Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 1. sz. 2005. 9-13. Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika, Budapest (Igazgató: Prof. Dr. Fejérdy Pál egyetemi tanár) Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest (Igazgató: Dr. Tarján Ildikó egyetemi docens) Adatok budapesti középiskolások fogászati kezeléssel kapcsolatos félelmeinek hátteréről DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, DR. KAÁN BORBÁLA, DR. FÁBIÁN GÁBOR, DR. TÓTH ZSUZSANNA, ÉS DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY Korábbi 8-15 éves populáción végzett vizsgálatunk igazolta, hogy a fogászati beavatkozásokkal kapcsolatos félelmek okainak megértésében fontos lehet annak vizsgálata, hogy az alanyok gondolkodásában a fogak milyen szerepet töltenek be, bennük a fogakkal kapcsolatban milyen spontán gondolatok alakulnak ki. Fontos annak vizsgálata is, hogy ezek a gondolatok milyen összefüggésben vannak a fogászati félelem szintjének alakulásával. Publikációnkban 139 budapesti középiskolás diák részvételével (90 lány és 49 fiú, koruk 14-18 év között, átlagban: 16.1 ± 1.1 év) vizsgáltuk ezt a kérdést. Az eredményeket összegezve elmondható, hogy a korábbi 8-15 éves korosztályon végzett mérésünkhöz hasonlóan jelen mérésben is nagyrészt a fogászattal kapcsolatos élmények képeződnek le a fogakkal kapcsolatos spontán megnyilatkozásokban. A negatív élmények felidézése ebben a mérésben is fokozottabb fogászati félelem értékekkel társul, és nagyon valószínű az is, hogy a negatív élmények kialakulásában az alanyok fokozott szorongásszintje alapvető fontosságú. A korábban vizsgált 8-15 éves populációhoz képest az tűnik döntő különbségnek, hogy a 14-18 éves alanyoknál az életkor növekedése már nem, vagy csak igen kis mértékben játszik szerepet a fogakkal kapcsolatos spontán megnyilatkozások tartalmi elemeinek alakulásában. Ez arra utal, hogy ebben az életkorban a személyiség fogászattal, fogakkal kapcsolatos attitűdje már stabilan kialakult. Kulcsszavak: fogászati félelem, szorongás, középiskolás, 14-18 éves populáció, hazai populáció, traumás fogászati kezelés Bevezetés Több vizsgálat igazolta, hogy a hazai gyermek [1, 5] és felnőtt [7, 8, 9, 11] populáció fogászati félelemértékei nemzetközi összehasonlításban magasak. A lehetséges konkrét kiváltó okok közül felnőtt populáción [10] a korábbi fájdalmas fogászati kezelés [19] negatív élményét és a nem megfelelő orvosi viselkedést [3,15] találtuk a legfontosabbnak. Egy másik mérésünkben [6] abból indultunk ki, hogy a fogászati beavatkozásokkal kapcsolatos félelmek okainak megértésében fontos lehet annak vizsgálata is, hogy az alanyok gondolkodásában a fogakkal kapcsolatban milyen spontán asszociációk alakulnak ki. Ugyanebben a vizsgálatban [6] azt is mértük, hogy ezek a gondolatok milyen összefüggésben vannak a fogászati félelemértékek alakulásával. Az említett mérést 8-15 éves általános iskolás populáción végeztük, és azt találtuk, hogy az életkor növekedésével többé-kevésbé szükségszerűen bekövetkező változások (pl. tejfogak elvesztése, később a fogászati beavatkozások stb.) leképeződnek a fogakkal kapcsolatos spontán megnyilatkozásokban [6]. Ennek megfelelően az életkor előrehaladtával más és más tartalmú spontán leírások domináltak. A leírások tartalma alapján elkülöníthető csoportok fogászati félelemértékei sok esetben szignifikáns különbséget mutattak [6], ami igazolja az ilyen irányú vizsgálatok létjogosultságát a fogászati kezeléssel kapcsolatos félelmek hátterének megértésében. Fentiekből kiindulva jelen vizsgálatunkban ugyanezeket a tényezőket kívánjuk vizsgálni idősebb (14-18 éves) középiskolás alanyokon. Eredményeinket részben önmagukban, részben a már említett vizsgálat [6] eredményeivel összevetve kívánjuk elemezni. Vizsgálati anyag és módszer A vizsgálati alanyok (n=139) budapesti középiskolás diákok voltak. A vizsgált személyek fogászati félelem és szorongás értékeit más szubpopulációk adataival öszszevetve más összefüggésben már elemeztük, és publikáltuk [9]. A vizsgált alanyok között 90 lány, és 49 fiú volt; koruk 14-18 év között változott (átlagban: 16.1 ± 1.1 év). Az alanyok mindegyikének volt már fogászati kezeléssel kapcsolatos élménye. Csak azokat a kérdőíveket értékeltük, ahol a fogászati félelem (DAS, DFS) és szorongás (STAI-S, STAI-T) skálákat hibátlanul töltötték ki. Ugyanakkor nem zártuk ki a vizsgálatból azokat a kér-Erkezett: 2003. október 15. Elfogadva: 2004. február 16.
