Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-02-01 / 1. szám
17 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 1. sz. 2005. I. táblázat A vizsgálatban résztvevők által rendszeresen szedett gyógyszerek fő típusai A rendszeresen szedett gyógyszerek fő típusai Betegszám Cardiovascularis megbetegedésben alkalmazott szerek 22 Asthma kezelésében alkalmazott szerek 1 Antidiabetikumok 6 Pajzsmirigyműködést befolyásoló szerek 3 Nyugtatok, altatók, anxiolítikumok 12 Női nemi hormonok és hormontartalmú gyógyszerek 3 készült (II. táblázat). A fájdalomérzetet tekintve „határozottan javuló” minősítéssel a benzidamin hatásaként a II. táblázat Foghiányok és fogpótlást viselők megoszlása a vizsgált betegcsoportokban Fogpótlást viselők Betegszám Kivehető teljes alsó és felső fogpótlás 15 Kivehető teljes és részleges fogpótlás 4 kombinációja Kivehető részleges alsó és felső fogpótlás 6 Hídpótlás 1 Fogpótlást nem viselők Fogsort nem viselő max. 5 maradékfoggal 2 Fogsort nem viselő fogatlan 3 Maradékfogak száma 28 db 1 páciensek közel egyharmadát lehetett értékelni, míg a kontroll hasonló betegszáma a „javult” értékelést kapta (III. táblázat). A szájégés esetében a „javult” és a „határozottan javult” értékelést szignifikánsan nagyobb betegszám kapott a kontrollcsoporthoz képest (IV. táblázat). A szájszárazságot tekintve ugyan a teszt- és kontrollcsoportban közel a betegek harmadában volt kisebb vagy jelentősebb javulás, de különbség a két betegcsoport között nem volt (V. táblázat). Mellékhatásról két beteg számolt be, a benzidamin-tartalmú szájöblítő fokozta a szájszárazság-érzését, de ez a tünetek romlásakor is csak a kicsit romlott kategóriába tartozott, azaz a tünetek enyhének voltak tekinthetők. Megbeszélés A szájnyálkahártya betegségekre specializálódott rendelésen jelentős az SzJSz-val jelentkező páciensek száma. Ezt mutatja az is, hogy ilyen tünetekkel a válogatatlan betegszám viszonylag rövid idő alatt gyűlt össze. Egyes epidemiológia adatok az SzJSz nemek közötti egyre egyenletesebb eloszlását és a fiatalabb korosztály felé való eltolódását írták le [4], A mi beteganyagunk ezt nem erősítette meg, továbbra is a postmenopausalis korosztályú nők jelentkeztek legnagyobb számban ezzel a panasszal. A rendszeresen szedett gyógyszerek közül, a vártnak megfelelően, legnagyobb részarányban a cardiovascularis szerek szerepeltek. Elsősorban az ACE-gátlók okozhatnak a száj nyálkahártyán látható elváltozás nélküli, a szer leállítását követően megszűnő égő érzést [4], Kétségtelen, hogy a gyógyszerszedés az SzJSz-t befolyásoló tényezőként számításba jöhet, azonban az öblítő hatásosságának megítélését ez a körülmény nem zavarta. A különböző típusú fogpótlást viselő betegek vizsgálatából kitűnik, hogy nagyfokú, vagy a teljes fogatlanság jellemzi a betegcsoportot. Ennek megfelelően nagy kiterjedésű akrilát alaplemez borítja a nyálkahártya-csontalapzatot. A fogsorviselő felszín körülhatárolt, kisebb kiterjedésű mechanikus irritációja lehet az elsődleges kiváltó ok a fogsorgondozási adatok alapján. A kioldódott monomer hatása csak ritkán jelentkezik mint etiológiai tényező. Erősebb mechanikai terhelés akkor várható, ha a nyálkahártya-csontalapzaton megtámasztott fogsor műfog felülete a maradékfogakkal kerül okkluzióba a kedvezőtlen számú és helyen keletkezett fogvesztés miatt [9]. Ebben az esetben viszont a fokozott terhelés a nyálkahártya-csontalapzat klinikailag észlel-III. táblázat A fájdalom alakulása a benzidamin-öblögetés után Fájdalomváltozás Összesen Kategória 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Rosszabb Javult Benzidamin csoport Betegszám 0 1 8 2 5 16 % Betegcsoporton belül 0% 6,3% 50,0% 12,5% 31,3% 100,0% Kontroll Betegszám 0 0 9 6 1 16 % Betegcsoporton belül 0% 0% 56,3% 37,5% 6,3% 100,0% Összesen Betegszám 0 1 17 8 6 32 % Betegcsoporton belül 0% 3,1% 53,1% 25,0% 18,8% 100,0%
