Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-09-01 / Supplementum
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. Supplementum, 2005. - 61 tív panaszokon túlmenően azonban a csökkent nyálelválasztás számos objektív károsodást is eredményez, így a nyálkahártya és a gingiva betegségeinek fokozott gyakoriságát, valamint a fogazati állapot romlását figyelhetjük meg. A nyálmirigy hypofunctión túlmenően több poliszisztémás betegségnek számos egyéb, az orális egészséget károsan befolyásoló vonatkozása van, mint pl. szisztémás sclerosisban a mikrostomia, rheumatoid arthritisben a temporomandibularis ízület károsodása. Ezek szintén az életminőség általános romlását eredményezik. A korszerű orális medicinában a kutatások fő irányát a szájnyálkahártya immunpathogenesisű betegségei jelentik, mely terület a hazai fogorvosi kutatásokban nagyon elhanyagolt. Tekintettel a hazai lakosság igen rossz orális egészségi állapotára, valamint az orális és általános egészségi állapot között újabban feltárt szoros összefüggésekre, az immunpathogenesissel bíró kórképek további megismerése igen nagyjelentőségű. A szájüregi leukoplakia permeabilitásának vizsgálata A szájüregi daganatok világszerte növekvő mortalitása miatt a tumorgenezis mechanizmusának vizsgálata ma is elengedhetetlen. A leukoplakia, mint a szájüreg leggyakoribb praecancerosisának szövettani epitheliális vizsgálatával célunk volt tisztázni, hogy a leukoplakiás hám megnövekedett keratinrétege mennyire átjárható a különböző rákkeltő anyagok számára, és véd-e, vagy elősegíti a malignizálódást? Az lowa Egyetem Oralpathológiai osztályával együtt végzett in vitro kutatásainkban - perfusiós rendszerben - összehasonlítottuk leukoplakiás és normális szájnyálkahártya permeabilitását, lipid-összetételét és szövettani jellemzőit. A leukoplakiás hám permeabilitása a dohányban levő carcinogén: nitrosonornicotine számára - a mérések szerint - nagyobb volt, mint az ép buccalis nyálkahártyáé. Ez a megnövekedett perméabilités a laesio közelében fekvő, klinikailag épnek imponáló nyálkahártyán is - bár kisebb mértékben, de - észlelhető volt. A leukoplakia és a környező területek lipid-öszszetétele is megváltozott. Ez arra utal, hogy a dohányzás már a klinikailag észlelhető elváltozások előtt is megváltoztatja - káros irányban - a nyálkahártya tulajdonságait. Az epitheliális elektrolit és víztranszport molekuláris mechanizmusainak vizsgálata A nyál- és hasnyálmirigyet polarizált epitheliális sejtek alkotják, ezért mind az acináris, mind a duktális sejtek apikális és bazolaterális membránjában különböző, a transzcelluláris transzportfolyamatokhoz szükséges ionpumpák, kotranszporterek, antiporterek és csatornák vannak. Nyálmirigy-acinusokban izotóniás, plazmaszerű elsődleges nyál képződik, melynek összetétele a duktuszokon való áthaladás során hipotóniássá válik, fokozott Na+ és Cl“ ion visszaszívás, de minimális vízszekréció és abszorpció mellett. A nyálmirigyek jelentős megbetegedése a mirigyek hypofunkciója (xerostomia), amely leggyakrabban Sjögren-syndroma és terápiás radioaktív besugárzást követően szekréciós zavarhoz és ezáltal csökkent mennyiségű nyáltermelődéshez vezet. Hasnyálmirigy betegségekben az exokrin funkció változik meg, mely a hasnyál mennyiségének és összetételének megváltozását is jelenti. Cysticus fibrosisban az aktív kloridion transzportjában fontos szerepet játszó fehérje (CFTR, cystic fibrosis transmembrane conductance regulator) mutációját, és a szekréció kóros működését mutatták ki. Ahhoz, hogy a nyál- és hasnyálmirigy-rendellenességek eredetét megismerjük, meg kell ismernünk a külső elválasztásé mirigyek szekréciójáért felelős transzportfolyamatokat és az ezek szabályozásáért felelős neurohumorális mechanizmusokat. A folyadék- és elektrolit-szekréció a transzepitheliális bikarbónát szekréció és pH reguláció feltérképezését mikrofluorometriás, videomikroszkópos és rövidzárlati áram mérésével történő vizsgálatokon keresztül tanulmányozzuk permeábilis membránon tenyésztett epitheliális eredetű emberi sejtvonalakon, keresve a nyálelválasztást alapvetően meghatározó molekuláris mechanizmusokat, és azok működésének szabályozását. Nyálmirigyek génterápiás célú klinikai felhasználásának megalapozása A nyálmirigyek működésének kutatása nem csak ezen mirigyek normál és kóros funkciójának szempontjából jelentős. A nyálmirigyek potenciális endokrin funkciója, s ennek kapcsán a génterápiás alkalmazásának lehetősége alapvetően új perspektívát teremt az ez irányú kutatásoknak. Vizsgálataink célja emberi mesterséges nyálmirigy létrehozása in vitro körülmények között. Ennek során primer kultúrát formálunk szubmandibuláris mirigy izolált sejtjeiből, és megfelelő körülményeket teremtünk polarizált epithelium létrejöttéhez. Vizsgálati rendszerünk lehetőséget ad a transzcelluláris epitheliális elektrolit és víztranszport tanulmányozására és új génterápiás modellrendszer kidolgozására. Kutatási feladataink röviden összefoglalva a következők. Polarizált epithelium, azaz mesterséges nyálmirigy létrehozása műtéti anyagból nyert emberi szubmandibuláris nyálmirigyszövet primer sejtkultúrájából. Ezt követően tanulmányozzuk a sejtek morfológiájnak és génexpressziós mintázatának alakulását a polarizált epithelium kialakulása során. Vizsgáljuk a transzcelluláris elektrolit-szekréció és az intracelluláris pH szabályozásában szerepet játszó ioncsatornák és transzporterek expressziós mintázatát és szerepüket a transzcelluláris elektrolit- és vízszekréció és intracelluláris pH-reguláció folyamatában, fiziológiás tesztrendszerek alkalmazásával. Végül a mesterséges nyálmirigy transzportfolyamatait génbevitellel, illetve az génexpresszió szelektív gátlása siRNS technológia alkalmazásával befolyásoljuk, megalapozva a tervezett in vivo génterápiás vizsgálatokat.
