Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-09-01 / Supplementum
54 --------FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. Supplementum, 2005. veire és a biológiai, illetve mechanikai adottságokra, az ajak- és szájpadhasadékos páciensek komplex kezelésére, a fogszabályozó kezeléseknek a parodontiumra gyakorolt hatására, a felnőttkori fogszabályozásra, valamint a fogazati rendellenességek megelőzésének lehetőségeire. Az oktatás magyar, a nyolcvanas évek végétől német és angol nyelven is történik. A hallgatók a gyakorlatokon először fantomfejeken dolgozhatnak, majd gyakorlatvezetői ellenőrzéssel és irányítással az effektiv betegellátó munkában is részt vesznek. A hallgatók szívesen választanak szakdolgozat-témát az általunk oktatott két szaktárgy területéről, így klinikánkon évente 15-20 hallgató készíti el és védi meg diplomamunkáját. A végzős hallgatók 20-25%-ának szervezzük, illetve tartjuk a záróvizsgát, ahol a diagnózis és a kezelési terv elkészítésén túl a hallgatóktól az egész fogászat területét érintő szintetizáló jellegű ismereteket követelünk meg. A fentiekkel lehet összefüggésben az a tény, hogy a TDK munkában növekvő számban és intenzitással vesznek részt a hallgatók. A klinika évről évre, a szakterületein hazai és nemzetközi viszonylatban is egyre meghatározóbb módon veszi ki a részét a posztgraduális képzésből és a szakvizsgákra való felkészítésből. Magyarországon az általunk oktatott tárgyakból 1979 óta ráépített szakvizsga, 2004-től szakvizsga van. Évek óta részt veszünk a gyermekfogászati és a fogszabályozási szakvizsga bizottságok munkájában. A bizottságok elnöke a mindenkori intézetigazgató. Tudományos munka A klinika oktatói - hármas kötelező feladatuknak megfelelően - az oktató és betegellátó tevékenység mellett élénk tudományos munkát is végeznek, melyet a megszerzett tudományos fokozatok, kiadott tankönyvek, valamint a megjelent publikációk, az elhangzott tudományos és továbbképző előadások bizonyítanak. Disszertációk 1970-es években védte meg kandidátusi értekezését Dénes József „A rágóizom-működés elektromyografiás vizsgálata a fogazati rendellenességekkel kapcsolatban” témakörben és Bőgi Imre a „Diagnózis, prognózis és a kezelés irányelvei a dysgnathiák sebészi orthodontiai gyógyításában” címmel. A nyolcvanas évek elején három újabb disszertáció született: Hidasi Gyula: „Fiziológiás és patológiás jelenségek a tejőrlők gyökérfelszívódásában”, Tarján Ildikó: „A kemény fogszövetek permeabilitásának vizsgálata”, és Bakody Rezső: „A fogak numerikus kongenitális abnormalitásának epidemiológiai és genetikai vizsgálata”. Évek teltek el, míg 2000-ben újabb disszertáció született, Gábris Katalin védte meg Ph.D.dolgozatát „Caries-rizikó tényezők vizsgálata gyermek-, serdülő- és felnőttkorban” címmel. Tankönyvek Az első gyermekfogászati tankönyv 1962-ben jelent meg, Tóth Pál: Gyermekfogászat címen. Részletesen kitér a megelőzésre, a gyógyításra és az iskolafogászat kérdéseire. 1973-ban új tankönyv készült Tóth Pál és Dénes József szerkesztésében: Gyermekfogászat-Fogszabályozás címen, amely már mind a gyermekfogászati, mind az ortodonciai ismereteket részletesen tárgyalja. A tankönyv második átdolgozott kiadása 1978- ban jelent meg. Dénes József „A fogazati rendellenességek (fogazati anomáliák) fogalma, etiológiája és a megelőzés módjai” című fejezete, 1983-ban a Preventív fogászat (szerk. Bánóczy J.) című egyetemi jegyzetben, majd 1988-ban A gyakorló orvos könyvtára sorozatban, 1992-ben, egyetemi tankönyvben jelent meg. 1986-ban két egyetemi jegyzet: Dénes J., Hidasi Gy.: Gyermekfogászat ’86, valamint Dénes J., Domokos Gy.: Fogszabályozás ’86került kiadásra. 1994-ben írta meg Dénes József a „Gyermekfogászat. Fogszabályozás” fejezetet a fogászati asszisztensek és dental higiénikusok számára készült tankönyvben (szerk.: Orosz M). Új Gyermekfogászat - Fogszabályozás egyetemi tankönyv megírására Dénes József és Hidasi Gyula szerkesztésében 1995-ben, majd 1998-ban került sor. 1995- ben angol nyelvű egyetemi jegyzetet adtunk ki Paedodonticscímmel (szerk.: Gábris K, Rózsa N, Tarján I), az angol nyelven tanuló diákjaink felkészülésének megkönynyítése céljából. 2004-ben kiadtuk a tankönyv harmadik, átdolgozott és bővített változatát Dénes József, Gábris Katalin, Hidasi Gyula és Tarján Ildikó szerkesztésében. A tankönyvek írását - külső szaktekintélyek bevonása mellett - a szerkesztők és a klinika jól képzett szakemberei végezték. A klinika folyamatosan foglalkozik az alábbi kutatási témákkal (részben egyetemen belüli, részben nemzetközi kollaborációban): - Streptococcus mutans DNS vizsgálata - Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek komplex ellátásának legújabb módszerei és eredményei- Fogazati rendellenességek és különböző fogszabályozó készülékek viselésének pszichológiai vonatkozásai- Modern fogszabályozási technikák alkalmazása- Caries epidemiológiai és etiológiai vizsgálatok különböző korcsoportokban, különös tekintettel a rizikófaktorokra. Külföldi kooperációban végzett munkák Karolinska Egyetem (Svédország, Stockholm) (1979): a „Kemény fogszövetek permeabilitási vizsgálata” és a „Hygél klinikai vizsgálata” címen. Ashai Egyetemmel (Japán, Hozumi) vizsgáltuk (1993): az „Experimentálisán létrehozott trauma hatása patkánymetszőkön”.
