Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-02-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 1. sz. 2005. 27-30.

Fővárosi Szent István Kórház és Intézményei Fül-orr-gége, Arc-állcsont és Szájsebészeti osztály Arc-állcsont és Szájsebészeti részleg

Dentalis eredetű orbito-facialis mucormycosis gyógyult esete

DR. PÁCZ ZOLTÁN, DR. BALÁZS GYÖRGYI, DR. CSÍKY MÁRTA

A szerzők ismertetik a dentalis eredetű orbito-facialis mucormycosisban szenvedő 42 éves férfibeteg kezelése kapcsán szerzett tapasztalataikat. A 30-50%-ban letalis kimenetelű opportunista fertőzéssel szembeni küzdelem lépései: gyors diagnózis, célzott terápia, amphotericin-B, sorozatos agresszív sebészi beavatkozás, diabetes megfelelő kezelése.

Kulcsszavak: Amphotericin-B, diabetes, mucormycosis, necrectomia, rekonstrukciós műtét

Bevezetés

A dentalis eredetű mucormycosis rendkívül ritka kórkép, osztályunk beteganyagában még nem fordult elő. A betegségnek rhinocerebralis, pulmonalis, gastrointestinalis, bőrt érintő, illetve disseminált formája ismert [9, 13, 15, 18].

A mucormycosis gyűjtőfogalom, mely több gombafaj által okozott opportunista fertőzést jelöl. A mucormycosist okozó gombák a Phycomycetes osztályba, a Zygomycetes alosztályba, a Mucorales rendbe, a Mucoraeceae családba, a Rhizopus, Absidia, Mucor fajokba tartozó kórokozók [10, 12]. Ezen fajokba még három kórokozó tartozik, de ezek humán megbetegedést nem okoznak.

Ebbe a csoportba számos szaprofita tartozik, melyek a természetben igen elterjedtek, de általában egészséges embereket nem betegítenek meg. Leggyakrabban rothadó anyagokban találhatók, élelmiszerek, kenyér penészesedését okozzák. Az alacsony virulenciájú spórák a szervezetbe könnyen bejuthatnak inhaláció vagy kontakt úton [15].

Patogénné válásukhoz rizikófaktor jelenléte szükséges: így égési sérülések, szúrt sebek, hajlamosító betegségek, pl. tumorok, leukaemiák [3, 4], diabetes mellitus [1,7, 15, 21, 22], vesebetegségek [2, 4,11], szerzett immunhiányos állapotok [5, 9], AIDS, káros szenvedélyek, pl. alkoholizmus, kábítószer-élvezet.

A betegség rhinocerebralis formájában a tünetek hirtelen jelentkeznek, súlyos levertséggel, szeptikus állapottal, heves arc- és fejfájással, látásromlással, vaksággal, kiterjedt lágyrész-nekrózissal, majd osteomyelitissei.

Az orbitalis folyamatra jellemző az orbita szöveteinek nekrózisa, a totális ophtalmoplegia, exophtalmus, orbitalis cellulitis és phlegmone [2, 4, 5, 9, 10]. Az arteria centralis retinae occlusiója a látás elvesztését és a bulbus nekrózisát eredményezi, kieshet előbb a II., III., VI. agyideg, majd az V. és VII. agyideg működése. Érfalak menti terjedéssel intracerebralis szövődmény léphet fel, mindenekelőtt a sinus cavernosus trombózisa [5, 8, 10, 15, 16,22],

A folyamat minden esetben az érfalak mentén terjed, trombózisok lépnek fel, következményes koagulációs nekrózisok és gangréna [9, 15].

Diagnózisban a specifikus tünetek segítenek, az érfalak menti invázió megfigyelése, trombózisok, infarktusok létrejötte, kórjelző a feketén pigmentált, nekrotikus bőrszín. Mikrobiológiai vizsgálattal gombafonalak után kutatunk, ami az esetek többségében nem jár sikerrel. Fontos a szövettani vizsgálat, itt könnyebb a gombafonal kimutatása. A CT-, illetve MR-vizsgálat a folyamat kiterjedéséről ad felvilágosítást.

Terápiában a legfontosabb a mielőbbi antimycotikus kezelés, Amphotericin-B adása 4-6 hétig [1, 6, 9, 13, 15,16,22], Sorozatos necrectomiát kell végezni, mindig az ép szövetig. Alapbetegségeket kezelni kell, nagyon fontos a szénhidrát-anyagcsere rendezése. Gyógyulás után protetikai megoldások, plasztikai műtétek következnek.

Érkezett: 2004. augusztus 30. Elfogadva: 2004. november 9.