Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-12-01 / 6. szám
228 FOGORVOSI SZEMLE A különböző kezelésre szoruló egyének százalékos arányai és a kezelendő fogak egy főre eső átlagértékei - melyek megtalálhatók mind a vizsgáltakra, mind az érintett egyénekre vonatkoztatva - alapján felmérhető a jelenlegi és tervezhető a jövőbeli ellátó kapacitásszükséglet. Meg kell jegyezni, hogy a kezelési szükségletek adatai elsősorban helyi és országos szinten értékesek, hiszen reális alapul szolgálhatnak a munkaerő-szükséglet és költségek becsléséhez adott helyi körülmények között. Nemzetközi összehasonlításra az egyes országok közötti alapvető eltérések (fogorvosi kapacitás, lakossági igények, kezelési technikák, professzionális attitűd, megbetegedési szintek, források, politikai döntések stb.) miatt nem alkalmasak. Fenti vizsgálati eredmények - többek között a nagy MT értékek, a fogkővel rendelkezők magas aránya - fogorvostársadalmunk preventív és fogmegtartó szemléletének korlátáiról tanúskodnak. A 2010-re megfogalmazott célokat követő legújabb, 2020-ra kitűzött WHO célok igen kemény erőfeszítésekre sarkallnak valamenynyi tagállamot. A lemaradásban lévőkre, így hazánkra is természetesen még fokozottabb munka vár, és az ellátó hálózatra szinte teljesíthetetlennek tűnő feladatok hárulnak az orális egészség területén. Jelen felmérés segítséget adhat a felnőtt lakosság orális egészségi állapotának további nyomon követéséhez, és alapul szolgálhat az időskorúak epidemiológiai mutatóinak jövőbeli periodikus összehasonlítására, a betegségek előfordulási tendenciáinak, a kezelési szükségletnek, valamint az ellátás minőségi színvonalának monitorozására. Összefoglaló megállapítások / következtetések- Vizsgálati eredményeink szerint a hiánytalan egészséges fogazatúak aránya 1,8%.- A lakosság orális egészségi állapota és fogászati ellátottsági szintje „kelet-európai” jellemzőket tükröz.- A felnőtt lakosság caries prevalenciája változatlanul magas, csökkenő tendenciát az elmúlt tizenöt évben nem mutatott. Az ellátást illetően minőségi javulásként regisztrálható a szuvas/tömött fogak arányában bekövetkezett kisfokú kedvező változás. Az utóbbi évtizedben csökkent az ellátatlan szuvasodások száma, míg nőtt a tömött fogak részaránya.- A 35-44 éveseknél az MT komponens országos átlagértéke 10,2-ről 9,2-re csökkent az utóbbi tizenöt évben, ugyanakkor azonban nőtt a teljesen fogatlan és csökkent a 21, vagy annál több természetes foggal rendelkező egyének aránya.- A felnőtt lakosság parodontális státusa rossz, javulás nem tapasztalható, mindössze 4,5% rendelkezik egészséges parodontiummal. A vizsgáltak csupán 25,2%-ának van három vagy több egészséges sextánsa a WHO 75%-os elvárásával szemben. ■ 97. évf. 6. sz. 2004.-A teljesen fogatlan egyének hazai aránya (1,4% felnőtt és 26% időskorú) viszonylag kedvező mutató európai vonatkozásban.- A lakosság kezelési szükséglete nagy, a vizsgáltak közel 90%-a valamilyen fogászati ellátásra szorul. A hazai konzerváló fogászati, szájhigiénés és parodontológiai ellátás, protetikai rehabilitációs szükségletjelentős prevenciós és szakorvosi munkaerőt igényel.- A középkorú felnőtt lakosság vonatkozásában sem a WHO, sem a hazai 2000-re kitűzött stomatológiai célok nem teljesültek az ezredfordulóra.- Az orális egészségi állapot javítása érdekében preventív orientált praxisműködtetésre, szükségleteken, azaz rizikóbecslésen alapuló megelőző gondozásra és minden egyén aktív közreműködésére van szükség. Köszönetnyilvánítás Köszönjük a WHO Európai Regionális Irodájának, hogy támogatta kutatási munkánkat, és segítséget nyújtott az I adatok feldolgozásában. Ezúton fejezzük ki köszönetünket munkatársainknak is, akik lelkiismeretes munkájukkal nagy segítségünkre voltak a vizsgálatok kivitelezésében. Köszönetét mondunk különösen dr. Büchler Jánosnak, dr. Czirner Eszternek, dr. Czukor Józsefnek, dr. Dombi Csabának, dr. Kacsó Zsuzsának, dr. Kubinyi Emőkének, dr. Pongrácz Juditnak és Gönczné Somogyi Valériának. Köszönjük a J vizsgálatok helyszínein munkánkat segítő praxisok orvosainak és asszisztenseinek közreműködését. Az adatok számítógépes rögzítésében és értékelésében nyújtott segítségéért köszönet illeti Szabó Dávidot. Irodalom 1. Axelsson P: Risk Prediction and Preventive Dentistry: Quintessen- I ce Publishing Co, Inc 1999. I 2. Adler P, Polczer Gy: A cariesintenzitás fokozódása az utolsó évti- I zedben. Népegészségügy 1963; 44: 40. 3. Ainamo J, Barmes DE, BeagrieG, CutressT, Martin J, Sardo-Infirri J: Development of the World Health Organization (WHO) Community Periodontal Index of Treatment Needs (CPITN). Int. Dent J1982; 32:281-291. 4. Bánóczy J: A cariesprevenció helyzete és módszerei Magyarországon és más európai országokban. Fogorv Szle 1992; 85: 7-16. 5. Barmes DE, Leous PA: Assessment of periodontal status by CPITN I and its applicability to the development of long-term goals on perio! dontal health of the population. Int Dent J1986; 36:177-186. j 6. Brathall D, Hänsel-Petersson G, Sundberg H: Reasons for the caries decline: What do the experts believe? EurJ Oral Sei 1996; 104: 416-422 7. Czukor J : WHO epidemiológiai vizsgálatok Magyarországon 1985- ben és 1991-ben. Fogorv Szle 1994; 87: 223-235. I 8. FejérdyP, Fábiánt, Somogyi E: A felnőtt lakosság fogelvesztésének I dinamikája Magyarországon. Fogorv Szle 1998; 91: 327-336. ( 9. Fejérdy P, Fábián T, Somogyi E, Lindeisz F: Az időskorúak fogazati állapotának jellemzői Magyarországon, szűrővizsgálatok alapján. Fogorv Szle 2000; 93: 305-312.
