Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 3. sz. 2007. 91-97. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest Felnőtt korúak táplálkozási, szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokásai kérdőíves felmérés alapján DR. MADLÉNA MELINDA, DR. HERMANN PÉTER, DR. TOLLAS ÖRS, DR. GERLE JÁNOS, DR. FEJÉRDY PÁL A szerzők célja az volt, hogy bemutassák a szájhigiénés, táplálkozási és fogorvoshoz járási szokásokat az ország különböző régióiban. A budapesti Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának orvosai 2003-2004-ben kérdőíves felmérést végeztek, melyben összesen 4606 önkéntes személy, 2923 nő és 1683 férfi vett részt, átlagéletkoruk 46,37±7,89 év (férfiak: 44,41 ±17,14; nők: 48,09±18,36 év) volt. A vizsgálati helyszínek felölelték az ország összes régióját, a fővárost, a nagyvárosok lakosságát és vonzáskörzetükbe élő lakosságot egyaránt. A kapott információkat számítógépes program segítségével a helyszínen rögzítették, az eredmények feldolgozása korcsoportok, nemek és régiók szerint SPSS for Windows 10.0 programcsomaggal történt. Eredmények: a naponkénti édességfogyasztás régiók szerint a Közép-Dunántúlon a legmagasabb (34%). Összességében a megkérdezettek csaknem 28%-a eszik naponta ebből a táplálékféleségből, főleg a 19 éves kor alattiak (40%). A szénsavas üdítők naponkénti fogyasztásának vonatkozásában 13%-os gyakorisági jellemzőt találtunk, legmagasabb a naponkénti fogyasztás az Észak-Alföldi régióban (17,5%) szintén elsősorban a 19 éves korcsoportban jellemző, akik - a teljes vizsgált populációt - tekintve 31 %ban naponta isszák ezeket az italokat. Nőknél a szénsavas üdítő fogyasztás szignifikánsan alacsonyabb, mint férfiaknál (p<0,001). Mind az édességfogyasztás, mind a szénsavas üdítő fogyasztás az életkorral szignifikánsan csökken (p<0,001). A fogmosás gyakoriságára vonatkozó válaszok szerint a megkérdezettek 58%-a a napi kétszeri tisztítást jelölte meg. A válaszadók csaknem 100%-a (a régió, kor vagy nem szerinti megoszlástól függetlenül) a szájápoláshoz csak fogkrémet és fogkefét használ, ezeken kívül szájöblítőt 12%-ban, fogvájót 11%-ban, fogselymet 7%-ban alkalmaztak. A megkérdezettek többsége (68%) csak akut panasz esetén fordul fogorvoshoz. Kulcsszavak: táplálkozási szokások, szájhigiénés szokások, fogorvoshoz járás, felnőttek, statisztikai régiók Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1946-os meghatározása szerint az egészség fogalma a testi-lelki és szociális jólétre való képességek, állapotok összességét jelenti, és nem csupán a betegség vagy rokkantság hiánya. A szájegészségi állapotot nagymértékben befolyásolják az egyén táplálkozási, szájhigiénés szokásai, és bizonyos tényezők, pl. a fogorvoshoz járás gyakorisága. Magyarországon a KSH által kiadott legutóbbi (2002- es) adatok szerint az évente vásárolt fogkefe mennyisége kevesebb mint 1 db/fő (0,4 db/fő/év), míg a fogkrémfogyasztás 2,4 tubus/fő/év [10], Mindkét szám az előző évekhez képest (1998, 2000) csökkenő tendenciát mutat. Ezek az adatok valószínűsítik, hogy a lakosság egy része egyáltalán nem tisztítja fogait, sőt nem rendelkezik fogkefével sem. Az elérhető legutóbbi információk szerint hazánkban a cukorfogyasztás 30 kg/fő/év (2002-es adat), amely az előző évek (1991 és 2000 közötti) adataihoz képest csökkenő tendenciát mutat ugyan, de még mindig a közepes tartományban van [11]. Az elfogyasztott tápanyagok összetevői ill. az étkezések gyakorisága - a szájhigiénés szokásokkal összefüggésben - befolyásol ják a fogazat megbetegedéseinek kialakulását. Az em-Érkezett: 2006. november 22. Elfogadva: 2007. április 12. lített, orális egészségi állapotot jelentősen érintő tényezőkkel kapcsolatban elsősorban fiatal korosztályokra jellemző adatok találhatók meg a hazai szakirodalomban [1, 6]. Jelen felmérésünk célja volt, hogy bemutassunk néhány, a hazai felnőtt korú lakosság szájegészségi állapotát befolyásoló jellemzőt. Anyag és módszer A budapesti Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának orvosai 2003-2004-ben kérdőíves felmérést végeztek a hazai felnőtt korú lakosság körében. A felmérésben a Röntgenernyő és Fényképszűrő Állomások által szervezett tüdőszűrésekhez kapcsolódóan 4606, beleegyező nyilatkozatot tevő, önkéntes személy (2923 nő és 1683 férfi) vett részt, átlagéletkoruk 46,37 ±7,89 év ( férfiak: 44,41 ±17,14, nők: 48,09±18,36 év) volt. A vizsgálati helyszínek a reprezentativitás érdekében felölelték az ország összes régióját, a fővárost, a nagyvárosok lakosságát és vonzáskörzetükben élő lakosságot egyaránt (7. ábra). Az adatok feldolgozása a következő szempontok szerint történt: nem; életkor
