Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-08-01 / 4. szám
152 FOGORVOSI SZEMLE 97. évf. 4. sz. 2004. Előfordulás A parodontális abscessus előfordulása viszonylag gyakori, az összes fogászati sürgősségi eset 8-14%-át teszi ki [2, 17], az összes fogászati kezelésben részesített beteg 6-7%o-e jelentkezik ezzel a problémával [25]. Különösen gyakori a destruktív fogágybetegségben szenvedő pácienseknél: a korábban nem kezeltek 59,7%-ánál [13], míg az aktív terápiában részesülők 13,5-37%-ánál fordul elő a kórkép [13, 27], A destruktív fogágybetegségben szenvedőknél, elsősorban a fenntartó terápia időszaka alatt, a fogágy-tályog, a fogeltávolítások, illetve fogelvesztés fő okaként szerepel [6, 27], Etiológia A parodontális abscessus létrejöttéhez szükséges, hogy a tasakfal vagy az ínybarázda fertőződött hámjából a kötőszövetbe hatoljanak a kórokozók [10]. Ez bekövetkezhet direkt és indirekt úton. Közvetlenül hatolhatnak be a kórokozók abban az esetben, ha a szűk vagy elzáródott tasakszájadék nem képes a termelődő váladék elvezetésére, ezáltal a kötőszövetbe penetrálnak a baktériumok. Indirekt erőbehatás lehet a fogszabályozás során történő fogelmozdítás hatása: a fertőződött fogfelszínről, illetve tasakfal hámbéléséből a kötőszövetbe préselődnek a mikrobák [21]. Fogágy-tályog létrejöhet destruktív fogágybetegség által érintett, illetve nem érintett fognál egyaránt. Az idült fogágygyulladás kezelését megelőzően, majd a terápia bármely szakában előfordulhat: a higiénés, korrekciós és fenntartó fázisban egyaránt [4, 6, 9,11,27]. Krónikus parodontitis következtében kialakult tasakok esetében lehetséges etiológiai tényezők: (1 ) a tasakszájadék elzáródása, vagy a kezelés utáni gyógyulás következtében, a tasakszájadék beszűkülése miatt nem tud elvezetődni a tasakban változatlan mennyiségben termelődő lobtermék, vagy (2) változatlan nagyságú kivezető nyílás esetén, a tasakflóra összetételében bekövetkezett változás, a baktériumok virulenciájának növekedése vagy szervezet védekezőképességének csökkenése miatt nagyobb mennyiségű genny termelődik, (3) szisztémás betegségre adott gyógyszerek: antibiotikum adása megváltoztatja a tasakflóra összetételét, ezért a 2. pontban említett módon idézhet elő több fognál előforduló tályogot, míg a kalciumcsatorna blokkolók közé tartozó nifedipin alkalmazása során is leírtak a fogágy szöveteiben kifejlődött gennyes gyulladást [10, 16, 17, 22, 24, 28, 34], Egészséges fogággyal rendelkező fog esetében kialakulhat abscessus a szájhigiénés eszközök által okozott sérülések, vagy ételrészecskék (pattogatott kukorica, kenyérhéj), fogászati kezelés során alkalmazott anyagok (ragasztócement, ortodonciai eszközök) ínybarázdába ékelődése következményeként [1, 15, 22, 30, 31]. Diagnosztika A fogágy-tályog felismerésének alapvető feltétele a pontos és mindenre kiterjedő anamnézis felvétele, és a precíz klinikai vizsgálat elvégzése. Jellemző radiológiai tünetről nem beszélhetünk, de a kérdéses valamint a többi fognál látható csontdestrukció, a tasakszájadékba vagy fisztulanyílásba helyezett guttaperchacsúccsal elkészített röntgenfelvétel utalhat az elváltozásra [17]. A kikérdezés során elengedhetetlen megtudni a panaszok kezdetére, korábbi előfordulására, a fájdalom jellegére, a szisztémás tünetek, arcdeformitás hiányára vagy meglétére, a kérdéses, illetve többi fog mozgathatóságára és a duzzanat, váladékozás jelentkezésére, lokalizációjára utaló információkat. A fájdalom intenzitása, a páciensek beszámolója szerint, az enyhe diszkomfortérzéstől a súlyos fájdalomérzetig terjedhet [1, 4, 19]. A klinikai vizsgálat során nem kizárólag a panaszos fogra vonatkozó tünetekre kell koncentrálnunk, hanem a teljes fogazat elváltozásait kell figyelnünk. Az 1. táblázatban felsoroljuk azokat a tüneteket, amelyek segítik a fogágy-tályog identifikálását [1,4,19]. I. táblázat A parodontális abscessus tünetei-Tompa, bizonytalan fájdalom-Oldalirányú kopogtatási érzékenység tapasztalható- Arcdeformitás ritkán fordul elő- ínyszélnél jelentkező duzzanat, felette az íny vörös, fénylő- Szondázható tasak van, gyakran több fognál is- Általában szenzibilis a fog- A fog gyakran mozgatható- Általában ép fognál jelentkezik-Jellemző radiológiai tünete nincs, de krónikus parodontitisre utaló jel valószínűsítheti- Ritkán általános tünetekkel járhat, hőemelkedés, nyaki nyirokcsomók duzzanata, leukocitózis Jellemző laboratóriumi eltérésekről nem beszélhetünk, bár a páciensek 31,6%-nál az össz-leukocytaszám, 42,1 %-nál a neutrofil granulocyták mennyisége, 21,1%nál a monocyták, míg 10,5 %-nál a lymphocyták száma enyhén emelkedett volt [18]. Differenciáldiagnózis A fogágy-tályognak néhány kórképtől való elkülönítése (periapikális abscessus, kombinált endo-paro elváltozás, gingivális abscessus) nagy figyelmet igényel. Az ínytályog elkülönítése a fent említett lokalizációja miatt könynyebb, viszont a periapikális tályogtól való megkülönböztetése nehezebb, erre utal a felesleges trepanáción átesett, fogágy-tályog által érintett foggal parodontológi-
