Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-04-01 / 2. szám
86 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 2. sz. 2005. Jürgen Dapprich: Funktionstherapie in der Zahnärztlichen Praxis (Funkciós kezelés a fogorvosi gyakorlatban) Qintessenz Verlags-GmbH, Berlin, 2004. 224 oldal, 740 színes ábra, 138 EUR A szerző gyakorló fogorvos, aki az elmúlt 30 évben e témakörben szerzett gazdag tapasztalatait osztja meg olvasóival az igényes kivitelű, bőségesen illusztrált könyv lapjain. A gyakorlatias szemléletnek megfelelően végigvezet az egyes kezelési eljárások lépésein, részletes tanácsokkal segítve a módszerben még kevéssé járatos olvasót, szemléletes képanyaggal segítve a megértést. A könyv 12 fejezetre tagozódik. A bevezetésben a kraniomandibuláris diszfunkció lehetséges következményeit veszi sorra, kitér a stressz szerepére, és számba veszi a terápiás irányzatok ellentmondásainak lehetséges okait. A 2. fejezetben a pontos anamnézis jelentőségét hangsúlyozza, s felhívja a figyelmet az olyan lehetséges panaszokra is, amelyeket a beteg sokszor nem hoz fogazatával, állkapocsízületével összefüggésbe. A műszeres funkció-vizsgálatra vonatkozó fejezet az artikulátorok beállítását, illetve az ízületeket érintő elváltozások diagnosztikájában használatos készülékeket veszi sorra, egyúttal értékeli alkalmazhatóságukat. A 4. fejezet a fejecspálya rögzítésére alkalmas berendezéseket és használatuk módját ismerteti. A bevezető jellegű fejezetek után az izomeredetű kranio-mandibuláris diszfunkció előkezeléséről ír. A szerző hangsúlyozza az együttműködés fontosságát fül-orr-gégész, ortopédus, fizioterapeuta kollegákkal, leírja az okklúziós analízis lépéseit, és az ortopédiai problémák felismerését segítő praktikus tanácsokkal lát el. Különösen érdekes az ismertetett van Assche-féle módszer, bár tanulságos lenne a pathofiziológiai alapokat is megismerni. A további alfejezetekben sorra veszi a tanulmányi lenyomat- és mintakészítés lépéseit, a központi fejecshelyzet rögzítését, a propulziós helyzet rögzítését konstrukciós harapásvétellel, az oldalmozgások beállítását átlagértékek alapján, az arcív használatát, a minták artikulátorba való gipszelését, az okklúziós sín készítésének technikai lépéseit, a sín rendelőben történő adaptálását és az átadás lépéseit, mindezt részletesen illusztrálva, szemléletes képanyaggal. A 6. fejezet a szelektív rágófelszíni becsiszolás izomeredetű kranio-mandibuláris megbetegedések kezelésében betöltött szerepét tárgyalja. Véleménye szerint a bruxizmus során fellépő izomaktivitás front- és szemfogvezetés esetén a legkisebb, míg ha más fogak is részt vesznek az álkapocs-mozgások vezetésében, az izomaktivitás a vezető felszínek számával emelkedik. Bemutatja az SAM arcívvel történő átvitelt és lépésenként a minta begipszelését SAM 3 artikulátorba, praktikus tanácsokkal segítve a módszer kivitelezését. A szelektív rágófelszíni becsiszolás lépéseit Smukler módszere szerint veszi sorra. Kissé zavaró, hogy feltehetőleg felcserélték a 6.56a és b ábrákat. Az arthrogén eredetű kranio-mandibuláris megbetegedések előkezelését és terápiáját tárgyaló fejezetben kifejti, hogy a diagnózis felállítását követően minden esetben szükségesnek tatja MRI felvétel készítését, valamint a mandibula-fejecs mozgáspályáinak elektronikus regisztrálását, melyhez a Condylocomp L3 készüléket javasolja. Áttekinti az ízületi eredetű kranio-mandibuláris kórképeket, röviden bemutatva az egyes típusokat, majd részletezi az egyes kórképek esetén használatos diagnosztikai és terápiás lépéseket. A 8. fejezetben a repozíciót követő protetikai ellátást tárgyalja, egy elegáns módszert mutat be a mesterminták pontos, a terápiás helyzetnek megfelelően történő artikulátorba gipszelésére, egy regisztráló lemez alkalmazásával. A 9. fejezetben a teleröntgen-kiértékelés fontosságát hangsúlyozza a helyes harapási magasság és az okklúziós sík optimális megválasztásában. Az adatok értékelésére a Rickettsanalízist használja. Végül három betegen bemutatja a teleröntgen készítésének és értékelésének folyamatát. Külön fejezetet szentel a remontage-nak, amelyet a protetikai kezelések egyik legfontosabb, funkciós terápiához is tartozó részének tekint. Kifejti, hogy az ilyen beavatkozás előfeltétele a centrális fejecshelyzet előzetes biztosítása. Egy általa mintegy harminc éve eredményesen alkalmazott, igen aprólékos és nagy gyakorlatot igénylő eljárást mutat be rögzített, illetve kivehető fogpótlások remontage-ára. Az utolsó előtti fejezetben különféle artikulátorokról ír. Véleménye szerint a non-arcon típusú artikulátorok kora lejárt, nem változtatható bennük a protrúziós, illetve a Bennett-mozgás során a pálya íveltsége, beállításuk nehézkes. Ismerteti az SRT-felső rögzítő részt, amely valamennyi arcon típusú alsó részhez csatlakoztatható teljesen egyéni értékre állítható artikulátort hozva létre. Végül aprólékosan ismerteti a SAM3 készülék használatát, beállításának folyamatát. Szemben több gyártó véleményével, javasolja, hogy a fogpótlás készítése során ne cseréljük a mintákat az artikulátorban, mivel ez pontatlanságokhoz vezethet. A 12. fejezet az SAM3 és SAM2 típusú artikulátorok ellenőrzésének jelentőségét emeli ki, ismertetve az ellenőrzés, a beállítás korrekciója folyamatának lépéseit. A könyvet szómagyarázat, a gyakorlati lépések során felhasznált anyagok listája, 64 tételes irodalomjegyzék és tárgymutató zárja. Összefoglalva: logikus szerkesztésű, jól érthető, szépen illusztrált könyvet kapa kezébe az olvasó, amely a címben foglaltak szellemének megfelelően elméleti fejtegetések túlsúlya helyett, gyakorlati ismereteinket bővíti, ezáltal segítve a témában elmélyedni kívánó kollegák munkáját. Dr. Perényi János
