Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-10-01 / 5. szám
182 FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 5. sz. 2004. gyelország (Szpringer-Nodzak és mtsai, 1989a, Szpringer-Nodzak és mtsai, 1989b, Kaczmarczyk-Stachowska és mtsai, 1990, Knychalska-Karwan és mtsai, 1990), Oroszország (Skliarés mtsai, 1991) és Szlovénia (Skaleric és mtsai, 1989). Sajnálatos módon az általános epidemiológiai kép elég lesújtó. Kelet-Közép-Európában az iskolás korú gyerekek zömének a szájhigiénéje rossz, a száj és a fogágy egészségi állapota gyenge, és legtöbbjük már szájhigiénés kezelésre vagy ínykezelésre szorul (Gera és mtsai, 1981, Kaczmarczyk-Stachowska és mtsai, 1990, Knychalska-Karwan és mtsai, 1990, MengeI és mtsai, 1993, Skaleric és mtsai, 1989). Ezek a vizsgálatok azonban rámutattak arra is, hogy ebben az életkorban még nincs irreverzibilis fogágy-károsodás, és a vizsgálatokban csak elvétve fordult elő a súlyos parodontális károsodást fémjelző CPITN 4-es indexérték (Menge! és mtsai, 1993). A 17 éves korcsoportban sekély ínytasakot jelző - CPITN 3-as érték már előfordult, de ez csak kevés fogat érintett (MengeI és mtsai, 1993). Az viszont elszomorító, hogy csak viszonylag kevés gyermeknek volt teljesen ép az ínye és a fogágya (II. táblázat). Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a 7 évesek körében 33,3%, a 12 évesek körében, 20,9% és a 14 évesek között csak 13,1%-nak volt teljesen ép az ínye (Szőke & Petersen, 1998) (III. táblázat). Lengyel-III. táblázat 12 évesek parodontális státusa Magyarországon WHO PATHFINDER SURVEY 1996 RÉGIÓ ép íny % CPITN = 0 GINGIVITIS % CPITN =1 fog kő % CPITN =2 Budapest 31 39 30 Debrecen 28 36 36 Miskolc 16 50 34 Szeged 26 42 32 Szombathely 40 30 30 KISTELEPÜLÉSEK Boly 46 44 10 Józsa 36 38 26 Mórahalom 22 48 30 Szikszó 40 44 16 Tiszavasvári 16 58 26 Forrás: Szőke J, Petersen PE: Oral health of children. National situation based on the recent epidemiological surveys. Fogorvosi Szemle 1998; 91: 305-314. országban a 7 éves tanulók körében végzett különböző felmérések szerint 40,5%-51,9% között változott az ép ínyű gyerekek aránya (Szpringer-Nodzak és mtsai, 1989a, Szpringer-Nodzak és mtsai, 1989b, Kaczmarczyk-Stachowska és mtsai, 1990, Knychalska-Karwan és mtsai, 1990). Tizenkét éves korban ez az arány már csak 18,9%—24,4% között mozgott (Szpringer-Nodzak és mtsai, 1989a, Szpringer-Nodzak és mtsai, 1989b, Kaczmarczyk-Stachowska és mtsai, 1990, Knychalska- Karwan és mtsai, 1990). IV. táblázat CPITN átlagértékek Magyarországon 1985-ben és 1991-ben WHO PATHFINDER STUDIES CPITN-értékek 12 éves 12 éves 35-44 éves 35-44 éves 1985 1991 1985 1991 mély tasak (CPITN 4) 0,1 0 8 2,3 3-5 mm tasak (CPITN 3) 4,1 0 26,4 15,41 fogkő (CPITN 2) 30,9 30,1 50,8 71,3 kezdődő gingivitis (CPITN 1) 38,5 30,8 7,6 6,8 ép (CPITN 0) 26,2 39,1 5 4,3 Forrás: Czukor J: National Oral Health Pathfinder surveys in Hungary in the years 1985 and 1991. Fogorvosi. Szemle 1994; 87: 223-235. A volt NDK területéről származó vizsgálatok korábban kiváló eredményekről számoltak be (Gaenglerés mtsai, 1988). Egyes vizsgálatok a tizenévesek körében 55,6%ban találtak teljesen ép ínyű, és csak 0,6%-ban CPITN 3-as értékkel jelölt tanulókat (Maiwald és mtsai, 1990). A német egyesítés után a keleti tartományokban végzett szűrővizsgálatok azonban egyáltalán nem tükrözték ezeket a jó eredményeket. Az egyik, 1992-ben végzett vizsgálat szerint 15-19 éves korcsoportba tartozó vizsgált személyeknek csak 6,9%-a volt ép ínyű, és 62,4%-nak volt legalább egy ínytasakja (CPITN-3). A vizsgált tanulók 9,5%-nak volt mély parodontális tasakja és olyan fokú parodontális károsodása (CPITN 4 ), amely már szakorvosi ellátást és ínyműtétet igényel. Ezzel a keletnémet fiatalok parodontális állapota a nigériai vagy tanzániai fiatalok szájegészségügyi helyzetével mutat hasonlóságot (Mengel, 1993) (V. táblázat). Lettországban a 15 évesek körében 10%-ban észleltek teljesen ép ínyű tanulókat, és 88%-nál fordult elő ínygyulladás, nagytömegű plakk és fogkő (Bjarnason, 1995). Az elmúlt években Nyugat-Európában megjelenő közlemények szerint a serdülőkorú fiatalok szájhigiénés és parodontális állapota javuló tendenciát mutat (Miyazaki és mtsai, 1991, Johnson 1993). Némi javuló tendenciát mutatnak egyes kelet-közép-európai felmérések is. Míg Magyarországon 1985-ben 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-nak volt ép az ínye, 1991 -re ez az érték 39%-ra emelkedett. 1985-ben ebben a korcsoportban 4,1%-ban fordult elő olyan személy, akinek már volt legalább egy parodontális tasakja (CPITN 3). 1991-ben ebben a korcsoportban egyetlenegy ilyen tanulót sem találtak a vizsgált személyek között (Czukor, 1994) (IV. táblázat).
