Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)

2004-10-01 / 5. szám

193 FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 5. sz. 2004. 1 2 3 Nő, Átlag, Férfi P Első visszarendelés ■ Második visszarendelés Harmadik visszarendelés 2. ábra. A visszarendeléseken megjelent páciensek százalékos megoszlása 3. ábra. A teljes alsó-felső fogpótlások korrekciójának százalékos megoszlása Megbeszélés Molnár és munkatársai [8] így írnak: „A protézis ugyan­is az első napokban panaszokat, fájdalmas decubitus-t okozhat. A feltörések elsősorban a frenulumok, dombo­rú részek, izomtapadások helyén mutatkoznak.”Fábián és munkatársai [5] a rövid távú visszarendelés kapcsán megjegyzi: „Ekkor gondolni kell arra, hogy már egyetlen műfog korai érintkezése (a praematurérintkezés) decu­­bitust, kellemetlen érzést, kényszerharapásos helyze­tet okozhat.” A gondozás jellegű visszarendelések közül megkülönböztetünk rövid távú, illetve hosszú távú visz­­szarendelést [3, 6], A rövidtávú visszarendelés alkalmá­val elvégzendő feladatok a higiénés instrukciók megerő­sítése, a panaszok által felvetett kérdések megválaszo­lása és a fogpótlás korrekciója. A dekubituszok leggyakrabban a fogpótlás alapleme­zének széléhez közel jelentek meg mind az alsó, mind a felső teljes lemezes fogpótlások esetén. Ebből levon­hatjuk azt a következtetést, hogy az alaplemez ponto­sabb kiterjesztésével, a külső, illetve a belső ventilhatás finomabb meghatározásával és az alaplemez pontosabb kidolgozásával (mind lenyomatvételi, mind technikai­technológiai szempontból) vizsgált anyagunkban jelen­tősen csökkenthetjük a dekubituszok előfordulási ará­nyát. A visszarendeléseken megjelent páciensek százalé­kos megoszlását figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy mivel a férfi és női páciensek hasonló arányban számol­tak be dekubituszokról, szexuális dimorfizmus a dekubi­tuszok tekintetében vizsgált anyagunkban nem mutat­ható ki. A dekubituszt előidéző okok lehetnek anyagtani, technológiai okok [11], nyálkahártya-csontalapzat erede­tű okok [3], a protézis stabilitását érintő okok [6], okklú­­ziós, artikulációs okok [7] és általános egészségi álla­potot érintő okok [10]. A dekubituszt előidéző anyagtani, technológiai okok lehetnek a felületi érdesség, porozi­­tás, fokozott monomer tartalom, alakváltozás, nem meg­felelő kidolgozás és a nem megfelelően elvégzett jelö­lés (a funkciós mintába karcolt munkalapszám a kész alaplemezen kiemelkedésként jelentkezik). A dekubi­tuszt előidéző nyálkahártya-csontalapzat eredetű okok lehetnek exosztózisok, csonttaréjok, alámenős felszínek, egyes anatómiai struktúrák, elvékonyodott nyálkahártya és szubmukóza vastagságának csökkenése [1], A de­kubituszt előidéző, a teljes fogpótlás stabilitását érin­tő okok lehetnek az alaplemez (polírozatlan felszín), a műíny (polírozott felszín) és a műfogak (okklúziós felszín) nem megfelelő kiképzése. A dekubituszt előidéző okklú­ziós, artikulációs okok lehetnek a kiegyensúlyozott arti­kuláció hiánya, hibás centrális okklúziós helyzet, prema­tur (korai) érintkezés és a rossz szokások. A dekubituszt előidéző általános egészségi okok lehetnek a nyálkahár­tya alatti szubmukóza elvékonyodása, szájszárazság (xerosztómia), hiánybetegségek, a nyálkahártya elvéko­nyodása, kényszermozgások és a diabétesz [9]. A korrigált teljes alsó-felső lemezes fogpótlások szá­zalékos megoszlását tekintve megállapíthatjuk, hogy mind az első, mind a második, mind a harmadik vissza­rendelésen több teljes alsó lemezes fogpótlás került kor­rekcióra, mint teljes felső fogpótlás. Ez nagy valószínű­séggel a teljes alsó fogpótlások gyengébb stabilitásának tulajdonítható, így feltehetően a fogpótlások stabilitásá­nak növelésével csökkenthetjük a dekubituszok előfordu­lásának számát. Bár az átadások után minden pácienst visszarendeltünk rövid, illetve hosszú távú ellenőrzésre, az összes páciens követéses vizsgálatára nem volt lehe­tőségünk, mivel egy részük nem jelent meg. A fogpótlás átadása nem az utolsó klinikai munkafá­zisa a teljes lemezes fogpótlások készítésének. A rövid távú visszarendelések, a korrekciók a teljes lemezes fogpótlások készítésének fontos klinikai munkafázisai, amelyek a páciensek gondozás jellegű ellátása esetén kiemelt fontosságot kapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom