Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005. 91-100. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogpótlástani Klinika, Semmelweis Egyetem Levéltár* Válogatás a magyarországi fogászati irodalomból II. rész 1901-1945 DR. KÓBOR ANDRÁS, MOLNÁR LÁSZLÓ* A XX. század első felének magyarországi szakirodalma hűen tükrözi a stomatológia területén elindult hatalmas szakmai fejlődést. A Szabó József vezette egyetemi klinika munkatársai és volt tanítványai élen jártak a szakirodalmi közlések, így a könyvírás területén is. A stomatológián belüli specializáció, az egyes szakterületek önállóvá válása az irodalom területén is megfigyelhető, különösen az 1920-as éveket követően. Kulcsszavak: alapvető szakmai forrásmunkák, szakterületek önállósodása, szakirodalmi specializáció Az előző részben a XIX. században megjelent magyar vonatkozású népszerűsítő és szakirodalomi művekből tettünk közé válogatást. A Pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1890-ben létesített Egyetemi Fogászati Intézet új fejezetet nyitott a magyarországi fogszakorvosképzés történetében. Az Intézet, majd annak utóda, az 1909-ben megnyílt Stomatológiai Klinika munkatársai, valamikori tanítványai számos szakirodalmi mű megírásában vettek részt. Ebben a részben ezekből válogattam, elsősorban a szakorvosképzés szempontjából jelentősebbnek ítélt műveket szem előtt tartva. A fogászat mint önálló tudományág ebben az időszakban jelentős fejlődésnek indult, specializálódott, s ennek eredményeként az egyes szakterületek is elnyerték önállóságukat. E szakosodásnak az irodalomban is megtaláljuk a jeleit, különösen az 1920-as éveket követően. Jelenlegi válogatásom is az egyes szakterületek említésre méltó műveinek összefoglalása. A sort az összefoglaló müvek ismertetésével kezdem, majd az egyes szakterületek irodalmára térünk rá. A XX. század fogorvosi szakirodaimának Magyarországon kiadott első említést érdemlő művét Gustav Preiswerk bázeli professzor írta, és Szabó József, későbbi klinikaigazgató fordításában jelent meg 1904-ben „A stomatologia tankönyve és atlasza” címmel [21] (1. kép). Szabó az előszóban sajnálattal ismeri el, hogy noha a stomatológia mint önálló tudományág fejlődésében a magyarok is jelentős szerepet játszottak, szakmai elfoglaltságuk [sic!] azonban nem tette lehetővé megfelelő szak-, illetve tankönyv megírását. (Árkövy „Diagnostik der Zahnkrankheiten” című művét [1885] még mindig nem követte a műtéti rész megírása.) E hiányt Szabó a fordítással kísérli meg pótolni, melybe azonban a magyar stomatológusok szakmai állásfoglalásait is beépítette. A kötet, mely a kor egyik legjobban szerkesztett, és a Fink készítette fekete-fehér (152 db), valamint színes (44 tábla) ábrákkal igen szépen dokumentált alkotása, a mi szempontunkból azonban elsősorban nem szakmai, hanem tudománytörténeti szempontból érdemel említést. A fordító és az Egyetemi Fogászati Intézet igazgatója közti - ekkor még felhőtlen - viszonyt jelzi, hogy Szabó a könyvet Árkövynek ajánlotta. A mű eredeti kiadásának érdekessége az is, hogy benne Preiswerk azt a Marikovszky által festett 50 vízfestményt használta fel illusztrációként, amelyet Árkövytől kapott. A 285 oldalas mű elsősorban leíró anatómiával, szövettannal, fogfejlődéstannal és kariológiával foglalkozik. A terápiás rész jelentős terjedelemben tárgyalja a fogextrakció indikációit és technikáját, ezzel szoros összefüggésben az érzéstelenítést is. Az utolsó előtti fejezet azért érdekes számunkra, mert a fogak artikulációja kapcsán Iszlai e tárgyban létrehozott rendszerét mint „minden kritikát kiálló tökéletes rendszert” ismerteti. Az utolsó rövidke fejezet a fogpótlások készítésének orvosi munkafázisairól szól. A következő összefoglaló mű szerzője szintén Szabó József könyve „A gyakorlati fogászat” [34] 1914-ben látott napvilágot (2. kép). Ekkor a szerző már nem az egyetemi klinika munkatársa, mert miután személyes konfliktusba került Árkövyvel, kilépett a klinikáról. A 400 oldalas mű igen terjedelmes nemzetközi irodalmi adatbázis felhasználásával készült. A könyv első részének fejezetei a fogak anatómiájával, szövettanával és fejlődésével foglalkoznak. Az ezt követő rész a kemény fogállomány hiányaival, ezen belül legbővebben a fogszuvasodással, annak kóroktanával, szövettanával, kórisméjével Érkezett: 2004. május 24. Elfogadva: 2004. szeptember 9.
