Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-06-01 / 3. szám
122 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 3. sz. 2007. Grafikus pantográfiával az állkapocsízületi fejecs mozgásának háromdimenziós ábrázolása volt a cél, hogy egyéni értékű artikulátort programozhassanak. Ezzel a módszerrel meg kell állapítani az intercondylaris távolságot, az extraoralisan meghatározott egyéni forgástengelyt. Regisztrálni lehet a condylus sagittalis szögét és görbéjét, a Bennett-szöget és Bennettelmozdulást. Merev mechanikája és a projekciós torzítás miatt a fejecselmozdulás visszatükröződik az ellenkező oldali ízület mozgáspályájában. Hibaforrásként ehhez adódik az extraoralis, extracondylaris ábrázolásból adódó vetülési hiba [11, 13, 14]. Több szerző az elektronikus axiográfia [6, 7, 16, 18, 22] előnyét hangsúlyozza, mely optoelektronikus, mágneses vagy ulrahangos elven működik. Napjainkban is állandóan fejlődnek az ízületre és az artikulátorra vonatkozó ismeretek anélkül, hogy az elődök még ma is érvényes elgondolásait figyelmen kívül hagyhatnánk. A pontos állkapocsmozgások szimulálására fontosak az egyéni paraméterek. Sajátos probléma a temporomandibuláris ízületi forgástengely meghatározása és a maxillához viszonyított helyzetének az artikulátorba való átvitele sablon vagy arcív segítségével. A koponyán a tetszőleges fiktív mérőpontok meghatározása csak megközelítő pontosságú, és hibaforrás is származhat belőle. Pontosan ismerni és a lehető legpontosabban regisztrálni kell a mandibula elmozdulásának kiinduló pontját, térbeli elmozdulását, az egyéni értékeket. Ezeket a feltételeket az artikulátornak is teljesíteni kell [23], A fogívekről készült minta mindig artikulátorba kerül azért, hogy diagnosztikus és funkcionális követ-1. ábra Mérési elv (ARCUS digma) keztetéseket vonjunk le. A fogérintkezés így a szakma szigorú szabályai szerint elemezhető és helyreállítható. A rágófelszín kialakításához matematikai leírással számítógépes modellezésre is van lehetőség. Mehl és mtsai [ 17] anatómiailag egy újfajta számítási, kalkulálási eljárást képzelt el. Háromdimenziós mérésekkel morfológiailag átlagos fogformát konstruált, amit az egyénre jellemzők szerint (csücsökszám, életkor, nem, fogméret stb.) lehet módosítani. A funkcionálisan kialakított rágófelszínt illetően más információk is programozhatok. CAD-CAM rekonstrukcióra felhasználható. Az egyéni front- és szemfogvezetés megvalósításához individuális incisalis vezetőtányér is frézerelhető. Az izom vezette állkapocsmozgások megjelenítésére a ROSY rendszer (Roboter System) alkalmas. Az adatokat elektronikus úton rögzítik. Számítógép segítségével vezérlik a tolómotorokat, ami az artikulátorban a tér minden irányában az állkapocs elmozdulásokat irányítja. Az izomműködés és a fogérintkezés jól szimulálható [8], Anyag és módszer A mindennapi gyakorlatban az extraoralis elektronikus ultrahangos regisztrációs rendszerek praktikussága emelhető ki [22]. Használatával az állkapocs mozgásait lehet elemezni. Egyrészt megadja az egyéni értékű artikulátor programozásához szükséges összes paramétert, másrészt a kapott eredmények felhasználásával lehetőséget teremt temporomandibularis ízületi betegségben szenvedő páciens funkciós analízisére. Szenzor rendszere egy fejpántra rögzített ultrahangvevőből és egy - az állcsontokra rögzíthető - ultrahang jeladóból áll (1. ábra). Másodpercenként ötvenszer, egy időben tizenkét irányban végez mérést, aminek köszönhetően tizedmilliméteres pontossággal rögzíti az állkapocs felső állcsonthoz viszonyított térbeli helyzetét az idő függvényében. A korábban ismert regisztráló rendszerek anatómiai egyéni értékeket határoznak meg. Ezzel ellentétben ez a készülék a funkciós értékeket méri, és a virtuális artikulátor koncepcióját követi. Forgástengelypont helyett - mely az állkapocsfejecsek térbeli középpontja - kinematikai tengelypontot határoz meg. Az állkapocsmozgásokat vizsgáló kutatások során ugyanis kiderült, hogy az állkapocsfejecsek geometriai középpontjának környezetében létezik egy olyan pont, melynek a protrusio és a habitualis nyitómozgás közben kirajzolódó vonalai a sagittalis síkban csaknem egybeesnek, szinte fedik egymást [15, 19]. Ez a pont a kinematikai tengelypont. Fiziológiás esetben ezen pont által rajzolt sarló alakú görbe az ízületi felszínnel párhuzamos (2. ábra). Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a pont a különféle sagittalis mozgások során szinte kizárólag transzlációt végez, ezért a rotációs mozgások centrumának tekinthető. A hagyományos regisztráló rendszerek célja az, hogy a páciens craniomandibularis geometriáját anatómiai-
