Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-09-01 / Supplementum

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. Supplementum, 2005. - 61 tív panaszokon túlmenően azonban a csökkent nyálelvá­lasztás számos objektív károsodást is eredményez, így a nyálkahártya és a gingiva betegségeinek fokozott gyako­riságát, valamint a fogazati állapot romlását figyelhetjük meg. A nyálmirigy hypofunctión túlmenően több poliszisz­­témás betegségnek számos egyéb, az orális egészséget károsan befolyásoló vonatkozása van, mint pl. sziszté­más sclerosisban a mikrostomia, rheumatoid arthritisben a temporomandibularis ízület károsodása. Ezek szin­tén az életminőség általános romlását eredményezik. A korszerű orális medicinában a kutatások fő irányát a szájnyálkahártya immunpathogenesisű betegségei jelentik, mely terület a hazai fogorvosi kutatásokban nagyon elhanyagolt. Tekintettel a hazai lakosság igen rossz orális egészségi állapotára, valamint az orális és általános egészségi állapot között újabban feltárt szoros összefüggésekre, az immunpathogenesissel bíró kórké­pek további megismerése igen nagyjelentőségű. A szájüregi leukoplakia permeabilitásának vizsgálata A szájüregi daganatok világszerte növekvő mortalitása miatt a tumorgenezis mechanizmusának vizsgálata ma is elengedhetetlen. A leukoplakia, mint a szájüreg leggyako­ribb praecancerosisának szövettani epitheliális vizsgála­tával célunk volt tisztázni, hogy a leukoplakiás hám meg­növekedett keratinrétege mennyire átjárható a különbö­ző rákkeltő anyagok számára, és véd-e, vagy elősegíti a malignizálódást? Az lowa Egyetem Oralpathológiai osz­tályával együtt végzett in vitro kutatásainkban - perfusiós rendszerben - összehasonlítottuk leukoplakiás és nor­mális szájnyálkahártya permeabilitását, lipid-összetéte­­lét és szövettani jellemzőit. A leukoplakiás hám permea­­bilitása a dohányban levő carcinogén: nitrosonornicotine számára - a mérések szerint - nagyobb volt, mint az ép buccalis nyálkahártyáé. Ez a megnövekedett perméabi­lités a laesio közelében fekvő, klinikailag épnek imponá­ló nyálkahártyán is - bár kisebb mértékben, de - észlel­hető volt. A leukoplakia és a környező területek lipid-ösz­­szetétele is megváltozott. Ez arra utal, hogy a dohányzás már a klinikailag észlelhető elváltozások előtt is megvál­toztatja - káros irányban - a nyálkahártya tulajdonságait. Az epitheliális elektrolit és víztranszport molekuláris mechanizmusainak vizsgálata A nyál- és hasnyálmirigyet polarizált epitheliális sejtek alkotják, ezért mind az acináris, mind a duktális sejtek apikális és bazolaterális membránjában különböző, a transzcelluláris transzportfolyamatokhoz szükséges ion­pumpák, kotranszporterek, antiporterek és csatornák vannak. Nyálmirigy-acinusokban izotóniás, plazmaszerű elsődleges nyál képződik, melynek összetétele a duktu­­szokon való áthaladás során hipotóniássá válik, fokozott Na+ és Cl“ ion visszaszívás, de minimális vízszekréció és abszorpció mellett. A nyálmirigyek jelentős megbe­tegedése a mirigyek hypofunkciója (xerostomia), amely leggyakrabban Sjögren-syndroma és terápiás radioak­tív besugárzást követően szekréciós zavarhoz és ezál­tal csökkent mennyiségű nyáltermelődéshez vezet. Has­nyálmirigy betegségekben az exokrin funkció változik meg, mely a hasnyál mennyiségének és összetételének megváltozását is jelenti. Cysticus fibrosisban az aktív kloridion transzportjában fontos szerepet játszó fehér­je (CFTR, cystic fibrosis transmembrane conductance regulator) mutációját, és a szekréció kóros működését mutatták ki. Ahhoz, hogy a nyál- és hasnyálmirigy-rend­ellenességek eredetét megismerjük, meg kell ismer­nünk a külső elválasztásé mirigyek szekréciójáért fele­lős transzportfolyamatokat és az ezek szabályozásáért felelős neurohumorális mechanizmusokat. A folyadék- és elektrolit-szekréció a transzepitheliá­­lis bikarbónát szekréció és pH reguláció feltérképezését mikrofluorometriás, videomikroszkópos és rövidzárlati áram mérésével történő vizsgálatokon keresztül tanul­mányozzuk permeábilis membránon tenyésztett epithe­liális eredetű emberi sejtvonalakon, keresve a nyálelvá­lasztást alapvetően meghatározó molekuláris mechaniz­musokat, és azok működésének szabályozását. Nyálmirigyek génterápiás célú klinikai felhasználásának megalapozása A nyálmirigyek működésének kutatása nem csak ezen mirigyek normál és kóros funkciójának szempontjából jelentős. A nyálmirigyek potenciális endokrin funkciója, s ennek kapcsán a génterápiás alkalmazásának lehető­sége alapvetően új perspektívát teremt az ez irányú kuta­tásoknak. Vizsgálataink célja emberi mesterséges nyál­mirigy létrehozása in vitro körülmények között. Ennek során primer kultúrát formálunk szubmandibuláris mirigy izolált sejtjeiből, és megfelelő körülményeket teremtünk polarizált epithelium létrejöttéhez. Vizsgálati rendsze­rünk lehetőséget ad a transzcelluláris epitheliális elekt­rolit és víztranszport tanulmányozására és új génterápi­ás modellrendszer kidolgozására. Kutatási feladataink röviden összefoglalva a következők. Polarizált epithe­lium, azaz mesterséges nyálmirigy létrehozása műtéti anyagból nyert emberi szubmandibuláris nyálmirigyszö­vet primer sejtkultúrájából. Ezt követően tanulmányoz­zuk a sejtek morfológiájnak és génexpressziós mintá­zatának alakulását a polarizált epithelium kialakulása során. Vizsgáljuk a transzcelluláris elektrolit-szekréció és az intracelluláris pH szabályozásában szerepet játszó ioncsatornák és transzporterek expressziós mintázatát és szerepüket a transzcelluláris elektrolit- és vízszekré­ció és intracelluláris pH-reguláció folyamatában, fizioló­giás tesztrendszerek alkalmazásával. Végül a mestersé­ges nyálmirigy transzportfolyamatait génbevitellel, illetve az génexpresszió szelektív gátlása siRNS technológia alkalmazásával befolyásoljuk, megalapozva a tervezett in vivo génterápiás vizsgálatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom