Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-04-01 / 2. szám
83 FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 2. sz. 2004. 2. ábra. A terhelésre kialakuló periapikális nyomásváltozás görbéi a mért fogak szerint A terhelésértékek az x-tengelyen, míg a mért feszültségértékek az y-tengelyen vannak feltüntetve. Az egyes mintákhoz egy görbe tartozik. Ezek három megismételt mérés átlagai. Az 5. minta 350 N terhelésnél elrepedt, ezért rövidebb a görbéje. A görbékhez tartozó meredekségértékeket az 1. táblázatban tüntettük fel. 1. táblázat A terhelésre jelentkező nyomásértékek görbéinek (2. ábra) kiszámított meredekségi értékei Minta Meredekség értéke 1 0,1524 2 0,2027 3 0,1095 4 0,2018 5 0,2028 Átlag: 0,1738±0,0419 a terhelő erő nagysága és a mért feszültségérték (periapikális nyomás) között. A AP/AF átlagértéke 5,994±2,04 kPa/N. A gyökérhártya vastagságának átlagértéke 0,18±0,11 mm. Megbeszélés A vizsgálathoz nyomásmérő szerkezetet készítettünk abból a célból, hogy a koronái terhelésre jelentkező periapikális nyomást mérni tudjuk. A ma rendelkezésre álló anyagok felhasználásával fiziológiás körülményekhez hasonló modellt készítettünk. A csontot és a gyökérhártyát az élő szövethez hasonló fizikai tulajdonsággal bíró anyagokkal helyettesítettük. A gyökérhártyát utánzó interokkluzális rögzítőanyag Poisson-értéke 0,44 volt, míg a gyökérhártyáé 0,45 [6]. Ebben a vonatkozásban sikerült utánozni az élő szövetet, de sajnos nem voltunk képesek az élővel mindenben megegyező tulajdonságait, pl. a gyökérhártyarostok függesztő mechanizmusát modellálni. A műgyantahasáb, amely a csontot utánozta, nem tudta visszaadni a csont kortikális és szpongiózaszerkezetét. További nehézséget okoz a fiziológiás és a gyulladt szövetek modellálása. A vizsgálatunkban használt anyagok fizikai tulajdonságait tekintve megegyeztek a Breeding és mtsai[3] kísérletében használt anyagokéval. Ők az implantátumokra helyezett hidak terhelése által kiváltott nyomó-, húzó- és torziós erőket tanulmányozták. Ismereteink szerint ellenállásmérésen alapuló nyomásmérést fogászati kutatásban még nem alkalmaztak. A parányi méretű ellenállás lehetővé tette, hogy a szimulált periapikális térbe helyezve mérni tudjuk az ott fellépő nyomásértékeket. Ennek előfeltétele volt, hogy az érzékelő teljes egészében rugalmas anyagba legyen beágyazva, és ne érintkezzen a csontos fallal. Ezért alakítottunk ki 10 mm átmérőjű periapikális léziót. Az irodalmi adatok szerint leggyakrabban mért koronái terhelésértékek az 50, a 75 és a 100 N erők [12], valószínűleg azért, mert ezek az értékek állnak legközelebb a rágás során in vivo mérhető értékekhez [10,11]. Vizsgálatunkat szélesebb tartományra (20 és 450 N között) is kiterjesztettük, mert a felső értékre is találtunk összehasonlításra alkalmas irodalmi adatot [4]. E széles tartományon felvett értékek jól jellemezhető egyenest eredményeztek, melyből kPa/N mértékegységgel bíró AP/AF állandó számítható. Ez az állandó alkalmas arra, hogy ismert terhelésre megbecsüljük a várható periapikális nyomásértéket. Például egy egygyökerű fog 100 N, vertikális irányú koronái terhelésére a periapikális szövetekben 599,4 kPa hidrosztatikai nyomás várható. A többgyökerű fogakra természetesen nem tudunk adatot szolgáltatni. Ezt támasztja alá az a végeselemmérés is [6], melynek során a moláris parodonciumában többszörös terhelésre 4 MPa nyomást számoltak. A fogmorfológia nagyban befolyásolja az erő levezetésének módját és mértékét. Darendeliler és mtsai [4] 450 N erővel terheltek felső metszőt számítógépes végeselem-vizsgálatukban. Ez talán a jelen vizsgálattal leginkább öszszevethető tanulmány, ahol a csúcsi gyökér keményszövetében 25 MPa nyomást számoltak. Minthogy a nevezett tanulmányban nem modellezték sem a cementet, sem a gyökérhártyát, ezért csak a 25 MPa értékkel számolhatunk. Egy másik tanulmány megállapítása szerint [6] a gyökérfelszíni keményszövetben kétszer akkora a nyomás, mint a gyökérhártyában, ezért a Darendeliler munkacsoportja [4] által meghatározott értéket kettővel oszthatjuk, és 12,5 MPa nyomást kapunk a periapikális gyökérhártyára. Az általunk meghatározott AP/AF állandóval számolva 450 N koronái terhelésre a periapikális térben 2,69 MPa nyomást kapunk. Ez már csak kb. egynegyede a Darendeliler munkacsoportja [4] által meghatározott értéknek. Ismerve az anyagok és módszerek különbözőségeit ez a különbség már nem tekinthető jelentősnek a két mérés között. Darendeliler és mtsai[4] nem vertikálisan, hanem palatinális irányú 26°-os szögből terhelték a fogakat. A végeselemmódszerben körszimmetrikus gyökeret vizsgáltak, amely a valóságban nem létezik, így a mi vizsgálatunkban is ovális vagy lekerekített háromszög keresztmetszetű foggyökereket tesz
