Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-09-01 / Supplementum
58 ------------------------------------------- FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. Supplementum, 2005. 1965-ben az akkor már tanársegéd Zelles Tivadar azzal a kéréssel fordult Sós professzorhoz, hogy a Tanszék az évben üresen maradt gyakornoki állásának betöltésénél fontolja meg egy „Szigetvárra száműzött”, előző évben végzett kiváló volt fogorvoshallgató Budapestre való visszahozásának lehetőségét (abban az időben az úgynevezett Hallgatói Személyzeti Osztály ma már hihetetlennek tűnő szempontok alapján évekre kötelezően jelölte ki a munkahelyeket). Sós professzor komoly befolyása ezt az akadályt is legyőzte, és Keszler Péter gyakornok megjelent az Intézetben mint a második fogorvos oktató. Két fő már akár csoportot is alkothat, így ez az időpont tekinthető a „Fogorvos Tanszéki Csoport” megalakulási időpontjának. Az első időkben egzotikus lényeknek tartott fogorvos-kórélettanászok rövid idő alatt megkülönböztethetetlen tagjai lettek az Általános Orvostudományi Kar egyik intézetének, mind az oktatás, mind a kutatás területén. A tanszéki hierarchiában Sós és Gáti professzorok felügyelete alatt anyagcsere-, keringés- és ulcus-kutatásban vettek részt éveken keresztül. A „mélyben” azonban már elindult a nyálmirigy- és nyálszekréció-kutatás, amelyet az intézet legendás liberális kutatási felfogása inkább támogatott, mint akadályozott. Hallatlanul aktív tudományos diákköri élet indult meg az egyre nagyobb intézeti önállósággal rendelkező fogorvosok körül. Az akkori diákok ma már egyetemi tanárok, docensek, főorvosok és megbecsült, a kutatást továbbra is művelő, fontosságát elfogadó és értő szakemberek. Valódi „nagy ugrás” történt a ’70-es évek elején, amikor először Boros Ildikóval, majd néhány évvel később Vaskó Annamáriával és Blazsek Józseffel kiegészülve már nemcsak a Kórélettani Intézet egyik csoportjaként, hanem a Fogorvostudományi Kar által hivatalosan is elismert, önálló költségvetéssel gazdálkodó oktató-kutató csoportként kezdett a Csoport működni. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1972-ben Sós József javaslatára a Kari Tanács az akkor már adjunktus, kandidátus Zelles Tivadart megbízta a kórélettan oktatásával, aki ezt a tantárgyat a fogorvostanhallgatók számára azután kerek 30 éven keresztül oktatta. Ő volt az első fogorvosi szakon végzett oktató, aki tantárgyi előadói megbízást kapott. Sós József váratlan halálát követően Hársing László, a Kórélettani Intézet új igazgatója mindent megadott az Orálbiológiai Csoport fejlődéséhez. Az Intézetnek az 1978-ban, a Nagyvárad-téri Elméleti Tömbbe (NET) való költözését röviddel követően Hársing László és Vámos Imre, a Kar akkori dékánjának javaslatára az Egészségügyi Minisztérium önálló státust adott a Csoportnak, amely a Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Csoportja nevet vette fel. A Csoport oktatói állománya az önállósuláskor: dr. Zelles Tivadar egyetemi docens, csoportvezető, dr. Boros Ildikó tanársegéd, dr. Keszler Péter adjunktus, Dr Vaskó Annamária tanársegéd, dr. Blazsek József gyakornok. Az Orálbiológiai Csoportnak a NET-be való költözését követő években az előzőekben már felsoroltakon kívül munkatársai voltak: Nyoszoly Tamás, Zibriczky Éva, Török Krisztina, Bródy Andrea, Fábián Tibor Károly, Végh András, Offenmüller Katalin és Molnár Lajos elektromérnök. A Csoport az Elméleti Tömb 15. emeletét foglalta el, ahol az akkori viszonyok között optimális kutatási feltételekkel is rendelkezett, amely már lehetővé tette a Kar klinikái számára is a laboratóriumi és állatkísérletes kutatómunkát. Ezt a lehetőséget elsősorban a Konzerváló Fogászati Klinika és a Fogpótlástani Klinika használta ki. Az előbbi számos munkatársa aktívan működő és színvonalasan felszerelt saját kutatólaboratóriumokat működtetett az Orálbiológiai Csoport területén. A Kórélettani Intézet, majd az Orálbiológiai Csoport adott lehetőséget az úgynevezett aspiránsképzésre (a mai PhD-képzés akkori megfelelője), amely az addig ilyen lehetőségekkel nem rendelkező Fogorvostudományi Kar számára korszakos jelentőségű volt. Itt szerezte meg kandidátusi tudományos minősítését többek között Fábián Tibor, Fejérdy Pál, Orosz Mihály, ifj.Tóth Pál, Végh András, Kóbor András, Kelentey Barna, Fábián Tibor Károly. A Csoport fő kutatási témája a nyálmirigyek élettana, kórélettana, illetve a szervezet fluorid-forgalma volt. Az előbbi témát Zelles Tivadar, az utóbbit Boros Ildikó vezette. A növekvő hazai és külföldi ismertség eredményeképpen a International Association of Oral Physiologists „Saliva and Salivation” című kongresszusának 1980-ban az Orálbiológiai Csoport volt a házigazdája. A száznál több külföldi - döntően nyugat-európai, japán és amerikai - résztvevő és a kongresszus anyagának a Pergamon Press által, könyv formájában történt publikációja ugrásszerűen növelte a Csoport külföldi kapcsolatainak számát (a későbbiekben még két hasonló, kisebb nemzetközi szimpóziumot is szervezett a Tanszék). Az ezt követő neves külföldi kutatók látogatásai és viszont-meghívásai nagyban segítették a Csoport tevékenységének magasabb szintre emelését. A hosszabb-rövidebb tanulmányutak és együttműködések közül az Alabama és a Florida Egyetemmel való közös kutatási munkákat kell kiemelnünk. Az Orálbiológiai Csoport 1989-ben tanszékké alakult. A tanszék vezetésére az Orálbiológiai Csoport addigi vezetője, Zelles Tivadar kapott megbízást. Az ezt követő évtizedben a Tanszék munkáját jelentős számú, nemzetközi lapokban megjelent közlemény, együttműködés jellemezte. Nagy megtiszteltetés volt a Tanszék számára az, hogy Hársing professzor nyugdíjba menetelét követően mint emeritus professzor az Orálbiológiai Tanszéken kívánt dolgozni, ugyanígy Bánóczy Jolán profeszszorasszony is az Orálbiológiai Tanszéket választotta emeritusként. Az oktatás területén jelentős változást hozott már 1972-ben is az, hogy a kórélettant fogorvos végzettségűek oktatták. Számukra nem jelentett nehézséget a fogorvoslás számára fontos kérdések kiemelése. A fogorvostanhallgatók számára írt Orálbiológiai előadások című jegyzet megkönnyítette a hallgatók munkáját. 1984- ben javaslatunkra a Kari Tanács jóváhagyta az Orális Biológia című tantárgy bevezetését a III. tanévben. Az orális biológia szisztematikus oktatása világszerte nél
