Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-08-01 / 4. szám
142 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 4. sz. 2007. lületek szennyeződhetnek a fogorvos vagy az asszisztens kezein lévő vér vagy nyálcsepp révén. Ezért az aszeptikus betegellátás egyik legfontosabb alapelve, hogy munka közben ne érintsünk meg semmit, amit a későbbiekben akár mi magunk, vagy mások gumikesztyű nélkül megfoghatnak. Indirekt fertőzési módnak számít az inhalációs fertőzés is. A fogászati kezelés során a víz- és levegőhűtéssel nagy fordulatszámon működő kézi darabok, illetve az ultrahangos depurátorok használatakor mikroorganizmusokat tartalmazó aeroszol képződik, amely több órán keresztül a levegőben maradhat. Az aeroszolképződés az egyébként is cseppfertőzésnek nagymértékben kitett fogorvosok és asszisztensek nosocomiális fertőzésének a kockázatát még inkább növeli [19]. A permetképződést csökkenthetjük exhauster alkalmazásával, megfelelő szellőztetéssel, elektronikus lég-dezionizálók, elszívó berendezések használatával [8]. A fertőzések a kezelőegységekben kialakuló biofilm révén is terjedhetnek [6]. Az ivóvízhálózatra kötött kezelőegységek műanyag csöveiben, az ivóvízben jelenlévő mikroorganizmusok (úgymint Pseudomonas aeruginosa, Legionella pneumophila stb.) megtapadnak és elszaporodnak, és a páciensek fertőzését okozó biofilmet képeznek [32, 40, 41], Ezt küszöböli ki a kezelőegységen elhelyezett saját víztartály [5, 31]. A modern egységkészülékeket a gyártók ún. autosteril rendszerrel látják el, amely a kezelőegység teljes vízrendszerét (szűrők, szelepek, vízvezetékek), a kézi darabokat, a levegő-víz pisztolyt fertőtleníti. Az autosteril rendszerrel nem rendelkező kezelőegységek esetén a biofilm eltávolítását a kezelőegység vízcsőrendszerére csatlakoztatott fertőtlenítő berendezés biztosíthatja. A biofilm révén terjedő fertőzésekkel szembeni védelmet csak a kezelőegység folyamatos fertőtlenítése biztosítja [38]. Fertőzések betegről betegre történő terjedését előidézheti a fogorvosi kézi darab is. A vízhűtéssel működő eszközök (nagy fordulatszámú kézi darabok, depurátor) leállításakor a vízhűtés is azonnal leáll, amit a gyártók egy beépített visszaszívó szelep segítségével érnek el. Leállításkor az eszközökben negatív nyomás keletkezik, aminek következtében a páciens nyála, vére, s így mikroorganizmusok kerülhetnek a kézi darabok vezetékeibe [3, 32], A lég- és vízvezetékekből eltávolíthatjuk a páciens esetlegesen bejutó váladékát, ha a vízhűtéssel működő eszközöket minden beteg után kb. 30 másodpercig bekapcsolt hűtéssel működtetjük [13]. Ugyanezen okból kifolyólag a rendelés kezdetekor és befejezésekor az eszközöket kb. két percig kell működtetni [14, 24]. Modern kézi darabok esetében utánfújó- és visszaáramlást gátló szelep beépítésével zárják le a visszafelé áramló közeg útját, megakadályozva ezzel a fertőző ágensek bekerülését az eszközök vezetékeibe. E módszer azonban nem teljesen megbízható [5]. Ezért a páciens kezelése után a kézi darabok folyadékszállító csatornáit fertőtleníteni, majd sterilizálni kell [29, 30, 31]. A kézi darabok fertőtlenítésére pl. a 70%-os abszolút etilalkoholban oldott izopropil-alkoholt ajánlják [43], mely megbízható védelmet nyújt a hepatitis B-vírussal [7], a HÍV 1-es típusú, a herpes simplex 1-es és 2-es típusú [44] és az adenovírusokkal szemben is [15]. Fertőzést okozhat az egyszer használatos nyálszívó is. Ha a páciens összezárja az ajkait, a nyálszívóban a megváltozott nyomásviszonyok miatt megváltozhat a folyadékáramlás iránya, aminek következtében mikroorganizmusok juthatnak a rendszerbe [27]. Ezért az elszívó rendszert (nyálszívó, exhauster) naponta többször át kell öblíteni az erre a célra kifejlesztett dezinficiáló folyadékokkal. A fogászatban előforduló nosocomialis fertőzések Bár a fertőzések gyakorisága nagyobb az elmaradottabb, rossz higiénés körülményekkel rendelkező országokban, az emberek napjainkra jellemző nagymértékű mobilitásának köszönhetően a kórokozók könnyedén átkerülhetnek bármelyik kontinensre. A kezelt beteg fertőző betegségét mind az orvos, mind pedig az asszisztens megkaphatja, illetve a fertőzés a nem/vagy nem megfelelően sterilezett eszközökkel más páciensre is átvihető. Leginkább a hepatitisztől és a HIV-fertőzéstől félünk, de egyéb vírusok (herpes, influenza stb.) és baktériumok (pl. Streptococcus pyogenes) átvitelére is gondolnunk kell. Az infekció kockázatát befolyásolja az expozíció időtartama, a testváladékkal érintkező bőr- vagy nyálkahártya-felület nagysága, a testváladékban található vírus koncentrációja és az expozíció körülményei. Hepatitis B (HBV) A hepatitis B fertőzés főként vér útján terjed, de egyéb szövetnedvek és testváladékok is közvetíthetik. A serumhepatitisben (inoculatiós hepatitis) szenvedő beteg vérében a kórokozók olyan nagy számmal vannak jelen, hogy a betegség szemmel nem látható mennyiségű vérrel (0,0001 ml) is átvihető. Ráadásul a hepatitis-vírusok jóval ellenállóbbak a kémiai és a fizikai behatásokkal szemben, mint általában a vírusok vagy baktériumok. Nagy a veszélye annak, hogy a hepatitis B vírust hordozó tünetmentes anya az újszülöttet megfertőzi, aminek következtében a fertőzött gyermek krónikus vírushordozóvá válik [4], A beteg nem csak a lappangás idején (kb. 35-150 nap), hanem a betegség lezajlása után is fertőzőképes. Emiatt mindegyik páciensünket lehetséges hepatitis-vírushordozónak kell tekintenünk. Fogékony személyeknél az expozíciót követően a HBV- infekció bekövetkezésének valószínűsége 6-30% között mozog [23], Icterus csak a felnőttek mintegy 50%ában alakul ki, ezért a betegséget gyakran nem ismerik fel. A fertőzés következménye krónikus májgyulladás, cirrhosis, hepatocellularis carcinoma lehet.
