Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2005. 155 6. ábra. Szuvas folyamat a barázda alján, mely a ZDH-ig terjed. Fogcsiszolat. Polarizációs fény. Eredeti nagyítás 100x Tanulmányaink a szakirodalom adataival összhangban bizonyítják, hogy a lamellák predilekciós helyei a baktériuminváziónak és a caries kialakulásának (6. ábra). Továbbá, a lamellák, véleményünk szerint, nem minősülnek fejlődési rendellenességeknek, hiszen minden tanulmányozott fogon jelen voltak. Ezek inkább olyan képletek, melyek a zománc rezisztenciáját és rugalmasságát biztosítják laterális, tangenciális és torziós erőkkel szemben. Az odontoblastok Tomes-féle nyúlványai néha áthaladnak a ZDH-on, bepenetrálva a zománcba, ahol nagyobb átmérőjű képletek formájában végződnek; ezek a zománcorsók. Ezek a dentin receptoraiként működhetnek, magyarázva a zománc érzékenységét cavitasalakítás során. Ugyanakkor, ezek a képletek szerepet játszanak a zománc táplálásában és a limpha keringésében [2], A ZDH két nagyon különböző mineralizált szövetet köt össze, és kardinális szerepet játszik a fog biomechanikai integritásának fenntartásában. A ZDH egyenes vagy hullámos lefutású. Ez utóbbi esetében, a hullámok konvexitásai a dentin felé néznek, konkavitásai pedig a zománc felé (7., 8. ábra) [3, 5]. Ez a rajzolat erősíti talán a két kemény szövetféleség közötti adhé-7. ábra. Piákkal telt barázda. Egyenes lefutású ZDH. Csiszolat. Toluidinkék festés. Eredeti nagyítás 60x ziót. A hullámok nagysága 25 és 100 pm között mozog. Ezek egy specifikus ultrastruktúrát mutatnak: mikrocsipkézettséggel rendelkeznek, melyek továbbá egy specifikus nanoszerkezetet mutatnak. A pásztázó elektronmikroszkóp alatt látható, hogy a ZDH-t kb. 100 nm vastagságú kollagénfibrillumok szelik át (9. ábra) [5]. Egyre több adat bizonyítja, hogy a ZDH egy szerves alábélelő párna szerepét játssza, mely erőtörőként hat a két mineralizált szövet között [4, 5]. A ZDH szerepet játszik a caries etiopatogenézisében is, szabad utat engedve a szuvas lézió terjedésének, miután ez már áthaladt a zománc vastagságán (10. ábra) [1]. A dentincsatornácskák és a bennük található szerves képletek biztosítják a dentin troficitását és bizonyos (fizikai, kémiai) inzultusok propagálását a pulpa felé [6]. Szuvasodás esetén a dentin szerves struktúrái behatolási kapuként szerepelnek, elősegítve a folyamat tovaterjedését (11., 12. ábra) [1]. A toluidinkék festés metakromáziás anyag jelenlétét igazolta, mely a dentinállomány savanyú mukopolizaharidjainak bomlását jelezte. A ZDH közelében, a dentincsatornácskák elágazódnak, sűrű hálózatot hozva létre, melyet észleltünk a
