Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-06-01 / 3. szám
106 FOGORVOSI SZEMLE 100. évf. 3. sz. 2007. ségügyi szempontból is jelentős kérdésnek gondoltuk azt, hogy az elmúlt évtizedekben az idő függvényében az egyes indikációs területek aránya hogyan változott. A vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy hazánkban a nemzetközi adatokkal megegyezően az 50-60. életév között kerül sor leggyakrabban az implantációra, és az implantációs beavatkozások több mint a kétharmada a páciensek életének negyedik és a hatodik dekádja közé tehető, továbbá az egy- vagy kétoldali sorvégi hiány esetében történik legtöbbször implantációs sebészeti beavatkozás. A berni klinikán 2004-ben készített vizsgálatok során - amelyet hasonló beteg- és implantátum-szám mellett végeztek - kiderült, hogy ott is a legnagyobb számban az egy fog hiányának Implan tátummal pótolt fogak %-os megoszlása a maxilla területén 16 14 12 Százalékos 10 megoszlás 8 % 6 4 2 0 Implantátummal pótolt fogak %-os megoszlása a mandibu la területén 30 25 Százalékos megoszlás 15 5 0 765432 1 1 234567 Implantátumok pozíciója < r *---\—1111 f Mill I__I..L.J...I, " I-i i i n J.'n Mr 76543211 234567 Implantátumok pozíciója 5. ábra. Implantátummal pótolt fogak százalékos megoszlása a két állcsontban pótlása történt implantátummal. A behelyezett implantátumok közel 35%-a került beültetésre e célból, míg legritkábban a teljes fogatlanság esetében alkalmaztak implantációs fogpótlást. Hasonló eredményeket mutatnak a genfi és a mainzi klinika által végzett vizsgálatok is [2, 4, 12], Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy erős tendenciaváltás történt a nyugat-európai országokban is az elmúlt 10 évben. Ráadásul nemcsak a behelyezett implantátumok számában emelkedik ki az egy foghiány pótlásának az esete, hanem a páciensek az esetek több mint 51%-ban e foghiány-típus miatt jelentkeznek a kezelő fogorvosuknál [12], A vizsgált beteganyagból az is jól látható, hogy a részleges foghiánnyal rendelkező pácienseknél a behelyezett implantátumok helye az alsó állcsontban már nem az interforaminális régió, hanem az első moláris helye. Ezt követi gyakoriságban az első premoláris fog a felső állcsontban, ami azt mutatja, hogy ma már nem a teljes kivehető fogpótlás pillérei létrehozására végzünk implantációt, hanem vagy sorvégi hiány, vagy egy fog hiányának pótlására választjuk ezt módszert. Eredményeink e tekintetben megegyeznek a nemzetközi adatokkal és korrelál a Fogpótlástani Klinikán végzett tanulmánnyal is, ahol azt vizsgálták, hogy melyik fogakat pótolják legtöbbször hagyományos fogpótlással (5. ábra) [15]. Megállapítottuk azt is, hogy az implantációs esetek egyharmadában az implantációt kiegészíti vagy csontpótlás előzi meg. Ez a tény is megegyezik a nemzetközi adatokkal. Összegzésül elmondhatjuk, hogy az indikációs területek megoszlása, illetve ezeknek az időbeli változásai, továbbá a kiegészítő csontpótló eljárások száma hazánkban, ha némi késéssel is, de követi a nemzetközi tendenciákat. Irodalom 1. Albrektsson T, Zarb G, Worthington P, Ericson RA: The long-term efficacy of currently used dental implants: a review and proposed criteria of success. Int J Oral Maxillofac Implants 1986; 1: 11-12. 2. Bernard J, Belser UC, Marchand D, Gebran G: Implants et edentments partiels: aspects chirurgicaux et prothétiques. Cahiers Proth 1996; 96: 85-95. 3. Brinkmann E: Indikation zur enossalen Implantation. Dtsch Zahnarzt! Z 1976; 31: 557-560. 4. Buser D, Mericske-Stern R, Bernard JP, Behneke A, Behneke N, et al: Long-term evaluation of non-submerged ITI implants. Part 1: 8- year life table analysis of a prospective multi-center study with 2359 implants. Clin Oral Implant Res 1997; 8: 161-172. 5. Buser D, Belser UC: Fortschritte und aktuelle Trends in der oralen Implantologie. Schweiz Monatsschr Zahnmed 1998; 108: 326-350. 6. Divinyi T: Fogászati implantológia. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1998, 100-103. 7. Douglass Cw, Shih A, Ostry L: Will there be a need for complete dentures in the United States in 2020? Prosthet Dent 2002; 87: 5-8. 8. Fábián T. (szerk.): A fogpótlástan alapjai. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997; 188-194. 9. Lambrecht JT, Besimo CE, Guindy JS: Standortbestimmung der zahnärztlichen Implantologie in der Schweiz. Schweiz Monatsschr Zahnmed 1999; 109: 18-30. 10. Misch CE: Cotemporary Implant Dentistry. Quintessence 1993; 1: 37-38. 11. SuGERMAN PB, Barber MT: Patient selection for endosseous dental implants: Oral and systemic considerations. Int J of Oral & Maxillofac Implants 2002; 17: 191-201. 12. Sulzer Th, Bornstein Mm, Buser D: Aktuelles Indikationspektrum in der oralen Implantologie an eine Überweisungsklinik. Schweiz Monatsschr Zahnmed 2004; 114: 444-450. 13. Vajdovich I: A gyakorló fogorvos implantológiája. Dental Press Hungary Kft., Budapest, 2002, 26-27. 14. www.uni-miskolc.hu/ecomojud/nepes 15. www.sote.hu/download/inst87
