Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-12-01 / 6. szám

255

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 6. sz. 2005.

tok során a nikkel-króm ötvözet felületén lyukkorrózió alakult ki, ami az anyagra nézve rendkívül káros, mivel a „lyukgóc” kialakulását követően a korróziós folyamat egyre intenzívebbé válik, és már kis mennyiségű fém oldódása is az egész fémszerkezet gyors tönkremenetelét eredményezheti [15]. Az elektrokémiai vizsgálatok is azt mutatták, hogy a fémoldódás a nikkel-króm ötvözeten alakul ki leggyorsabban, mivel a korróziós áram kialakulásához már a legkisebb potenciálkülönbség is elegendő volt, illetve sokkal nagyobb feszültségkülönbség értékek jellemezték a fémet ugyanolyan áramerősségnél. A titán kiváló korrózió-rezisztenciáját a kitéti és elektrokémiai mérések eredményei is bizonyítják. A kobalt-króm ötvözetek a műnyálban foltos korróziót mutattak, elsősorban azokon a területeken, ahol a felületen valamilyen sérülés volt megfigyelhető. A nem nemesfémötvözetek esetében tehát kisfoké elektrokémiai aktivitással bizonyos körülmények között számolni lehet, azonban ez nagymértékben csökkenthető a fémek fogtechnikai feldolgozásának és a felület megmunkálásának tökéletesítésével. A nemes és félnemes fémötvözetek titánnal szemben tanúsított korróziós viselkedése igen jónak bizonyult. Ez azzal magyarázható, hogy a titán-implantátummal a nyálban mint elektrolit közegben érintkező fémötvözetek rendszerében a titán nagyfokú korrózió rezisztenciája és pufferoló hatása az elektrokémiai folyamatok kialakulásának lehetőségét minimálisra csökkenti. Összegzésként megállapítható, hogy bár a korróziómenteség a titán-nemesfém és titán-félnemes fém kapcsolat esetén volt jellemző, a nem nemesfémötvözetek esetén a korrózió kialakulása nem általában, hanem csak a rosszul kidolgozott felületeken jelenthet tényleges veszélyforrást.

Irodalom

1. Shigeto N, YanagiharaT, HamadaT, Budtz-Jorgensen E: Corrosion properties of soldered joints. Part I: Electrochemical action of dental solder and dental nickel-chromium alloy. J Prosthet Dent 1989;62: 512-515.

2. Ölveti É, Geis-Gerstorfer J, Hegedűs Cs, Nagy G, Keszthelyi G: NiCr- és CoCr- alapú fogászati ötvözetek korróziója methocel alapú műnyálban in vitro körülmények között. Fogorv Szle 1993;86: 121-125.

3. Palaghias G, EliadesG, VougiouklakisG: In vivo corrosion behavior of gold-plated versus titanium dental retention pins. J Prosthet Dent 1992;67: 194-198.

4. Wataha JC: Biocompatibility of dental casting alloys: A review. J Prosthet Dent 2000;83: 223-234.

5. Ratner BD, Hoffman AS, Schoen FJ, Lemons JE: Biomaterials Science. Academic Press, 1996.

6. Divinyi T: Fogászatiimplantológia. Springer Hungarica, Budapest, 1994.

7. Eichner K: Zahnartztliche Werkstoffe und ihre Verarbeitung. Dr Alfred Hüthig Verlag, Heidelberg, 1998.

8. Braun-Falco O, PlweigG, Wolff HH, Winkelmann RK: Acute allergic contact dermatitis and chronic allergic contact eczema in dermatology. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 1991.

9. Guimaraens D, Gonzalez MA, Condé-Salazar L: Systemic contact dermatitis from dental crowns. Contact Dermatitis 1994;30: 124-131.

10. Chern Lin JH, Lo SJ, Ju CP: Biocorrosion study of titanium-nickel alloys. J Oral Rehab 1996;23:129-134.

11. KuphasukC, Oshida Y, Andres CJ, HovijitraST, Barco MT, Brown DT: Electrochemical corrosion of titanium and titanium-based alloys. J Prosthet Dent2001 ;85:195-202.

12. Brugirard J, Bargain R, Dupuy JC, Mzille H, MonnierG: Study of electrochemical behavior of gold dental alloys. J Dent Res 1973;52: 828-836.

13. Sarkar NK, Fuys RA, Stanford JW: Thechlorid corrosion behavior of silver-base casting alloys. J Dent Res 1979;58: 1572-1577.

14. Wataha JC, Malcolm CT: Effect of alloy surface composition on release of elements from dental casting alloys. J Oral Rehab 1996;23: 583-589.

15. Rauscher Á, Tombácz E: Korrózió és felületvédelem. Phare Program, Szeged, 1998.

16. Guindy JS, Schiel H, Schmidli F, Wirz J: Corrosion and marginal gap of implant-supported suprastructures and implant failure. IntJ Oral Maxillofac Implants2004;19(6): 826-831.

17. Cortada M, Giner L, Costa S, Gil FJ, Rodriguez D, Planell JA: Galvanic corrosion behavior of titanium implants coupled to dental alloys. J Mater Sei Mater Med2000;11 (5): 287-293.

18. Tahler NM, AL Jabab AS: Galvanic corrosion behavior of implant suprastructure dental alloys. Dent /Wafer2003;19(1): 54-59.

Pelsőczi I, Kutsán Gy, Rauscher Á, Fazekas A:

The electrochemical behavior of titanium and dental casting alloys in modelling oral conditions

With applying dental implants in the oral cavity the direct contact of various metals (titanium and other casting alloys) is unavoidable. Considering the electrolyte characteristic of the saliva, the chances are given that electrochemical processes might occur under such circumstances. The aim of this study was to investigate the electrochemical behavior of titanium and other dental alloys being in direct contact with the oral environment. Nickel-chromium, cobalt-chromium, high palladium content and gold alloys as well as CP grade I titanium cast samples respectively were involved in the study. Test models were made from these metals. As an electrolyte solution (set to pH 4) artificial saliva and 0.9 % NaCI solution were used. The type and the rate of corrosion were assessed with laboratory immersion test and electrochemical polarization method. In case of polarization method a three-electrode measuring-cell was applied. Laboratory exposure tests revealed that titanium resisted corrosion; there was no sign of corrosion at all. The high palladium content alloy and gold alloy behaved similarly. The nickel-chromium and cobalt-chromium alloys showed some signs of corrosion, especially in sites with damaged surface or inhomogenities on the surface. Results of the laboratory electrochemical experiments correlated with immersion studies graphically illustrated in the paper.

Key words: implants, titanium, casting alloys, corrosion, electrochemical polarization study