Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2005. 153-158. Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Târgu-Mureç (Marosvásárhely)* Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Konzerváló Fogászati Tanszék**, Târgu-Mureç (Marosvásárhely) Egyes szerves zománc- és dentinstruktúrák élettani és kórtani szerepe DR. BOCSKAY ISTVÁN*, DR. WALDHOFER VIKTOR** A zománc az emberi szervezet legkeményebb szövete. Szervetlen állománya nagyrészt (90-92%) hidroxilapatit. A szerves állományt proteinek, proteoglikánok, lipoidok alkotják, melyek alig 1-2%-ban vannak jelen. A szerves állomány szöveti szerkezetbe rendeződik, melyek az ún. lamellák, zománcprizma-hüvelyek, zománcpamacsok és orsók. A szerzők pásztázó elektronmikroszkóppal és hisztokémiai festéssel bizonyították a lamellák szöveti szerkezetét, cáfolva azt a felfogást, mely szerint ezek festődési rendellenességek, esetleg repedések lennének. A szerzők véleménye szerint a lamellák a zománc rugalmasságát biztosítanák a ráható laterális, tangenciális és torziós erőkkel szemben. A lamellák a szuvas folyamat mélybeterjedését is elősegíthetik. A zománc-dentin határ ugyancsak egy nem mineralizált terület, mely a zománc rugálmaslslábélelését szolgálja, de ugyanakkor elősegítheti az ún. szekunder zománccariest. A dentincsatornácskák és a bennük levő organikus elemek a táplálást, a kóros ingerek pulpa felé történő továbbítását és a caries mélybe-terjedését segítik elő. Kulcsszavak: zománc- és dentin-fiziológia és -patológia, lamellák, dentincsatornácskák, caries Bevezetés A zománc nagyon jól mineralizálódott szövet, az emberi szervezet legkeményebb szövete; keménysége a Knoopskálán 350 és 575 között mozog. Kémiailag a zománc organikus és anorganikus fázisból tevődik össze. A szervetlen állomány (mely a zománc térfogatának 95-98%-a), nagy részét (90-92%) hidroxilapatit teszi ki. Fellelhetők még: Na (1%), Mg (1%), karbonátok (9%), továbbá Fe, F és MnO. A szerves állomány, mely sokkal kevésbé reprezentált (a zománc térfogatának 1-2%-a), proteineket, proteoglikánokat, lipoidokat és cifrátokat tartalmaz. Vizet 3-4%-os arányban tartalmaz [2], A szerves fázis struktúrákba rendeződik. Ezek a zománcprizma-hüvelyek, a zománcpamacsok, a zománclamellák és a zománcorsók. A zománc és a dentin között egy szerves állományú képlet található, mely egy 30 pm-nyi vastagságú réteget képez, és melyet zománc-dentin határnak (ZDFI) nevezünk. A dentin szintén egy anorganikus és egy organikus komponensből tevődik össze. A szervetlen fázis (mely a dentin térfogatának 75%-át teszi ki) itt is többnyire hidroxilapatit kristályokból áll, továbbá tartalmaz Ca- és Mgfoszfátokat, valamint nyomelemeket. A szerves fázis a dentin térfogatának 20%-át teszi ki, és kollagénből, más proteinekből, glikoproteinekből, proteoglikánokból, zsírokból stb. áll [2], A dolgozatunk szempontjából fontos organikus struktúrák a dentincsatornácskákban foglalnak helyet. Az alábbiakban a zománc és dentin egyes szerves állományainak élettani és kórtani szerepét vizsgáltuk. Anyag és módszer Megfigyeléseinket a marosvásárhelyi Konzerváló Fogászati Klinika sürgősségi osztályán eltávolított 112 fogon végeztük. A kihúzott fogak egy hétig Lillie rögzítő oldatba (10%-os pufferolt formaldehid) kerültek, utána 200 pm vastagságú csiszolatokat készítettünk (vastagságukat mikroszkóp-optikával határoztuk meg), melyeket natív állapotban pásztázó elektronmikroszkóp segítségével, továbbá polarizációs mikroszkóppal vizsgáltuk. Az eltávolítottfogak közül 58-at semleges pH-jú EDTA oldatban Érkezett: 2005. február 28. Elfogadva: 2005. június 7.
