Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-06-01 / 3. szám
96 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 3. sz. 2007. tálunk vizsgált legidősebb korcsoportot figyelembe véve (mely megközelítőleg megfelel a holland vizsgálati csoport életkorának) naponta kétszer 48 ill. 37 százalékban, háromszor vagy annál többször 11 ill. 15 százalékban és 2,3-2,3 százalékban mosnak fogat, és csak 22, illetve 14,5 százalékuk jár rendszeresen fogorvoshoz. Hugoson és mtsai 1973 és 1993 között 10 évente végzett, felnőttekre is kiterjedő szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokásokra is vonatkozó longitudinális kérdőíves felmérései szerint 1993-ban a megkérdezettek 95 százaléka rendszeresen felkereste fogorvosát. A 30 évesek 1993-ban kevésbé, míg a 70-80 évesek nagyobb számban látogatták rendszeresen fogorvosukat [3]. A hazai vizsgálataink eredményei ezzel szemben rosszabb helyzetet mutatnak, a megkérdezettek csupán 32 százaléka jár rendszeresen fogorvoshoz. Az életkor vonatkozásában a svéd adatokhoz képest éppen fordított a helyzet, a legidősebb korosztály kevésbé látogatja rendszeresen fogorvosát. A fogmosás gyakorisága 1973 és 1993 között több mint 95%-kal emelkedett, az utóbbi vizsgálatnál nem volt olyan résztvevő, aki ne végzett volna naponta szájhigiénés tevékenységet. Saját vizsgálataink eredményei szerint azonban a felnőtt korú lakosság 8 százaléka Magyarországon még mindig nem végez naponta szájhigiénés tevékenységet. Az Egyesült Királyságban 1978 és 1998 között végzett longitudinális, reprezentatív felmérés adatai szerint 1988-ban rendszeresen járt fogorvoshoz a résztvevők 43 százaléka, legnagyobb számban a 25-34 és a 35-44 évesek, legkevésbé az 55 év felettiek. Tíz év elteltével a teljes vizsgált populációban és minden korcsoportban emelkedett a rendszeresen fogorvoshoz járók száma. A legnagyobb emelkedés (47-ről 59%-ra) a 35-44 éves korcsoportban volt tapasztalható, ez az adat nálunk mindössze 37,5%. Az 1998-as (legutóbbi) angol adatok azt mutatják, hogy kétszéTannyi felnőtt látogatja rendszeresen fogorvosát (59%), mint a csak panasz esetén fogorvoshoz fordulók száma [5], Ez jelen hazai vizsgálatunkban az angol adatokhoz képest ellentétes helyzetet mutat: a rendszeresen fogorvoshoz járókhoz viszonyítva több mint kétszer annyian csak panasz esetén látogatják meg a fogorvost (68%). Az angol adatok szerint a rendszeresen fogorvoshoz járók száma folyamatos növekedést mutat: 43% (1978), 50% (1988), 59% (1998). A legutóbbi (1998) felmérésük szerint a nők nagyobb százalékban látogatják rendszeresen a fogorvost (66%), mint a férfiak (52%). A megkérdezettek 71%-a egy éven belül volt fogorvosnál [5]. A nemek közötti különbség tendenciája saját vizsgálatainkban az angolokéhoz hasonlóan jelenik meg (a nők nagyobb számban járnak rendszeresen fogorvoshoz), de ez a szám az angolok 66%-ához képest csupán 34,5%. Az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 71-, míg a hazai populációban 56%-a volt fogorvosnál egy éven belül. Legutóbbi vizsgálataik szerint a megkérdezettek 74%-a naponta kétszer mos fogat, 22% egyszer, 4% kevesebb mint naponta egyszer. A naponta kétszer fogat mosók száma a 10 éves periódusok alatt folyamatosan emelkedett (64, 67, 74%) [5]. Hazai vizsgálatainkban naponta kétszer a megkérdezettek 58%-a, naponta egyszer 23%-a mos fogat, nem végez naponta szájhigiénés tevékenységet 8%-uk. Az angol tanulmányban megkérdezett szájhigiénés tevékenységet végzők 1998-ban több mint 58 százalékban használtak kiegészítő szájhigiénés termékeket [5] (leggyakrabban fogselymet és szájöblítőt), szemben az 1978-as 22 százalékos értékkel, mely értékek jelentősen magasabbak a hazaiaknál (fogselyem 7%, szájöblítő 12%), és erősen növekvő tendenciát mutatnak. A felmérés során nyert adatokkal hazai összehasonlításokat - korábbi vizsgálatok hiányában - nem tudunk végezni. Eredményeink nemzetközi méretű összehasonlításra is alkalmasak, és megfelelőek arra, hogy felhívjuk a figyelmet a táplálkozási és szájhigiénés, valamint viselkedési szokások jelentőségére, illetve az ország különböző régiói között meglévő különbségekre. Vizsgálataink eredményei segítségével olyan célzott preventív programok tervezhetők, melyek egyrészt a meglévő állapotokat jelentősen javíthatják, másrészt későbbi összehasonlítások alapjául szolgálhatnak. Köszönetnyilvánítás Az adatok szakszerű statisztikai feldolgozásáért köszönetét mondunk Lindeisz Ferenc matematikus-statisztikusnak. Irodalom 1. Antal M, Nagy K, Bíró L, Greiner E, Regöly-Mérey A és mtsai: Hazai reprezentatív felmérés fiatalok táplálkozási és életmódbeli szokásairól. Orvosi Hetilap 2003; 144: 1631-1636. 2. Dinya E: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina, Budapest 2001; 171-204. 3. Hugoson A, Koch G, Bergendal T, Hallonsten AL, Slotte C, Thorstensson B, Thorstensson H: Oral health of individuals aged 3-80 years in Jonkoping Sweden in 1973, 1983 and 1993. I. Review of findings on dental care habits and knowledge of oral health. Swed Dent J1995; 19: 225-241. 4. Kalsbeek H, de Baat C, Kivit MM, de Kleijnde-de Vrankrijker MW: Oral health of community-living elderly. I. Condition of teeth, use of professional dental care and oral hygiene habits. Ned TijdschrTtandheelkd 2000] 107: 499-504. 5. Kelly M, Steele J, Nuttall N, Bradnock G, Morris J, Nunn J, Pine C et al: Adult Dental Health Survey - Oral Health in the United Kingdom 1998. London: Stationery Office 2000. 8. 6. Madléna M, Nagy G, Nemes J, Keszthelyi G: Általános iskolások táplálkozási és szájhigiénés szokásai Debrecenben. Fogorv Szle 1993; 86: 305-313. 7. Madléna M, Nagy G, Gábris K, Márton S, Keszthelyi G, Bánóczy J: Összehasonlító caries epidemiológiai vizsgálatok serdülőkorú fiatalokban. Fogorv Szle 2001 ; 94: 21-25. 8. Szántó Zs, Susánszky É: Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák. In Kopp M. és Kovács ME (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis, 2006; 48-61. 9. Szőke J, Petersen P: A hazai felnőtt és időskorú lakosság orális egészségi állapota az ezredfordulón. Fogorv Szle 2004; 97: 219- 226. 10. www.ksh.hu 11. www.whocollab.od.mah.se/expl/globalsugar
