év volt. A páciensek a lemezes fogpótlásokat 8 ± 4,5 éve viselték. A vizsgálatban részt vevő személyek mindannyian 60 év feletti életkorú volt, és mindannyian valamilyen krónikus betegségben szenvedtek, ezért mindannyiuknál detektálható volt valamilyen xerogén potenciállal is bíró gyógyszer szedése. Egyes betegek 2, illetve 3 ilyen készítményt is szedtek, de az egyes csoportokon belüli szám nem mutatott szignifikáns eltérést a vizsgált és a kontrollcsoport között. A szekréció meghatározása A palatinalis nyálszekréció kétféle módon került meghatározásra. Mindkét módszerben azonos márkájú (Rundfilter MN 640d Macherey-Nagel.& Co. Düren, Germany) és méretű (8 mm átmérőjű) ismert tömegű szűrőpapír korongok kerültek alkalmazásra. A palatinalis nyálszekréció meghatározásához a szűrőpapír korongot a kemény szájpad első molárisánál a gingiva széltől 15 mm-re helyeztük el, először a bal oldalon, 1. kép. A palatinalis nyálszekréció mérése majd a jobb oldalon (1. kép). A mérési területet előzőleg vattarolnival izoláltuk és gézzel finoman leszárítottuk. A mérés időtartama oldalanként 30 sec volt. Az adatokat pl/min/cmz mértékegységben fejeztük ki. A labialis nyálszekréció mérésére a szűrőpapír korongot az alsó ajak kifordított nyálkahártyájára helyeztük, a mérés időtartama itt is 30 másodperc volt. 1. Nyálmennyiség meghatározása PEfíiOTROhf^-nai Az első méréstípusnál a szekrétummal átitatott korongokat a PERIOTRON® 8000 (Vetter Laborbedarf, Ammerbuch, Germany) készülék segítségével a gyártó előírásai szerint, kalibráció után (1. ábra) határoztuk meg (2. kép). 1. ábra. Kalibrációs görbe a PERIOTRON®-hoz
