Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)

2004-02-01 / 1. szám

40

FOGORVOSI SZEMLE

97. évf. 1. sz. 2004.

A terápia eredménye

A terápia hatására a beteg személyisége szemmel láthatóan átalakult, megerősödött. Az „ájulásos” rosszullét a terápia megkezdésétől számítva többet nem alakult ki. A szájtünetek tartósan megszűntek, a beteg viseli fogpótlásait, így a terápia elérte célját. A megbeszélt három hónapos kontrollra a beteg nem jött el, de telefonon kimentette magát. Elmondta, hogy állapota továbbra is rendben van, párkapcsolat kialakítására azonban nem volt képes. Megbeszéltük, hogy ha szükségét érzi, bármikor megkereshet minket, de az egyéves kontrollra mindenképpen jöjjön el.

A beteg egy évvel a terápia lezárása után megbeszélés szerint jelentkezett. Szájüregi panasza vagy „ájulásos” rosszulléte azóta nem volt, 12-es fogán azonban gingivitist észleltünk, melyet professzionális szájhigiénés kezelésben részesítettünk, és ezt számára a továbbiakban is évenkénti gyakorisággal „előírtuk”. Emellett erősen motiváltuk szájhigiénéjének javítására.

Azóta még egy év eltelt, a páciens ezúttal is megjelent a professzionális szájhigiénés kezelésre, testi panasza továbbra sincs, szájhigiénéje jó. Stabil partnerkapcsolatot azonban azóta sem sikerült kialakítania.

Megbeszélés

Korábbi hasonló témájú tanulmányunkban [2] már beszámoltunk egy esetről, ahol a bűntudatos, sérült nőiség a beteg részéről fogai felesleges eltávolításának kiprovokálásához vezetett. Hasonlóan történt ez a most bemutatott esetben is. A gyermekkorban elszenvedett trauma a pácienst egész életén át elkísérte, és meggátolta abban, hogy egészséges párkapcsolatot alakíthasson ki. Ezt a páciens életében komoly veszteségnek számító folyamatot jelentős öndestruktív tendencia is kísérte, mely végső soron a fogazat majdnem teljes elvesztéséhez vezetett, mivel a beteg által panaszolt tünetek mögött meghúzódó alapproblémát nem ismerték fel. Esetismertetésünk felhívja a figyelmet a pszichoszociális anamnézis-felvételének kiemelt fontosságára, különösképpen a nehezen értelmezhető tüneteket mutató páciensek esetében.

Irodalom

1. Bálint M, Krause M, Krause WR, Kaán B, Fejérdy L, Gáspár J, Fábián TK: Fény-hang stimuláció módosított alkalmazása fogászati

pszichoszomatikus betegek terápiájában. (Első eredmények) Fogorv Szte, közlésre elfogadva

2. Fábián TK: Adalékok a protézis intolerancia gyógyításához. Fényhang kezeléssel kombinált hipnoterápia alkalmazásának szokatlan módja egy eset kapcsán. Hipno Info 1999; 38: 81-88.

3. Fábián TK, Handa T, Szabó M, Kelemen P, Kaán B, Fábián G: A Dental Fear Survey („Fogászati félelem kérdőív”) magyar fordítása, hazai populáción végzett mérések eredményei. Fogorv Szte 1999; 92: 307-315.

4. Fábián TK, Kelemen P, Fábián G: A Dental Anxiety Scale („Fogászati szorongás skála”) hazai bevezetése. Magyar populáción végzett szorongás-epidemiológiai vizsgálatok. FogorvSzle 1998; 91: 43-52.

5. Fábián TK, Vértes G, Szabó A, Varga K: Photo-acoustic stimulation and hypnotherapy. An effective combination for treatment of oral psychosomatic disorders. Hypnosis International Monographs 2002; 6: 199-207.

6. Fábián TK, Vértes G, Tóth Zs: A pszichogén tünetképzés néhány mélylélektani vonatkozása az oro-faciális régióban. Fogorv Szle, 2000; 93: 262-267.

7. Fejérdy L, Fábián Cs, Kaán B, Fábián G, Gáspár J, Fábián TK: Epidemiológiai adatok néhány hazai szubpopuláció fogászati kezeléssel kapcsolatos félelmeiről. Fogorv Szle, közlésre elfogadva

8. Gáspár J, Tóth Zs, Fejérdy L, Kaán B, Fábián TK: Adatok a hazai populáció fokozott fogászati szorongásának hátteréről. Fogorv Szle, közlésre elfogadva

9. Kaán B, Gáspár J, FábiánG, Fejérdy L, Tóth Zs, Fábián TK: A„Fogászati félelem kérdőív” („Dental Fear Survey”) statisztikai elemzése különböző mintacsoportokon. Fogorv Szle, közlésre elfogadva.

10. Kinzel C: Psychoanalyse und Hypnose. Auf dem Weg zu einer Integration. Quintessenz, München, 1993; 148.

11. Leuner H: Die Methode des Katahymes Bilderlebens. In: Wilke E, Leuner H (Eds.): Das Katathyme Bilderleben in der Psychosomatischen Medizin. Hans Huber Verlag, Bern-Stuttgart-Toronto, 1990; 15-30.

12. Ozsváth K: Disszociatív (konverziós) és szomatoform tünetcsoportok. In: Füredi J (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, Budapest, 1998; 342-363.

13. Rogers Cr: A terápiás kapcsolat: A jelenlegi elméletekés kutatások. In: Buda B (szerk.): Pszichoterápia. Gondolat, Budapest, 1981; 181-196.

14. Szőnyi G: A befejezés és a terápiás kapcsolat a terápia befejezése után. In: Szönyi G, Füredi J (szerk.): A pszichoterápia tankönyve. Medicina, Budapest, 2000; 114-120.

15. Thomá H, KáChele H: A pszichoanalitikus terápia tankönyve. Magyar kiadás. MIÉT, Budapest, 1985; 312-318.

16. Tringer L: Viselkedés és kognitív terápiák. In: Füredi J (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, Budapest, 1998; 534-543.

17. Sipos K, Sipos M: The development and validation of the Hungarian form of the STAI. In: Spielberger CD, DiazGuerro R (eds.): Cross-Cultural Anxiety, 2. Hemisphere Publishing Corporation, Washington-London. 1978; 51-61.

18. Spielberger CD, Gorsuch RL, Lushene RE: Manual for the Strait-Trait Anxiety Inventory. Palo Alto, Calif. Consulting Psychologist Press, 1970.

19. BNO-10 zsebkönyv DSM-IVTM meghatározásokkal. Animula egyesület, Budapest, 1998; 76-77.

Dr. Kaán B, Dr. Tóth Zs, Dr. Fábián TK:

The role of sexual trauma as a cause of atypical facial pain. A case report

Authors describe a 58-sitting psychotherapy of a 46-year-old female patient with psychogenic atypical facial pain. Sexual trauma in the childhood was found as a cause of the psychogenic pain symptoms, leading to series of unnecessary extraction of teeth in this case. Psychotherapeutic treatment led to the recovery of the somatic symptoms, and a moderate improvement of the behaviour related to men of this patient.

Keywords: atypical facial pain, extraction, sexual trauma, psychotherapy, hypnotherapy