Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2005. 151 a., b., 9a, b. ábra a. jellemző kinematikai tengelyelmozdulás a sagittalis síkban nyitómozgáskor; b. ugyanaz protrusio esetén ható különbség abból adódik, hogy protrusiókor lényegesen nagyobb az ízületi felszínekre ható erő tangentionalis komponense, mint nyitó mozgáskor [13]. Megbeszélés Az állkapocsízület működését illetően még ma is vannak új kutatási eredmények. Farrar[9] az „internal derangement”-ről szóló munkájában igazolta, hogy az állkapocsízület mozgása a discusnak a condylushoz viszonyított helyzetétől függ. Klett[ 16] a centrikus és az excentrikus discus luxatio jellemző folyamatát írta le. Körber [21] elektronikus vizsgálómódszerek regisztrátumain keresztül a mandibulamozgások kinematikáját ismertette. Ewers [8] az egyes discoordinalt intracapsularis funkciózavarokat osztályozta. Freesmeyer [13] az állkapocsízületet vizsgálta, és leírta a ligamentum laterale szerepét a mandibula fiziológiás és pathológiás mozgásfolyamatában. Ezek a felsorolt biomechanikai ismeretek segítettek bennünket a funkciódiagnosztikai regisztrátumok elemzésében. Új, korszerű és praktikus vizsgálómódszert ismertettünk. Ewers [8] beosztása szerint az egyes secunder arthropathiák jellegzetes funkciódiagnosztikai értékelését, diagramját mutattuk be. Vizsgáltuk még a secunder myopathiák funkciódiagnosztikai jellemzőit. Vizsgálataink bizonyítják, hogy ez a módszer egyértelműen előnyt jelent a stomatognath rendszer kórképeinek differenciáldiagnosztikájában. Folyamatában ábrázolja és mutatja az állkapocs térbeli elmozdulását. Számítógép segítségével a kinematikai tengelypontok sebessége és gyorsulása értékelhető. Kvalitatív és kvantitatív kiértékelésre ad lehetőséget. A mozgáspályák könnyen analizálhatók, reprodukálhatók, lassíthatok, leállíthatók, nagyíthatók, részletezhetők. Olyan diagnosztikus eszköz áll a rendelkezésünkre, amivel a funkciózavar helye, mértéke, típusa pontosan meghatározható. A Protar egyéni artikulátorok programozására és a therápiás eljárások indicatiójára, valamint hatásfokának objektív megítélésére is alkalmas. A mérési adatok kezelés előtti és utáni metrikus értékei összehasonlíthatók, egyértelműen rögzíthetők. Nemcsak a szubjektív megítélésre hagyatkozhatunk, hanem számszerű adatokat szolgáltat a tényeken alapuló kórismézéshez. Az eddigi diagnosztikai eljárásokat nem helyettesíti, de elengedhetetlen és fontos kiegészítője azoknak. A stomatognath rendszer disfunctiós megbetegedéseivel foglalkozó szakemberek számára nélkülözhetetlen diagnosztikai eszköz. Közleményünk célja ezen új vizsgálómódszer és eddig szerzett tapasztalataink ismertetése. Ezen kívül még számos lehetőséget nyújt ez az eszköz a stomatognath rendszer működésének vizsgálatában. További eredményekről a későbbiekben számolunk be. Irodalom 1. AngyalJ: Atemporomandibuláris kórképek diagnosztikája és therápiája. Fogorv Szle2002; 5:181-188. 2. AnnandaleT: On Displacement of the inferarticular cartilage of the lower jaw and its treatment by operation. 1887; 1:411. (cit. Ewers) 3. Axhausen, G: Pathologie und Therapie des Kiefergelenkes. Die Fortschritte derZahnheiikunde 1930:177. Band VI. Leipzig (cit. Ewers) 4. Bauer, W: Anatomische und mikroskopische Untersuchungen über das Kiefergelenk. ZStomat 1932; 30:113612701334. (cit. Ewers) 5. Dufourmentel, L: Les Luxations Temporo-Maxillaires. Chirurgie de L’Articulation Temporo-Maxillaire. Marson et Cie, Paris 1929,111. (cit. Ewers) 6. Ember E: A parafunkció káros következményei. Fogorv Szle 1976; 69: 167-171. 7. Eschler, J: Zur Physiologie und Pathologie der Ruhelage des Unterkiefers. Fortschr. Kieferorthop. 1965; 26: 31. 8. Ewers R: Zur Terminologie der intacapsulären Funktionsstörungen des Kiefergelenkes. Dtsch Zahnarzt!Z1987; 42: 772-777. 9. Farrar, WB: Diagnosis and Treatment of Anterior Dislocation of the Articular Disk. NY J Dent 1971; 41: 384. 10. Fazekasa, Szentpéteri A: A fogazat rágófelszínének becsiszolása artikulátorban végzett funkcióanalízis alapján. Fogorv Szle 1981 ; 74: 101-104.
