Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 2. sz. 2004. 77-80. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest Csonkkiegészítő csapos műcsonk készítésének lehetőségei rögzített fogpótlások horgonya alá (Esetismertetés) DR. SOMOGYI ENDRE ÉS DR. FEJÉRDY PÁL A rögzített fogpótlások gyökérkezelt pillérei nem megfelelő ellátásának gyakori következménye a horgonyok lelazulása, amely problémával a páciensek legtöbbször csak akkor fordulnak fogorvoshoz, amikor a csonk a szekunder szuvasodás miatt már „elfogy” a korona alól. Ha a többi pillérről sikerül is a hidat roncsolásmentesen eltávolítani, a visszarögzítésre csak akkor van mód, ha a horgony alá csonkot készítünk. Lehet-e a horgony belső felületéhez illeszkedő, hosszú távú rögzítést biztosító csonkkiegészítő csapos műcsonkot készíteni úgy, hogy a roncsolásmentesen eltávolított hídpótlás újból visszarögzíthető legyen? A csonkkiegészítő csapos műcsonk direkt és indirekt módon egyaránt készíthető. A direkt módszer előnye az azonnali, egy ülésben történő elkészíthetőség, míg az indirekt módszer a fogtechnikai laboratóriumban készült csapos műcsonk előnyeit nyújtja. Az elkészítés módját két eset bemutatása kapcsán ismertetjük. Kulcsszavak: csapos műcsonk, híd, horgonylemozdulás, fix pótlás, újrarögzítés A véglegesen rögzített hidak valamely horgonyának lemozdulása esetén az utólagos rögzítésre a híd eltávolítása nélkül nincs lehetőség. A rögzített fogpótlások roncsolásmentes eltávolítására rendelkezésre álló eljárások [7, 8, 9, 10] ma már lehetőséget teremtenek arra, hogy adott esetben a hidat újrarögzíthessük. Az esetek egy részében azonban az eltávolítás után látható, hogy a horgony alatt nincs csonk, csak a gyökér maradt. Mely okok eredményezik azt, hogy a korona alól „elfogy” a csonk? A leggyakoribb ok a gyökérkezelt pillér nem megfelelő ellátása, amikor is a hiányzó csonk felépítése a pulpakamrában elhorgonyzott töméssel történik, és nagyobb felszínnel illeszkedik a koronához, mint a foghoz, így a korona a töméssel együtt mozdul le (1a, 1b ábra). Gyakran fordul elől az is, hogy a páciens nem, vagy túl későn észleli, hogy a híd megmozdul, így a csonk és a korona közötti résbe kerülő lepedék a carieses elváltozásoknak megfelelően mállasztja a csonkot. Megtörténhet, hogy a hídeltávolítás során további csonk is sérül, letörik és a koronában marad. Lehet-e a horgony belső felületéhez pontosan illő, a hosszú távú rögzítést is biztosító csonkkiegészítő csapos műcsonkot készíteni úgy, hogy a roncsolásmentesen eltávolított hídpótlás újból visszarögzíthető legyen? A fogorvosokat ez a kérdés régebben is foglalkoztatta, és az adott kor szakmai és technológiai fejlettségi szintjén meg is oldották a problémát [1, 2, 3, 4, 5, 6, 11, 12, 13, 14, 15], 1a ábra. A lemozdult híd roncsolásmentes eltávolítása utáni moláris csonkmaradvány. 1b ábra. A fogfelépítésre alkalmazott koronában maradt tömés. Érkezett: 2003. október 15. Elfogadva: 2004. február 16.
