Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-08-01 / 4. szám

156 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 4. sz. 2006. állás mérése alapján meghatározható volt a foramen apicale helye. Ehhez mindössze egy áramkört kellett létrehozni a páciens szájában, amit úgy értek el, hogy elektró­dákat kapcsoltak egy áramforráshoz. Az egyik elekt­ródát (bucca-horog) a bucca nyálkahártyájához érin­tették, a másikat pedig a gyökércsatornába helyezett tágító eszközhöz csíptették. Az áramkör úgy jött létre, hogy az áram a készülékből kiindulva keresztül haladt a gyökércsatorna-tágító műszeren, majd a szövete­ken áthaladva, a bucca-horgon keresztül visszajutott a készülékbe. Ezek voltak az ún. első generációs ké­szülékek, amelyek egyenárammal működtek. Azon­ban az ezekkel kivitelezett mérést számos körülmény zavarta, aminek következtében pontatlan mérési érté­keket szolgáltattak. Ilyen zavaró tényező volt például a gyökércsatornában található, elektromos vezetőként funkcionáló pulpamaradvány, vér, csatornaátöblítő fo­lyadék, érzéstelenítő oldat, a csatornában lévő exudá­­tum stb. E nehézségek kiküszöbölésére a szakemberek mind újabb és újabb elektronikus mérőeszközöket fejlesz­tettek ki [5]. A különböző elektronikus csatornahossz­meghatározó műszerek működési elve némiképp eltérő [26], A második generációs készülékek váltóárammal működnek, és a vizsgálat helyén mérhető impedancia értékeket regisztrálják. Ezek nedves és száraz gyökér­csatornában egyaránt használhatóak. A harmadik generációs (Root ZX/J. Morita, Apex Finder AFA 7005/Kerr, Elements Diagnostic Unit/Syb­­ron Endo, Foramatron D-10/Parkell, Propex/Dentsply- Maillefer) készülékek több külön frekvencián mérik az impedanciát, ennek köszönhetően ezek használata in­kább nedves gyökércsatornában ajánlott [9], A negyedik generációs készülékek (Raypex 4A/DW, Raypex 5/VDW, Dentaport/J. Morita, ENDY 5000/EMS) esetén különböző frekvenciájú váltóárammal (400, 800 Hz) kapott impedancia-értékek hányadosát alkal­mazva állapítják meg a csatorna hosszát. A legújabb típusú negyedik generációs készülékek (Bingo 1020/ Forum) annak ellenére, hogy egy frekvencián mérnek, mégis pontosabb mérést biztosítanak [20]. A negye­dik generációs készülékeket kimondottan nedves kö­zegben kell használni, emiatt a gyökércsatornát min­den esetben át kell öblíteni a mérés előtt! Ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy a mérés során a pulpakam­­rának száraznak kell lennie. Az elektronikus apex-be­­mérő készülékek a gyökércsatornába vezetett tű csa­tornán belüli helyzetét hangjelzéssel vagy diagram megjelenítésével jelzik. Az elektronikus hosszmeghatározás előnyei • Az elektronikus apex-bemérő készülékekkel törté­nő mérés során kiküszöbölhetjük a radiológiai mód­szer során felvetődő nehézségek zömét. így például azokban az esetekben is lehetséges a hosszmeg­határozás, amikor #06, #10 tűket tudunk csak hasz­nálni, melyek csúcsa a röntgenképen nem látszódik megfelelően. • A készülékek használatának további előnyét jelenti, hogy e módszer alkalmazásával csökkenthetjük a röntgenfelvételek számát, ezzel együtt a betegek sugárterhelését. • Várandós és hányingeres betegeknél szintén meg­felelőbb módszernek tartjuk a radiológiai hosszmeg­határozás helyett. • Ugyancsak a módszer előnyei közé tartozik, hogy minden káros következmény nélkül többször ismé­telhető, illetve alkalmazásával időt takarítunk meg a radiológiai hosszmeghatározáshoz képest. • Az elektronikus apex-bemérő készülék hasznos di­agnosztikai eszköz a gyökérperforáció kimutatására [10]. • In vitro és in vivo vizsgálatokban tanulmányozták a műszerek mérési tulajdonságát, és az esetek 75- 94%-ában ezeket pontosnak találták [8, 19]. A nap­jainkban használatos apex-bemérőket sokan meg­­bízhatóbbnak tartják, mint a röntgenes módszert [31]. Az elektronikus hosszmeghatározás hátrányai • A legtöbb készülék a foramen anatomicum helyét méri, így a foramen physiologicum ennél a módszer­nél is csak becsülhető. A becslést ebben az esetben ugyanaz nehezíti, mint a radiológiai hosszmeghatá­rozásnál, azaz, hogy a foramen physiologicumnak változó a távolsága az anatómiai foramentől. • Problémát jelent a készülékek megítélésében, hogy a gyakorlatban azok mérésének pontosságát köz­vetlenül nem, csak az általuk meghatározott mun­kahosszban elkészült gyökértömés röntgenfelvéte­le alapján ítélhetjük meg, ezért ugyanazokkal a bi­zonytalansági faktorokkal kell számolnunk, mint a radiológiai munkahossz-meghatározás során. • A készülékek mérési pontossága változhat a gyulladt és az elhalt pulpaszövet elektrofoziológiai tulajdon­ságai között lévő eltérések miatt. Gyulladt pulpaszö­vet esetén előbb jelezhet a mérőműszer [22], • A bemérő mérésének értékét befolyásolhatja a gyö­kércsúcs hypercementózisa, resorptiója, valamint befejezetlen fejlődése. • Ugyancsak befolyásolhatja a mérés pontosságát a foramen anatomicum mérete is [17]. • Nem archiválható a vizsgálati eredmény. Fontos figyelnünk arra, hogy minden olyan körülmény, ami lehetőséget nyújt, hogy az áramkör ne a gyökér­csatornán keresztül záródjon, korai, pontatlan jelzést vagy a jelzés teljes hiányát eredményezheti. Téves po­zitív eredményt kapunk, azaz előbb jelez a készülék, ha rövidre zár valami miatt az áramkör. • így például hamis értéket adhat a fogban lévő fém­tömés, féminlay, parapulpális csap, fémkorona [29]. Ezekben az esetekben a téves jelzést elkerülhetjük, ha leszigeteljük a tű felső részét egy, a gyártó által mellékelt műanyag csővel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom