Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-08-01 / 4. szám

136 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 4. sz. 2007. majd az egyik csoportot 12 héten keresztül clarithro­mycin- és rifabutin-származékokkal kezelték sebészi beavatkozás nélkül, míg a másik csoport esetében se­­bészileg távolították el a granulatios szövetet az invol­vált nyirokcsomókkal együtt, tartós gyógyszeres keze­lés azonban nem történt. Hat hónappal később a gyó­gyulási ráta az antibiotikummal kezelt csoport esetén 66%, míg a műtéti beavatkozásnak alávetett csoport esetén jóval magasabb, 96% volt. Az antibiotikumot kapott páciensek esetén a kisebb hatékonyságot rész­ben a clarithromycinnel és rifabutinnal szemben kiala­kult rezisztencia okozta. Bár a sebészi beavatkozás­nak ebben a kísérletben kiemelkedően magasabb volt a hatásfoka, ugyanakkor a sebészi beavatkozásnak alávetett csoport alanyainak 28%-ánál valamilyen komp­likáció (pl. staphylococcus infekció) lépett fel. Mind­ezeket figyelembe véve a legoptimálisabbnak a kétfé­le kezelési mód egyidejű alkalmazása látszik [8]. Esetismertetés merase chain reaction) [17], A szövettani képben túl­nyomórészt granulatios szövet figyelhető meg, melynek centrumában tályogüreg látható. A gennysejtek között megtalálhatóak a kórokozó kerek telepei. Az actinomy­­ces tőke fonalas szerkezetű, a filamentumok sugara­san rendeződnek (1. ábra). A baktériumok PAS-reak­­ció esetén élénkvörösre, Gram-festéssel sötétkékre színeződnek. A tályogüreget granulátiós szövet övezi, melyben lymphocyták, macrophagok, histiocyták és fibroblastok találhatók [12J. 1. ábra. Fistula-nyíláson ürülő, sugaras szerkezetű actinomyces tőkék A Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Kliniká­jára betegünket 2007. 02. 23-án vették fel, a mandibu­la bal oldalán, részben a nyakon kialakult nagyméretű fájdalmas duzzanat miatt, amely részleges szájzárat okozott (2. ábra). A 73 éves férfi beteg anamnézisében a következők szerepeltek: 1954-ben appendectomia, 2002 óta ismert cirrhosis Terápia A szerzők többsége szerint helyileg a tályogüregek in­­cisiója és a necroticus granulatios szövet sebészi el­távolítása szükséges. A beavatkozást követően fontos biztosítani a folyamatosan termelődő váladék leveze­tését drainnel. Szisztémásán nagy adag, hosszú ideig adható, az anaerob fertőzésekre is ható antibiotikum javasolt. Leggyakoribb kezelési mód a napi 15-20 mil­lió egység penicillin adása akár egy hónapon keresz­tül, de a penicillin allergia esetén alkalmazható a tetra­­cyclin, az erythromycin, a clindamycin, a ceftriaxone, a chloramphenicol, clarithromycin vagy más széles spektrumú antibiotikum is, de csak másodsorban [18, 21,23]. A gyógyszeres terápiás kezelések dózismennyisé­geit, valamint fontosabb jellemzőit az I. táblázat tartal­mazza. Bár az utóbbi időben a szisztémás gyógyszeres ke­zelés hatásfokának javulása következményeként egyes szerzők megkérdőjelezik a sebészi műtét szükséges­ségét, a hatékonysági vizsgálatok továbbra is a műtéti és gyógyszeres kezelés kombinációját javasolják [5, 6, 8]. Hollandiában, az Amszterdami Egyetemen végez­tek egy kísérletet, melyben a gyógyszeres és a műtéti terápia eredményességét hasonlították össze. A kísér­letben résztvevő személyek mindegyikének mikrobio­­iógiailag igazolt actinomycosis fertőzése volt. A kísér­leti egyéneket véletlenszerűen két csoportba sorolták, 2. ábra. Nagy kiterjedésű actinomycosis cervicofacialis a mandibula bal oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom