Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-06-01 / 3. szám
116 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005. igyekszik utólagos „elégtételt venni” szülein (illetve orvosán). Hasonló mechanizmus léphette! a szülő részéről az orvos felé, ha a kezelés során kapcsolatuk érzelmileg ambivalenssé válik, vagy a szülőt éri valami frusztráció a kezeléssel kapcsolatban [8, 34, 53]. Amennyiben az orthodontus a beteg (vagy a szülő) esztétikai kifogásainak hátterét ilyenkor (legalább utólag) nem ismeri fel, vagy a gyakran önhibáján kívül túl későn felismert lélektani vonatkozásokat már nincs módjában „feldolgoztatni” a beteggel, sajnos könnyen előfordulhat, hogy a páciens (szülő) „jogi megoldást” keres [28], vagy tünetet vált, és a már említett okklúziós jellegű panaszokkal tér vissza (rosszabb esetben fogai tönkretételéről, mozgathatóságáról, fájdalmáról kezd panaszkodni). Amennyiben egy ilyen „nehéz helyzet” kialakul, sok esetben már nincs „jó megoldás”, a kezelési lehetőségek a fogászat más területeihez hasonlóan [33] itt is korlátozottak. A pszichés manifesztációk kezelési lehetőségei A terápiás megközelítés elvei nem különböznek a többi fogászati pszichoszomatikus kórképnél alkalmazottól [32, 54, 59]. Az ilyen betegek kezelésének döntő problémája a páciensek „átvezetése” a pszichoterápiás beavatkozás felé [28,35,50], Erre a célra alkalmasak lehetnek a különböző relaxációs módszerek [4, 31, 35, 74], ha a beteget sikerül motiválnunk az ezekben való részvételre. Ha erre nincs lehetőségünk, nem marad más eszköz, mint az orvosi beszélgetés, a fogorvosi gyakorlat keretein belül is alkalmazható pszichoterápiás elemek alkalmazásával [28, 33, 50]. Összefoglalás Mint az a (közel sem teljes) irodalmi összefoglalóból látszik, az orthodontiai beavatkozás során számos pszichés probléma merülhet fel. A pszichés manifesztációk elkerülése érdekében a fogszabályozó orvosnak nagyon oda kell figyelnie a kezelési terv felállításakor a beteg motivációira, és ezt követően a kezelés végéig folyamatosan értékelnie (és szükség esetén korrigálnia) kell az orvos-beteg (szülő) kapcsolat alakulását. Dolgozatunkkal ehhez a nagy figyelmet igénylő „lelki munkához” kívántunk némi támpontot, segítséget nyújtani. Irodalom 1. Angyal J: A temporomandibuláris kórképek diagnosztikája és terápiája. 2002; 95: 81-188. 2. Angyal J, Keszthelyig, KelenteyB: Tartós rágóerő hatása a fogak érintkezésére. Fogorv Szle 2003; 96: 57-60. 3. Banasik Pm, Laskin Dm: Production of masticatory muscle spasm and secondary tooth movement: an experimental model for MPD syndrome. J Oral Surg 1972; 30: 491-498. 4. Bálint M, Krause M, Krause Wr, Kaán B, Fejérdy L, Gáspár J, Fábián Tk: Módosítások a fény-hang stimuláció pszichoterápiás alkalmazásában. Első tapasztalatok oro-faciális kórképek terápiájában. Fogorv Szle 2003; 96:171-174. 5. Bell We: Clinical diagnosis of the pain-dysfunction syndrome, j JADA 1969; 79: 154-160. 6. Biermann G, Puchheim B: Die Mundwelt des Kindes. Psychohygienische Überlegungen zu diagnostischen und therapeutischen Maßnahmen. Fortschr Kieferorthop 1982; 43: 91-103. 7. Bogi I, Dénes J : A progenia és prognathia sebészi-fogszabályozási kezelése. In: Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I (szerk.): Gyer-I mekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004; [ 354-364. 8. Buda B: Az empátia az orvoslásban és a pszichológiai munkában. In: Buda B: Empátia ... a beleélés lélektana. Ego School, Budapest, 1993.239-256. 9. Carlsson Ge: Neuromuscular problems in the oro-facial region: aetiology and organic pathology. Int Dent J1981; 31:198-201. 10. Cathomen-Rötheli M, Hobi V, Gräber G: Untersuchung über die Persönlichkeitsstruktur an Myoarthropathie erkrankter Patienten. Schweiz MschrZahnheilk 1976; 86: 29-40. 11. Dausch-Neumann D: Die Einstellung des Kindes zu seiner kieferorthopädischen Plattenaparatur. Fortschr Kieferorthop 1967; 28: 91-140. 12. DEMMEL Hj, Lamprecht F: Zahnheilkunde. In: UexküllT (Hrsg.): Psychosomatische Medizin. Urban & Schwarzenberg, München- Wien-Baltimore, 1996; 1125-1130. 13. Dénes J: A kezelés megkezdésének időpontja, és a kezelés időtartama. In: Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I (szerk.): Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004; 213-220. 14. Dénes J: Az izomműködés és a fogazati rendellenességek kapcsolata. In: Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I (szerk.): Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004; 180-187. 15. Dénes J, Fábián G: A fogszabályozó kezelés alapelvei. Biológiai és mechanikai adottságok. In: Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I (szerk.): Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004; 221-227. 16. Dénes J, Gábris K: A fogazati rendellenességek megelőzésének lehetőségei. In: Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I (szerk.): Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004; 373-377. I 17. Dénes J, Tarján I: Etiológia. Öröklött és szerzett anomáliák. In: í Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I (szerk.): Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004; 156-168. 18. Dénes Zs, Fábián G, Ifj. Kaán M, Fejérdy P: A felnőtt kori preproteikai-orthodonciai kezelések klinikai szempontjai. FoqorvSzle 1998; 91:117-125. 19. Domokos Gy: A fogszabályozó kezelés hatása a parodontiumra. Felnőttkori fogszabályozás. In: Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I (szerk.): Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, j Budapest, 2004; 365-368. I 20.Domokos Gy: Retentió és recidiva. In: Dénes J, Gábris K, Hidasi I Gy, Tarján I (szerk.): Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004; 369-372. 21. Eismann D: A kezelés indokolt befejezése a szervezett fogszabályozási ellátás keretében. Fogorv Szle 1976; 69: 324-329. 22. Ember E: A parafunkció káros következményei. Fogorv Szle 1976; 69: 167-172. 23. Ember E, Szabados P: A myoarthropathia pszichoszomatikus szemlélete. 1985; 78: 234-238. 24. Fábián G, Dénes Zs, Gábris K: A tejmolárisok korai elvesztésé- I nek következményei és a helyfenntartó alkalmazásának lehetőségei. Fogorv Szle 1996; 98:253-256. 25. Fábián G, Fejérdy L, Kaán B, Fábián Cs, Tóth Zs, Fábián Tk: Adatok általános iskolás (8-15 éves) gyermekek fogászati kezeléssel kapcsolatos félelmeinek hátteréről. Fogorv Szle 2004; 97:128-132. 26. Fábián G, Gáspár J, Fábián Tk: Adalékok a felnőttkori orthodontiai-protetikai kezelések témaköréhez egy esettanulmány kapcsán. Fogorv Szle 2000; 93: 233-238.